| dbo:abstract
|
- Az ütemes menetrend (németül Taktfahrplan) egy olyan vasúti, vagy autóbusz menetrend, amelyben a járművek a nap legnagyobb részében minden órában ugyanakkor indulnak, vagyis azonos a követési idő. A menetrendben lennie kell egy olyan legalább 2, de inkább 1 órás alapütemnek (Grundtakt), amely a hét minden napján azonos paraméterekkel megszakítás nélkül legalább 12-14 órán át fennáll (kora reggeltől késő estig). A csúcsidőben jelentkező igényeket az alapütem zavarása nélkül kell kiszolgálni. Ha nincs alapütem, a menetrendi struktúra semmiképpen nem tekinthető ütemesnek. Ha napközben néhány járat van csak, amely 4 óránként követik egymást, akkor sem ütemes a menetrend, mert az alapütem követési ideje maximum 2 óra lehet. Az alapütemet adó indulásoknak szigorúan igazodniuk kell egymáshoz, eltérés csak nagyon indokolt esetben lehetséges 1-2 perc erejéig, pozitív irányban, vagyis ennyivel később. Az alapütemet adó menetrendnek szimmetrikusnak kell lennie, hogy a csomópontoknál (pl. vasútvonal-elágazás, megyeszékhelyi állomás) a csatlakozások megfelelően működjenek és az átszállások egységes rendszerben történhessenek. Ez azt jelenti, hogy minden menetvonalnak kell rendelkeznie egy ellentétes irányú szimmetriapárral. Ahol a két irány járatpárjai metszik egymást, ott található a lokális szimmetriatengely, amelynek elhelyezkedése értelemszerűen szintén ütemes. Vagyis ugyanazon az állomáson, ugyanannyi időnként. Praktikus szempontból a szimmetriatengelyt egész órához kell igazítani, mert így az érkezési adatból egyszerűen adódik az indulási időadat (pl. órás ütemben az óra 20-kor érkező járat kiadja, hogy az ellentétes irányú ütem minden óra 40 perckor indul.) A szimmetria velejárója, hogy ha A-ból B-be el lehet jutni két átszállással C-ben és D-ben, akkor a visszaút pontosan ugyanígy történik, csak fordított sorrendben (B-D-C-A). A hálózati csomópontokban úgynevezett pókokat kell kialakítani, az optimális átszállási kapcsolatok biztosításához (Knotenprinzip). Ehhez megfelelő gyűjtő-leosztó járatok szervezése szükséges. Egyszerű esetben a pók két fázisból áll: gyűjtő fázis (vonatok beérkeznek minden irányból, átszállások biztosítottak) és terítő fázis (minden vonat kimegy). A menetrendnek magától értetődőnek kell lennie. A cél az, hogy a menetrend elfogadható kínálatot nyújtson, minél egyszerűbben megjegyezhető, logikus és kiszámítható legyen. Hazánkban 2004. augusztus 29-én vezették be először a Budapest Szob-vasútvonalon, később az egész országban elterjedt. (hu)
- Az ütemes menetrend (németül Taktfahrplan) egy olyan vasúti, vagy autóbusz menetrend, amelyben a járművek a nap legnagyobb részében minden órában ugyanakkor indulnak, vagyis azonos a követési idő. A menetrendben lennie kell egy olyan legalább 2, de inkább 1 órás alapütemnek (Grundtakt), amely a hét minden napján azonos paraméterekkel megszakítás nélkül legalább 12-14 órán át fennáll (kora reggeltől késő estig). A csúcsidőben jelentkező igényeket az alapütem zavarása nélkül kell kiszolgálni. Ha nincs alapütem, a menetrendi struktúra semmiképpen nem tekinthető ütemesnek. Ha napközben néhány járat van csak, amely 4 óránként követik egymást, akkor sem ütemes a menetrend, mert az alapütem követési ideje maximum 2 óra lehet. Az alapütemet adó indulásoknak szigorúan igazodniuk kell egymáshoz, eltérés csak nagyon indokolt esetben lehetséges 1-2 perc erejéig, pozitív irányban, vagyis ennyivel később. Az alapütemet adó menetrendnek szimmetrikusnak kell lennie, hogy a csomópontoknál (pl. vasútvonal-elágazás, megyeszékhelyi állomás) a csatlakozások megfelelően működjenek és az átszállások egységes rendszerben történhessenek. Ez azt jelenti, hogy minden menetvonalnak kell rendelkeznie egy ellentétes irányú szimmetriapárral. Ahol a két irány járatpárjai metszik egymást, ott található a lokális szimmetriatengely, amelynek elhelyezkedése értelemszerűen szintén ütemes. Vagyis ugyanazon az állomáson, ugyanannyi időnként. Praktikus szempontból a szimmetriatengelyt egész órához kell igazítani, mert így az érkezési adatból egyszerűen adódik az indulási időadat (pl. órás ütemben az óra 20-kor érkező járat kiadja, hogy az ellentétes irányú ütem minden óra 40 perckor indul.) A szimmetria velejárója, hogy ha A-ból B-be el lehet jutni két átszállással C-ben és D-ben, akkor a visszaút pontosan ugyanígy történik, csak fordított sorrendben (B-D-C-A). A hálózati csomópontokban úgynevezett pókokat kell kialakítani, az optimális átszállási kapcsolatok biztosításához (Knotenprinzip). Ehhez megfelelő gyűjtő-leosztó járatok szervezése szükséges. Egyszerű esetben a pók két fázisból áll: gyűjtő fázis (vonatok beérkeznek minden irányból, átszállások biztosítottak) és terítő fázis (minden vonat kimegy). A menetrendnek magától értetődőnek kell lennie. A cél az, hogy a menetrend elfogadható kínálatot nyújtson, minél egyszerűbben megjegyezhető, logikus és kiszámítható legyen. Hazánkban 2004. augusztus 29-én vezették be először a Budapest Szob-vasútvonalon, később az egész országban elterjedt. (hu)
|
