| dbo:abstract
|
- Az angol nyelvű wikipédiában Schivinski és Dąbrowski lengyel szerzők szerint: „Az újmédia bármely digitális eszközön, interaktív felhasználói visszacsatoláson, illetve kreatív részvételen alapuló, bármikor a mindenkori igény szerinti tartalomhoz való hozzáférést biztosító jelenség.” Az újmédia másrészt tartalmazza az új tartalmak szabályozásmentes (irreguláris), valós idejű létrehozásának lehetőségét is. Forgó Sándor szerint Az újmédia fogalma nem csupán egy korszak (modern, poszt- és késő modern) kronologikusan fejlődő médiakörnyezet (offline, online eszközöket és hálózati alkalmazások) változatait jelenti, hanem az adat¬bázis logikán alapuló felhasználói (civil) tartalomszervezés/előállítás egyéni és közösségi lehetőségét is, melyben a narratíva-alkotás sajátos, egyedi változatai jelennek meg. Az újmédia fogalomköre a tartalomszervezés új formáit szem előtt tartó a lokális/hordozható eszközökön megjeleníthető, a világháló web 2.0-s alkalmazásait magába foglaló, egyéni és közösségi cselekvési formákon alapul. Az újmédia fogalmát a -féle interpretáció szerint új (nemlineáris-véletlenszerű) narrációs technikaként értelmezhetjük. Manovich a The Language of New Media című könyvében az adatbázis-megközelítéssel magyarázza a fogalmat. (Megjegyzés: Bár az adatbázis elemeknek önmagukban nincs narratívája, az adatbázis és a narratíva a gyártó felhasználó által kerül kapcsolatba annak függvényében, hogy a felhasználó milyen műveletek végrehajtásához alkalmazza őket. Ezekhez a műveletekhez járulnak hozzá az újmédia-környezet eszközei és alkalmazásai.) Felfogásában a népszerű multimédiás enciklopédiák és más „egyéb dolgoknak” a gyűjteményei a legkézenfekvőbb elemei az adatbázisformáknak. Az újmédiát a narratívát felváltó egyéni elemek gyűjteményének tekinti. A fogalmat legtöbbször technológiaként értelmezve digitális, hálózati és interaktív és kreativitást megvalósító eszközeként említik. Az újmédia értelmezését illetően nehéz határvonalat húzni, de abban egyet lehet érteni, hogy a nyomtatott 'print' és a sugárzott ’broadcast’ rádió- és tévéadások mindenképpen a hagyományos halmazba sorolhatók, mert mindkettő egyfajta lineáris történetszerkezetben (könyv, hang és mozgókép) juttatta el a tartalmakat a felhasználókhoz. A tartalomszervezés adatbázis logikán alapuló felfogása alapján kiterjeszthetjük az újmédia fogalom technológiai determináción (eszköz, webkettes alkalmazások) alapuló felfogását, a számítógép által szervezett újmédia-környezet adta új módszerre (például: spontán tanórai elbeszélési módokra, a narratíva-alkotás dramaturgiájára) melyekben a kognitív területek mellett/helyett kiemelt szerepet kap az emocionális átélés, az érzelmi töltés is. Maga a fogalom az újdonságot hangsúlyozza, annak ellenére, hogy sokak véleménye szerint az újmédia egyik kiemelt eszköze, a mobiltelefon gyakorlatilag a már működő médiaeszközök új köntösben való megjelenésének tekinthető. Ugyanakkor Flew megállapítása szerint az újmédia fogalma tágabban értelmezhető, beleértve olyan elemeket, mint a konvergencia, a globalizáció, a kibertér, a digitális gazdaság, az interaktivitás és a hálózati biztonsággal kapcsolatos kérdések. (hu)
- Az angol nyelvű wikipédiában Schivinski és Dąbrowski lengyel szerzők szerint: „Az újmédia bármely digitális eszközön, interaktív felhasználói visszacsatoláson, illetve kreatív részvételen alapuló, bármikor a mindenkori igény szerinti tartalomhoz való hozzáférést biztosító jelenség.” Az újmédia másrészt tartalmazza az új tartalmak szabályozásmentes (irreguláris), valós idejű létrehozásának lehetőségét is. Forgó Sándor szerint Az újmédia fogalma nem csupán egy korszak (modern, poszt- és késő modern) kronologikusan fejlődő médiakörnyezet (offline, online eszközöket és hálózati alkalmazások) változatait jelenti, hanem az adat¬bázis logikán alapuló felhasználói (civil) tartalomszervezés/előállítás egyéni és közösségi lehetőségét is, melyben a narratíva-alkotás sajátos, egyedi változatai jelennek meg. Az újmédia fogalomköre a tartalomszervezés új formáit szem előtt tartó a lokális/hordozható eszközökön megjeleníthető, a világháló web 2.0-s alkalmazásait magába foglaló, egyéni és közösségi cselekvési formákon alapul. Az újmédia fogalmát a -féle interpretáció szerint új (nemlineáris-véletlenszerű) narrációs technikaként értelmezhetjük. Manovich a The Language of New Media című könyvében az adatbázis-megközelítéssel magyarázza a fogalmat. (Megjegyzés: Bár az adatbázis elemeknek önmagukban nincs narratívája, az adatbázis és a narratíva a gyártó felhasználó által kerül kapcsolatba annak függvényében, hogy a felhasználó milyen műveletek végrehajtásához alkalmazza őket. Ezekhez a műveletekhez járulnak hozzá az újmédia-környezet eszközei és alkalmazásai.) Felfogásában a népszerű multimédiás enciklopédiák és más „egyéb dolgoknak” a gyűjteményei a legkézenfekvőbb elemei az adatbázisformáknak. Az újmédiát a narratívát felváltó egyéni elemek gyűjteményének tekinti. A fogalmat legtöbbször technológiaként értelmezve digitális, hálózati és interaktív és kreativitást megvalósító eszközeként említik. Az újmédia értelmezését illetően nehéz határvonalat húzni, de abban egyet lehet érteni, hogy a nyomtatott 'print' és a sugárzott ’broadcast’ rádió- és tévéadások mindenképpen a hagyományos halmazba sorolhatók, mert mindkettő egyfajta lineáris történetszerkezetben (könyv, hang és mozgókép) juttatta el a tartalmakat a felhasználókhoz. A tartalomszervezés adatbázis logikán alapuló felfogása alapján kiterjeszthetjük az újmédia fogalom technológiai determináción (eszköz, webkettes alkalmazások) alapuló felfogását, a számítógép által szervezett újmédia-környezet adta új módszerre (például: spontán tanórai elbeszélési módokra, a narratíva-alkotás dramaturgiájára) melyekben a kognitív területek mellett/helyett kiemelt szerepet kap az emocionális átélés, az érzelmi töltés is. Maga a fogalom az újdonságot hangsúlyozza, annak ellenére, hogy sokak véleménye szerint az újmédia egyik kiemelt eszköze, a mobiltelefon gyakorlatilag a már működő médiaeszközök új köntösben való megjelenésének tekinthető. Ugyanakkor Flew megállapítása szerint az újmédia fogalma tágabban értelmezhető, beleértve olyan elemeket, mint a konvergencia, a globalizáció, a kibertér, a digitális gazdaság, az interaktivitás és a hálózati biztonsággal kapcsolatos kérdések. (hu)
|
