Property Value
dbo:abstract
  • Az űrállomás nagy tömegű, rendelkező űreszköz. Az űrhajóktól eltérően alkalmatlan a földi leszállásra és nincsen , csak kisebb, pályamódosításra használható kormányhajtóműve. Nem képes nagyobb manővereket végrehajtani, pályája fenntartására űrhajókat használnak. Az űrállomások fedélzetén lehetővé vált a hosszú ideig tartó űrrepülések hatásainak a vizsgálata, és nagyszámú tudományos (élettani, csillagászati, , ) kísérlet elvégzése. Az korai első generációs űrállomásoknak (Szaljut–1-től 5-ig) egyetlen volt, ezért csak egy űrhajót fogadhatott. Nem érkezhettek utánpótlást szállító teherűrhajók. A későbbi űrállomásokat már legalább két dokkoló szerkezettel látták el. Az utánpótlás szállítását így megoldották, az emberek űrbéli tartózkodása sem korlátozódott már néhány hétre. Az 1980-as évek közepétől jelennek meg a második generációs, bővíthető, ún. modul-űrállomások. Ezek több, nyomás alatt lévő egységből, állnak, így az űrállomások hermetikus térfogata a többszörösére növekedett. A Szojuz–11 (Szaljut–1) repülése óta minden űrrepülési időtartamrekord űrállomáson született. A jelenlegi rekord 437,7 nap, amelyet Valerij Poljakov orosz űrhajós ért el a Mir űrállomás fedélzetén 1994. január 8. és 1995. március 22. között. Az űrállomások fejlett változatai az , melyeket nagyon hosszú időtartamra vehet igénybe nagyszámú ember. Ilyen űrvárosok most még csak kezdetleges tervekben szerepelnek. (hu)
  • Az űrállomás nagy tömegű, rendelkező űreszköz. Az űrhajóktól eltérően alkalmatlan a földi leszállásra és nincsen , csak kisebb, pályamódosításra használható kormányhajtóműve. Nem képes nagyobb manővereket végrehajtani, pályája fenntartására űrhajókat használnak. Az űrállomások fedélzetén lehetővé vált a hosszú ideig tartó űrrepülések hatásainak a vizsgálata, és nagyszámú tudományos (élettani, csillagászati, , ) kísérlet elvégzése. Az korai első generációs űrállomásoknak (Szaljut–1-től 5-ig) egyetlen volt, ezért csak egy űrhajót fogadhatott. Nem érkezhettek utánpótlást szállító teherűrhajók. A későbbi űrállomásokat már legalább két dokkoló szerkezettel látták el. Az utánpótlás szállítását így megoldották, az emberek űrbéli tartózkodása sem korlátozódott már néhány hétre. Az 1980-as évek közepétől jelennek meg a második generációs, bővíthető, ún. modul-űrállomások. Ezek több, nyomás alatt lévő egységből, állnak, így az űrállomások hermetikus térfogata a többszörösére növekedett. A Szojuz–11 (Szaljut–1) repülése óta minden űrrepülési időtartamrekord űrállomáson született. A jelenlegi rekord 437,7 nap, amelyet Valerij Poljakov orosz űrhajós ért el a Mir űrállomás fedélzetén 1994. január 8. és 1995. március 22. között. Az űrállomások fejlett változatai az , melyeket nagyon hosszú időtartamra vehet igénybe nagyszámú ember. Ilyen űrvárosok most még csak kezdetleges tervekben szerepelnek. (hu)
dbo:wikiPageID
  • 12274 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 7093 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23582374 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:label
  • Űrállomás (hu)
  • Űrállomás (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of