| dbo:abstract
|
- Az ŠK Slovan Bratislava (a Slovan név magyarul szlávot jelent) a legismertebb és legeredményesebb szlovák labdarúgócsapat, székhelye Pozsonyban található. A klubot 1919. május 3-án alapították. A klub első elnöke Richard Brunner rendőrkapitány lett. A csapat eleinte csak az amatőr csehszlovák labdarúgó-bajnokságban és az ugyancsak amatőr szintű szlovák bajnokságban szerepelt és 1927-ben megnyerte a csehszlovák amatőr bajnokságot. Az 1935–36-os szezontól azonban a klub bekapcsolódott a csehszlovák labdarúgó-bajnokság első osztályának küzdelmeibe, ezzel az első profi bajnokságban szereplő szlovák klub lett. Az egy évszázados történelem folyamán a klub több névváltoztatáson ment keresztül. Csehország német megszállása után a szlovák csapatok saját bajnokságot alapítottak. Ez az időszak hozta el az első aranykort a klub történetében. 1939-től 1944-ig a csapat négy bajnoki címet szerzett és két alkalommal lett ezüstérmes. A második világháborút követően Csehszlovákia újraalakult, és az 1945–46-os szezontól 1993-ig a klub ismét a csehszlovák labdarúgó-bajnokságban szerepelt. Szlovákia 1993-as önállóvá válása után az újra megszervezett szlovák labdarúgó-bajnokságban vett részt. A csehszlovák labdarúgó-bajnokság első osztályát nyolc, a szlovákot pedig tizenöt alkalommal nyerte meg a csapat. A csehszlovák és a szlovák labdarúgókupában összesen tizenhét alkalommal diadalmaskodott a klub. A nemzetközi kupák tekintetében a legnagyobb sikert a kupagyőztesek Európa-kupájának elhódítása jelentette az 1968–69-es szezonban egy alkalommal pedig megnyerték a Közép-európai kupát is. Az 1984-85-ös szezonig az egyetlen csapat volt amely nem esett ki az élvonalból. A Slovan jelentősen kivette a részét a csehszlovák, majd a szlovák labdarúgás válogatott sikereiből is az Európa- és a világbajnokságokon. Az 1976-os Európa-bajnokságon győztes csapatában hét szlovák labdarúgó volt, ebből hat a németek elleni döntőben is pályára lépett. A klub színeiben több, a csehszlovák és szlovák labdarúgás jelentős alakjai közé sorolható labdarúgó viselte és a legtöbb válogatott játékost is a Slovan adta a történelem során. Bár futballklubként alapították, a kezdetektől fogva más sportágak szakosztályai is működnek a klub égisze alatt, így atlétika, úszó, kézilabda, birkózó, vívó, jégkorong, tenisz, asztalitenisz, röplabda, kosárlabda, ökölvívó, műkorcsolya, rögbi, jégkorong, baseball, sakk és futsal szakosztálya is van a csapatnak. A Slovannak, illetve szurkolóinak többször volt összetűzése magyar klubokkal és szurkolóival. Az első és talán leghírhedtebb ilyen eset az 1993. január 1-én bekövetkezett volt. A Slovan–Ferencváros Bajnokcsapatok-Európa-kupája-mérkőzésen a 60. percben szlovák kommandósok előzmények nélkül támadtak a Ferencváros szurkolóira. Az események kiváltó oka a szlovák-magyar ellentét, a Felvidék magyarok lakta embereinek identitása, magyarságtudata volt. A történtek nagy visszhangot keltettek, akkori híradások szerint 14 embert súlyos állapotban szállítottak kórházba. A klub a 2010-es években kezdett rivalizálásba a dunaszerdahelyi DAC csapatával és a két klub szurkolói között hasonló okokra visszavezethetően állt fenn ellentét, amely többször is akár tettleges incidensekbe torkollott. 2008. november 1-jén a DAC-Slovan mérkőzés kezdetén szlovák szurkolókkal csaptak össze rendőrök, a mérkőzés közben pedig a DAC szurkolóit érte rendőri támadás. Az atrocitások következtében 31 embert állítottak elő és ötven sérültet láttak el. Ezen ellentétek ellenére főképp a 2010-es években a Slovannak több meghatározó magyar labdarúgója volt Priskin Tamás, Saláta Kornél és Holman Dávid személyében, míg az 1940-es évek közepén Kubala László, az 1980-as évek végén pedig Keresztúri András viselte a klub mezét. (hu)
