| dbo:abstract
|
- Az ördög alvilági lény a magyar és más kultúrák mitológiájában. Hapaxban fennmaradt ómagyar változata az ürdüng. Etimológiailag megegyezik az altáji mitológiákban feltűnő halálistenekkel, (török) és (mongol). A középkorban a Sátánnal vagy más bukott angyalokkal azonosították, így nevének fennmaradása annak köszönhető, hogy a keresztény mitológiába beépíthető volt. Az ördögöt a különböző vallásokban a lehető leggonoszabb szellemlénynek tartják, természetfeletti gonosz erőnek, amely a ,,tisztátalan lelkeket” a rosszra csábítja. Tipikus megjelenési formája a kecskelábú, kecskeszarvú, patás ember; gyakran az emberek lelkét próbálja megszerezni alku vagy fogadás formájában. Az ábrázolás az eredeti altáji elképzelésekkel párhuzamos, ahol embertestű, disznófejű, fekete szemű, szemöldökű és bajuszú alak. A népmesék gyakori motívuma az ördög eszén túljáró egyszerű ember. Későbbi, modernebb megjelenésben, főleg misztikus filmekben gyakran ölt emberi alakot. (hu)
- Az ördög alvilági lény a magyar és más kultúrák mitológiájában. Hapaxban fennmaradt ómagyar változata az ürdüng. Etimológiailag megegyezik az altáji mitológiákban feltűnő halálistenekkel, (török) és (mongol). A középkorban a Sátánnal vagy más bukott angyalokkal azonosították, így nevének fennmaradása annak köszönhető, hogy a keresztény mitológiába beépíthető volt. Az ördögöt a különböző vallásokban a lehető leggonoszabb szellemlénynek tartják, természetfeletti gonosz erőnek, amely a ,,tisztátalan lelkeket” a rosszra csábítja. Tipikus megjelenési formája a kecskelábú, kecskeszarvú, patás ember; gyakran az emberek lelkét próbálja megszerezni alku vagy fogadás formájában. Az ábrázolás az eredeti altáji elképzelésekkel párhuzamos, ahol embertestű, disznófejű, fekete szemű, szemöldökű és bajuszú alak. A népmesék gyakori motívuma az ördög eszén túljáró egyszerű ember. Későbbi, modernebb megjelenésben, főleg misztikus filmekben gyakran ölt emberi alakot. (hu)
|
