This HTML5 document contains 23 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
n8http://www.nndc.bnl.gov/nudat2/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
n7http://www.iupac.org/publications/pac/2003/7506/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
n6https://web.archive.org/web/20080923134436/http:/www.nndc.bnl.gov/amdc/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n9http://www.iupac.org/news/archives/2005/
n19https://web.archive.org/web/20081201063937/http:/www.tunl.duke.edu/nucldata/General_Tables/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n18http://amdc.in2p3.fr/web/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n17http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:A_hélium_izotópjai
rdfs:label
A hélium izotópjai
owl:sameAs
freebase:m.06ztvsn
dct:subject
n17:Izotópok
dbo:wikiPageID
422892
dbo:wikiPageRevisionID
22741990
dbo:wikiPageExternalLink
n6:index.html n7:7506x0683.html n8: n9:atomic-weights_revised05.html n18:nubase_en.html n19:General_Tables.shtml
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Fordítás n4:Jegyzetek n4:E n4:Izotóp
prop-hu:elem
A hélium
prop-hu:könnyebb
A hidrogén izotópjai
prop-hu:súlyosabb
A lítium izotópjai
dbo:abstract
Bár a héliumnak (He, standard atomtömeg: 4,002602(2) u) nyolc ismert izotópja van, ezek közül csak a hélium-3 és a hélium-4 stabil. A Föld légkörében egymillió 4He atomra jut egy atom 3He. A hélium izotóp-összetétele ugyanakkor – az általánostól eltérően – nagyban függ a származási helytől. A csillagközi térben a 3He részaránya mintegy százszorosa a fent említettnek. A földkéreg kőzeteiben izotóp-összetétele akár tízszeres eltérést is mutathat – a geológiában ezt felhasználják a kőzetek eredetének és a földköpeny összetételének vizsgálatára. A leggyakoribb izotóp, a 4He a Földön a nehéz radioaktív elemek alfa-bomlásakor keletkezik – az alfa-részecskék ugyanis kétszeresen ionizált 4He atomok. A 4He atommagja kivételesen stabil, mivel benne a nukleonok lezárt héjakat alkotnak. Az ősrobbanáskori nukleoszintézis során is hatalmas mennyiségben jött létre. A hélium két stabil izotópjának eltérő gyakoriságát a különböző keletkezési mód okozza. 0,8 K alatt a 3He-at és 4He-et egyenlő arányban tartalmazó folyadék a két izotóp különbözősége miatt két, egymással nem elegyedő fázisra válik szét (a két izotópra különböző kvantumstatisztika vonatkozik: a 4He bozon, míg a 3He fermion). A hígításos hűtés során felhasználják, hogy a két izotóp nem elegyedik egymással, így néhány millikelvin hőmérséklet érhető el. A Földön a 3He csak nyomokban fordul elő, ennek nagy része a Föld keletkezése óta jelen van, bár kisebb mennyiség a kozmikus porban kötve is hull a Földre. Nyomnyi mennyiség keletkezik a trícium béta-bomlása során is. A csillagokban több 3He található, ez a magfúzió során keletkezik. A bolygóközi anyag, például a holdi és aszteroida regolitok nyomokban tartalmaznak 3He-at, mely a napszéllel kerül beléjük.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:A_hélium_izotópjai?oldid=22741990&ns=0
dbo:wikiPageLength
9843
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:A_hélium_izotópjai
Subject Item
wikipedia-hu:A_hélium_izotópjai
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:A_hélium_izotópjai