| dbo:abstract
|
- A Szovjetunió felbomlását követő első népszámlálást 2001. október 10–19-e között tartották meg Örményországban és az örmény Nemzeti Statisztikai Hivatal végezte. A népszámlálás éjszakája október 10-én volt. Az (wd) 1999-ben elfogadta a népszámlálásról szóló törvényt, azonban a kormánynak akkor még nem állt rendelkezésére az azonnali végrehajtáshoz szükséges költségvetési összeg. Népszámlálás az örmény törvények szerint tízévente tartandó (hasonlóképp, mint Magyarországon). Az örmény többségi társadalom mellett hagyományosan az azeri népesség volt a második legnagyobb az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság alatt (1989-ben körülbelül 2,5%). Azonban a szomszédos Azerbajdzsánnal a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah miatti ellenségeskedés következtében gyakorlatilag minden azeri emigrált az országból. Ezzel párhuzamosan Örményországba nagyszámú örmény menekült érkezett Azerbajdzsánból, ezzel is növelve az ország népességének homogenizálóját. Ez az erőteljes népességkicserélődés érintette továbbá az Azerbajdzsánban élő (wd) beszélő keresztény (wd) is: a két nép kultúrája közötti szoros kötelék miatt egy részük örménynek tartotta magát. Az országban 1989-ben még csak 19 udi élt, míg 2006-ra számuk majd kétszázra nőtt. A függetlenség kikiáltása óta számos egyéb etnikai csoport emigrált az országból, különösen az oroszok (akik száma az 1989-es 51 555 főről 14 660-ra csökkent 2001-re), ukránok (8341 fő 1989-ben, 1633 2001-ben), görögök (4650 fő 1989-ben, 1176 2001-ben) és belaruszok (1061 fő 1989-ben, 160 2001-ben). A jeziditák, kurdok és asszírok száma viszonylag nem változott, azonban hozzávetőlegesen 2000 asszír hagyta el az országot 1989 és 2001 között. A grúzok száma 1989 és 2001 között megfelelődött. (hu)
- A Szovjetunió felbomlását követő első népszámlálást 2001. október 10–19-e között tartották meg Örményországban és az örmény Nemzeti Statisztikai Hivatal végezte. A népszámlálás éjszakája október 10-én volt. Az (wd) 1999-ben elfogadta a népszámlálásról szóló törvényt, azonban a kormánynak akkor még nem állt rendelkezésére az azonnali végrehajtáshoz szükséges költségvetési összeg. Népszámlálás az örmény törvények szerint tízévente tartandó (hasonlóképp, mint Magyarországon). Az örmény többségi társadalom mellett hagyományosan az azeri népesség volt a második legnagyobb az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság alatt (1989-ben körülbelül 2,5%). Azonban a szomszédos Azerbajdzsánnal a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah miatti ellenségeskedés következtében gyakorlatilag minden azeri emigrált az országból. Ezzel párhuzamosan Örményországba nagyszámú örmény menekült érkezett Azerbajdzsánból, ezzel is növelve az ország népességének homogenizálóját. Ez az erőteljes népességkicserélődés érintette továbbá az Azerbajdzsánban élő (wd) beszélő keresztény (wd) is: a két nép kultúrája közötti szoros kötelék miatt egy részük örménynek tartotta magát. Az országban 1989-ben még csak 19 udi élt, míg 2006-ra számuk majd kétszázra nőtt. A függetlenség kikiáltása óta számos egyéb etnikai csoport emigrált az országból, különösen az oroszok (akik száma az 1989-es 51 555 főről 14 660-ra csökkent 2001-re), ukránok (8341 fő 1989-ben, 1633 2001-ben), görögök (4650 fő 1989-ben, 1176 2001-ben) és belaruszok (1061 fő 1989-ben, 160 2001-ben). A jeziditák, kurdok és asszírok száma viszonylag nem változott, azonban hozzávetőlegesen 2000 asszír hagyta el az országot 1989 és 2001 között. A grúzok száma 1989 és 2001 között megfelelődött. (hu)
|
