| dbo:abstract
|
- Az öngyilkosság Japánban igen jelentős nemzeti és társadalmi problémává vált. 2014-ben átlagosan 70-en követték el napi szinten, melynek túlnyomó többsége japán férfi volt. Japánnak relatíve magas az , azonban számuk folyamatosan csökken 2014 óta. Az ezt követő három évben 30 000 alatt volt az elkövetők száma. Az elhalálozás főként a 20-44 év közötti férfiakat érintette, amely az összes eset 71%-át jelentette. Az öngyilkosság indítékai között szerepel a munkanélküliség (főként a gazdasági hanyatlásnak köszönhetően az 1990-es, 2008-as, 2010-es évek elején), a depresszió és társadalmi nyomás. 2007-ben a (NPA) felülvizsgálta a motivációk kategorizálását, 50 lehetséges okot határoztak meg, mindegyikhez legalább 3 szempontot felsorolva. A munka elvesztését követő öngyilkosságok 65,3%-kal, míg az egyéb nehézségekhez köthetőek száma 34,3%-kal nőtt. A depresszió továbbra is a lista élén áll, és 7,1%-kal nőtt 2016 óta. A japán kultúrában nagy múltja volt a becsületből elkövetett öngyilkosságnak. Ilyen például a szamurájok rituális öngyilkossága, melyet az elfogatásuk megelőzéseképpen követtek el, vagy akár azon pilóták hősiessége, akik a II. világháborúban az ellenség közé vezették a gépeiket, továbbá azok a katonák is, akik rettenthetetlenül az ellenség közé rohantak, mindezt azért, hogy ne hozzanak szégyent a családjaikra. 1990 óta jelentősen megemelkedett az öngyilkosok száma. Például 1998-ban 34,7%-kal nőtt a számuk az azt megelőző évhez képest. Ez arra ösztönözte a japán kormányt, hogy anyagilag többet fordítsanak az öngyilkosság megelőzésére, illetve azokra, akik a sikertelen kísérletekből kívánnak felépülni. (hu)
- Az öngyilkosság Japánban igen jelentős nemzeti és társadalmi problémává vált. 2014-ben átlagosan 70-en követték el napi szinten, melynek túlnyomó többsége japán férfi volt. Japánnak relatíve magas az , azonban számuk folyamatosan csökken 2014 óta. Az ezt követő három évben 30 000 alatt volt az elkövetők száma. Az elhalálozás főként a 20-44 év közötti férfiakat érintette, amely az összes eset 71%-át jelentette. Az öngyilkosság indítékai között szerepel a munkanélküliség (főként a gazdasági hanyatlásnak köszönhetően az 1990-es, 2008-as, 2010-es évek elején), a depresszió és társadalmi nyomás. 2007-ben a (NPA) felülvizsgálta a motivációk kategorizálását, 50 lehetséges okot határoztak meg, mindegyikhez legalább 3 szempontot felsorolva. A munka elvesztését követő öngyilkosságok 65,3%-kal, míg az egyéb nehézségekhez köthetőek száma 34,3%-kal nőtt. A depresszió továbbra is a lista élén áll, és 7,1%-kal nőtt 2016 óta. A japán kultúrában nagy múltja volt a becsületből elkövetett öngyilkosságnak. Ilyen például a szamurájok rituális öngyilkossága, melyet az elfogatásuk megelőzéseképpen követtek el, vagy akár azon pilóták hősiessége, akik a II. világháborúban az ellenség közé vezették a gépeiket, továbbá azok a katonák is, akik rettenthetetlenül az ellenség közé rohantak, mindezt azért, hogy ne hozzanak szégyent a családjaikra. 1990 óta jelentősen megemelkedett az öngyilkosok száma. Például 1998-ban 34,7%-kal nőtt a számuk az azt megelőző évhez képest. Ez arra ösztönözte a japán kormányt, hogy anyagilag többet fordítsanak az öngyilkosság megelőzésére, illetve azokra, akik a sikertelen kísérletekből kívánnak felépülni. (hu)
|