- Az ŠK Slovan Bratislava (a Slovan név magyarul szlávot jelent) a legismertebb és legeredményesebb szlovák labdarúgócsapat, székhelye Pozsonyban található. A klubot 1919. május 3-án alapították. A klub első elnöke Richard Brunner rendőrkapitány lett. A csapat eleinte csak az amatőr csehszlovák labdarúgó-bajnokságban és az ugyancsak amatőr szintű szlovák bajnokságban szerepelt és 1927-ben megnyerte a csehszlovák amatőr bajnokságot. Az 1935–36-os szezontól azonban a klub bekapcsolódott a csehszlovák labdarúgó-bajnokság első osztályának küzdelmeibe, ezzel az első profi bajnokságban szereplő szlovák klub lett. Az egy évszázados történelem folyamán a klub több névváltoztatáson ment keresztül. Csehország német megszállása után a szlovák csapatok saját bajnokságot alapítottak. Ez az időszak hozta el az első aranykort a klub történetében. 1939-től 1944-ig a csapat négy bajnoki címet szerzett és két alkalommal lett ezüstérmes. A második világháborút követően Csehszlovákia újraalakult, és az 1945–46-os szezontól 1993-ig a klub ismét a csehszlovák labdarúgó-bajnokságban szerepelt. Szlovákia 1993-as önállóvá válása után az újra megszervezett szlovák labdarúgó-bajnokságban vett részt. A csehszlovák labdarúgó-bajnokság első osztályát nyolc, a szlovákot pedig tizenöt alkalommal nyerte meg a csapat. A csehszlovák és a szlovák labdarúgókupában összesen tizenhét alkalommal diadalmaskodott a klub. A nemzetközi kupák tekintetében a legnagyobb sikert a kupagyőztesek Európa-kupájának elhódítása jelentette az 1968–69-es szezonban egy alkalommal pedig megnyerték a Közép-európai kupát is. Az 1984-85-ös szezonig az egyetlen csapat volt amely nem esett ki az élvonalból. A Slovan jelentősen kivette a részét a csehszlovák, majd a szlovák labdarúgás válogatott sikereiből is az Európa- és a világbajnokságokon. Az 1976-os Európa-bajnokságon győztes csapatában hét szlovák labdarúgó volt, ebből hat a németek elleni döntőben is pályára lépett. A klub színeiben több, a csehszlovák és szlovák labdarúgás jelentős alakjai közé sorolható labdarúgó viselte és a legtöbb válogatott játékost is a Slovan adta a történelem során. Bár futballklubként alapították, a kezdetektől fogva más sportágak szakosztályai is működnek a klub égisze alatt, így atlétika, úszó, kézilabda, birkózó, vívó, jégkorong, tenisz, asztalitenisz, röplabda, kosárlabda, ökölvívó, műkorcsolya, rögbi, jégkorong, baseball, sakk és futsal szakosztálya is van a csapatnak. A Slovannak, illetve szurkolóinak többször volt összetűzése magyar klubokkal és szurkolóival. Az első és talán leghírhedtebb ilyen eset az 1993. január 1-én bekövetkezett volt. A Slovan–Ferencváros Bajnokcsapatok-Európa-kupája-mérkőzésen a 60. percben szlovák kommandósok előzmények nélkül támadtak a Ferencváros szurkolóira. Az események kiváltó oka a szlovák-magyar ellentét, a Felvidék magyarok lakta embereinek identitása, magyarságtudata volt. A történtek nagy visszhangot keltettek, akkori híradások szerint 14 embert súlyos állapotban szállítottak kórházba. A klub a 2010-es években kezdett rivalizálásba a dunaszerdahelyi DAC csapatával és a két klub szurkolói között hasonló okokra visszavezethetően állt fenn ellentét, amely többször is akár tettleges incidensekbe torkollott. 2008. november 1-jén a DAC-Slovan mérkőzés kezdetén szlovák szurkolókkal csaptak össze rendőrök, a mérkőzés közben pedig a DAC szurkolóit érte rendőri támadás. Az atrocitások következtében 31 embert állítottak elő és ötven sérültet láttak el. Ezen ellentétek ellenére főképp a 2010-es években a Slovannak több meghatározó magyar labdarúgója volt Priskin Tamás, Saláta Kornél és Holman Dávid személyében, míg az 1940-es évek közepén Kubala László, az 1980-as évek végén pedig Keresztúri András viselte a klub mezét. (hu)
|
