| dbo:abstract
|
- A „Moszkva a harmadik Róma” elmélet az orosz ortodoxia azon elképzelése, miszerint egyetemes küldetéssel rendelkezik és a két Róma után maradt űrt hivatott betölteni jelképesen és a gyakorlatban egyaránt. Filofej pszkovi szerzetes 1522–1524 között írt levelében jelenik meg az elképzelés, mely arról szól, hogy Róma és Konstantinápoly bukása után azok szerepét, mintegy harmadik Rómaként Moszkva veszi át. A Levél a rossz napokról és órákról címzettje „Mihail Grigorjevics úr”, akit a történészek Mihail Grigorjevics Munyehin deákkal azonosítanak. A harmadik Róma koncepció a történelem folyamán többször is megjelent. Róma és a császári intézmény örökösének tartotta magát keleten Konstantinápoly, nyugaton a Frank Birodalom, majd a Német-római Birodalom is. Bizánc legyőzése után az Oszmán Birodalomban, az olasz területeken a Risorgimento idején, valamint a fasiszta Olaszországban is elterjedt ez a nézet. (hu)
- A „Moszkva a harmadik Róma” elmélet az orosz ortodoxia azon elképzelése, miszerint egyetemes küldetéssel rendelkezik és a két Róma után maradt űrt hivatott betölteni jelképesen és a gyakorlatban egyaránt. Filofej pszkovi szerzetes 1522–1524 között írt levelében jelenik meg az elképzelés, mely arról szól, hogy Róma és Konstantinápoly bukása után azok szerepét, mintegy harmadik Rómaként Moszkva veszi át. A Levél a rossz napokról és órákról címzettje „Mihail Grigorjevics úr”, akit a történészek Mihail Grigorjevics Munyehin deákkal azonosítanak. A harmadik Róma koncepció a történelem folyamán többször is megjelent. Róma és a császári intézmény örökösének tartotta magát keleten Konstantinápoly, nyugaton a Frank Birodalom, majd a Német-római Birodalom is. Bizánc legyőzése után az Oszmán Birodalomban, az olasz területeken a Risorgimento idején, valamint a fasiszta Olaszországban is elterjedt ez a nézet. (hu)
|
