| dbo:abstract
|
- Az üszöggombák rendje (Ustilaginales) 37 nemzetség mintegy 1000 faját öleli fel. Fajai veszedelmes növényi kórokozók, amelyek gazdanövényeikre erősen specializálódtak. Túlnyomórészt egyszikűeken – rendszerint perjeféléken, sásféléken vagy liliomféléken – élnek. A kétszikűek közül a szegfűfélék és a fészkesvirágzatúak családjait részesítik előnyben. Az üszögfertőzés jellegzetes tünete a fekete színű kitartó (áttelelő) spórák – klamidospórák – óriási tömegének megjelenése a gazdanövény egyes szervein (a szárakon, a leveleken, a virágokban és a terméseken). Ezektől a növényi részek égetteknek, elüszkösödötteknek tűnnek. Az üszöggombák kitartó spórái diploidok. A rend a dérgombákkal (Taphrinales) mutat rokonságot. Fajai ugyanis életciklusuk haploid szakaszában élesztőszerűek és szaprotróf módon táplálkoznak, dikariotikus életszakaszukban pedig gazdaszervezethez kötődnek és parazitaként viselkednek. A KUKORICAGOMBA, név szerint a huitlacoche vagy golyvásüszög, édes, kicsit füstre emlékeztető ízét már ősidők óta kedvelik Mexikóban. Más országokban ínyencfalatnak számít; van, ahol mexikói szarvasgombaként utalnak rá. A huitlacoche kialakulását az Ustilago maydis nevű gomba idézi elő, mely a Zea mayst, azaz a kukoricát támadja meg kisebb vagy nagyobb mértékben. Majdnem minden betakarításkor találnak ilyen termést, különösképpen a meleg, közepesen száraz területeken. A kutatók feltárták, hogy „az umami* ízhez kötődő négy aminosav közül három” megtalálható a huitlacochéból vett mintákban (Journal of Agricultural and Food Chemistry). A huitlacoche enyhén édeskés ízét a többi ehető gombáénál nagyobb szénhidráttartalma adja. Aromaanyagot is szép számmal találtak ebben a csemegében, köztük például vaníliát is. Bár a huitlacochénak az íze a legcsábítóbb, a tápértéke sem elhanyagolandó — egyéb tápanyagok mellett C-vitamint, foszfort és kalciumot is tartalmaz. Nem meglepő hát, hogy az aztékok értékesnek tartották a huitlacochét. Ők a cuitlacochin nevet adták neki, melynek a jelentése ’szunnyadó kinövés [kóros képződmény]’. A gomba később kapta a napjainkban használatos nevét. Mexikóban a huitlacochét úgynevezett quesadillában, azaz összehajtogatott, házi készítésű tortillába töltve szokás fogyasztani, de gyakran használják ennél valamelyest bonyolultabb ételekhez is, úgymint palacsintákhoz, levesekhez, illetve mártásokhoz. Mostanában a gomba a génkutatók laboratóriumába is bejutott, ahol azt próbálják kikísérletezni, hogy miként lehetne kereskedelmi célokkal még több ilyen gomba kifejlődését előidézni. (hu)
- Az üszöggombák rendje (Ustilaginales) 37 nemzetség mintegy 1000 faját öleli fel. Fajai veszedelmes növényi kórokozók, amelyek gazdanövényeikre erősen specializálódtak. Túlnyomórészt egyszikűeken – rendszerint perjeféléken, sásféléken vagy liliomféléken – élnek. A kétszikűek közül a szegfűfélék és a fészkesvirágzatúak családjait részesítik előnyben. Az üszögfertőzés jellegzetes tünete a fekete színű kitartó (áttelelő) spórák – klamidospórák – óriási tömegének megjelenése a gazdanövény egyes szervein (a szárakon, a leveleken, a virágokban és a terméseken). Ezektől a növényi részek égetteknek, elüszkösödötteknek tűnnek. Az üszöggombák kitartó spórái diploidok. A rend a dérgombákkal (Taphrinales) mutat rokonságot. Fajai ugyanis életciklusuk haploid szakaszában élesztőszerűek és szaprotróf módon táplálkoznak, dikariotikus életszakaszukban pedig gazdaszervezethez kötődnek és parazitaként viselkednek. A KUKORICAGOMBA, név szerint a huitlacoche vagy golyvásüszög, édes, kicsit füstre emlékeztető ízét már ősidők óta kedvelik Mexikóban. Más országokban ínyencfalatnak számít; van, ahol mexikói szarvasgombaként utalnak rá. A huitlacoche kialakulását az Ustilago maydis nevű gomba idézi elő, mely a Zea mayst, azaz a kukoricát támadja meg kisebb vagy nagyobb mértékben. Majdnem minden betakarításkor találnak ilyen termést, különösképpen a meleg, közepesen száraz területeken. A kutatók feltárták, hogy „az umami* ízhez kötődő négy aminosav közül három” megtalálható a huitlacochéból vett mintákban (Journal of Agricultural and Food Chemistry). A huitlacoche enyhén édeskés ízét a többi ehető gombáénál nagyobb szénhidráttartalma adja. Aromaanyagot is szép számmal találtak ebben a csemegében, köztük például vaníliát is. Bár a huitlacochénak az íze a legcsábítóbb, a tápértéke sem elhanyagolandó — egyéb tápanyagok mellett C-vitamint, foszfort és kalciumot is tartalmaz. Nem meglepő hát, hogy az aztékok értékesnek tartották a huitlacochét. Ők a cuitlacochin nevet adták neki, melynek a jelentése ’szunnyadó kinövés [kóros képződmény]’. A gomba később kapta a napjainkban használatos nevét. Mexikóban a huitlacochét úgynevezett quesadillában, azaz összehajtogatott, házi készítésű tortillába töltve szokás fogyasztani, de gyakran használják ennél valamelyest bonyolultabb ételekhez is, úgymint palacsintákhoz, levesekhez, illetve mártásokhoz. Mostanában a gomba a génkutatók laboratóriumába is bejutott, ahol azt próbálják kikísérletezni, hogy miként lehetne kereskedelmi célokkal még több ilyen gomba kifejlődését előidézni. (hu)
|
