Property Value
dbo:abstract
  • Az üveg általános értelemben amorf szilárd anyag, amelynek egyes tulajdonságai a folyadékokra jellemzőek. Az üveg olyan keverék anyag, amely lehűlés közben kristályosodás nélkül jut mechanikailag szilárd állapotba. Ez a cikk alapvetően a szűkebb értelemben és a köznyelvben „üvegnek” nevezett kvarcüvegről és annak változatairól szól, és nem tárgyalja a különböző egyéb üvegfajtákat, például a vulkáni kőzetek tömegének nagyobb részét adó . A vulkáni üvegek legismertebb fajtája az obszidián. Emellett létrejönnek meteoritbecsapódáskor, fulguritok villámcsapáskor, atombomba robbanásakor, és a köfelsit friktionit hegyomláskor. Ezek az üvegek főként a homok megolvadásával alakulnak ki, de a kristályrács a lökéshullámok hatására olvadás nélkül is tönkremehet – így jön létre például a földpátból a . Szol-gél folyamatokkal is előállíthatók üvegek; így készülnek az aerogélek. A kvarcüveg technológiai szempontból folyadék; viszkozitása mintegy 1040 Pa·s. Mintegy 100 000-féle üveget ismerünk, amelyek közül 7–800-at használunk a gyakorlati életben – ezek a kereskedelemben is kaphatók. Összetételük és ezzel tulajdonságaik eltérőek. Szerkezetük a folyadékokéhoz hasonlóan véletlenszerű; az olvadt ömledékből rögzül a megszilárdulás pillanatában. A folyadék- és az üvegállapot között az a különbség, hogy a megszilárdult üvegszerkezetben (üvegállapotban) az atomok hőmozgása gátolt. (hu)
  • Az üveg általános értelemben amorf szilárd anyag, amelynek egyes tulajdonságai a folyadékokra jellemzőek. Az üveg olyan keverék anyag, amely lehűlés közben kristályosodás nélkül jut mechanikailag szilárd állapotba. Ez a cikk alapvetően a szűkebb értelemben és a köznyelvben „üvegnek” nevezett kvarcüvegről és annak változatairól szól, és nem tárgyalja a különböző egyéb üvegfajtákat, például a vulkáni kőzetek tömegének nagyobb részét adó . A vulkáni üvegek legismertebb fajtája az obszidián. Emellett létrejönnek meteoritbecsapódáskor, fulguritok villámcsapáskor, atombomba robbanásakor, és a köfelsit friktionit hegyomláskor. Ezek az üvegek főként a homok megolvadásával alakulnak ki, de a kristályrács a lökéshullámok hatására olvadás nélkül is tönkremehet – így jön létre például a földpátból a . Szol-gél folyamatokkal is előállíthatók üvegek; így készülnek az aerogélek. A kvarcüveg technológiai szempontból folyadék; viszkozitása mintegy 1040 Pa·s. Mintegy 100 000-féle üveget ismerünk, amelyek közül 7–800-at használunk a gyakorlati életben – ezek a kereskedelemben is kaphatók. Összetételük és ezzel tulajdonságaik eltérőek. Szerkezetük a folyadékokéhoz hasonlóan véletlenszerű; az olvadt ömledékből rögzül a megszilárdulás pillanatában. A folyadék- és az üvegállapot között az a különbség, hogy a megszilárdult üvegszerkezetben (üvegállapotban) az atomok hőmozgása gátolt. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 178725 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 87831 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23912573 (xsd:integer)
prop-hu:accessdate
  • 2015-08-20 (xsd:date)
prop-hu:first
  • Varga (hu)
  • Varga (hu)
prop-hu:id
  • 9632087682 (xsd:decimal)
prop-hu:last
  • Vera (hu)
  • Vera (hu)
prop-hu:publisher
prop-hu:title
  • Az üveg jelentése (hu)
  • Az üveg jelentése (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 2002 (xsd:integer)
dct:subject
rdfs:label
  • Üveg (hu)
  • Üveg (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is prop-hu:felhasználtAnyagok of
is prop-hu:típus of
is foaf:primaryTopic of