| dbo:abstract
|
- Az űrtávközlés feladata az irányítóközpontok és az űreszközök közötti vagy két földi állomás közötti kommunikáció műhold segítségével. A rendszer mindenképpen aszimmetrikus, mivel az űreszközök mérete, és tömege erősen korlátozott, a földi eszközök mérete jóval kevésbé korlátozott. A rendszer földi szegmensre és űrszegmensre tagolandó. Az űrszegmens része a földi irányítóközpont is. A földi vevőállomás különálló adó és vevő részre bontható, amely azonban egy egységbe épül. Egy ilyen állomás lehet fix, vagy mobil. A Földről a műholdra irányuló sugarat uplinknek, míg a visszafelé irányút downlinknek nevezik. A műhold szerkezete fogja egybe a tápegységet, a rakétameghajtóművet, a hőszabályzóegységet, a műholdat irányító egységet, valamint magát a hasznos terhet, amely az antenákat és a jeltovábbító egységet jelenti. Az űrtávközlésben használt vivőfrekvenciákat nemzetközi szabványok írják elő, szokásos értékük 3..31GHz közötti mikrohullám. (hu)
- Az űrtávközlés feladata az irányítóközpontok és az űreszközök közötti vagy két földi állomás közötti kommunikáció műhold segítségével. A rendszer mindenképpen aszimmetrikus, mivel az űreszközök mérete, és tömege erősen korlátozott, a földi eszközök mérete jóval kevésbé korlátozott. A rendszer földi szegmensre és űrszegmensre tagolandó. Az űrszegmens része a földi irányítóközpont is. A földi vevőállomás különálló adó és vevő részre bontható, amely azonban egy egységbe épül. Egy ilyen állomás lehet fix, vagy mobil. A Földről a műholdra irányuló sugarat uplinknek, míg a visszafelé irányút downlinknek nevezik. A műhold szerkezete fogja egybe a tápegységet, a rakétameghajtóművet, a hőszabályzóegységet, a műholdat irányító egységet, valamint magát a hasznos terhet, amely az antenákat és a jeltovábbító egységet jelenti. Az űrtávközlésben használt vivőfrekvenciákat nemzetközi szabványok írják elő, szokásos értékük 3..31GHz közötti mikrohullám. (hu)
|
