This HTML5 document contains 36 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
n15http://www.nndc.bnl.gov/nudat2/
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
n19http://www.iupac.org/publications/pac/75/6/0683/pdf/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n6http://old.iupac.org/news/archives/2005/
n18http://iupac.org/publications/pac/78/11/2051/pdf/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n9https://web.archive.org/web/20080923135135/http:/www.nndc.bnl.gov/amdc/nubase/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
n17http://www.nndc.bnl.gov/amdc/nubase/
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n11http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:A_nióbium_izotópjai
rdfs:label
A nióbium izotópjai
owl:sameAs
freebase:m.09gm2gx
dct:subject
n11:Izotópok
dbo:wikiPageID
986254
dbo:wikiPageRevisionID
21557182
dbo:wikiPageExternalLink
n6:atomic-weights_revised05.html n9:Nubase2003.pdf n15: n17:Nubase2003.pdf n18: n19:
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Izotóp n4:E n4:Cite_web n4:Fordítás n4:Cite_book n4:Cite_journal n4:Szám
prop-hu:author
N. E. Holden
prop-hu:chapter
Table of the Isotopes
prop-hu:edition
85
prop-hu:editor
D. R. Lide
prop-hu:isbn
978
prop-hu:page
Section 11
prop-hu:publisher
dbpedia-hu:CRC_Press
prop-hu:title
dbpedia-hu:CRC_Handbook_of_Chemistry_and_Physics
prop-hu:year
2004
prop-hu:nopp
yes
prop-hu:elem
A nióbium
prop-hu:könnyebb
A cirkónium izotópjai
prop-hu:súlyosabb
A molibdén izotópjai
dbo:abstract
A természetes nióbium (Nb) egyetlen stabil izotópból, 93Nb-ból áll. Ez a legkönnyebb nuklid, mely elméletileg spontán maghasadásra képes, és bár ezt a bomlást még sose tapasztalták, de így elméletileg a nióbium a legkönnyebb elem, amelynek nincs stabil izotópja. Az első 40 elem (a cirkóniummal bezárólag) mindegyike legalább egy stabil nukliddal rendelkezik, melyek stabilitását elméletileg csak a korlátozza. Legstabilabb radioizotópja a 92Nb, melynek felezési ideje 34,7 millió év. Jelenleg ez a leghosszabb élettartamú radionuklid, melyet még nem találtak meg a természetben mint primordiális nuklidot. (A következő leghosszabb élettartamú nuklidot, a 80 millió év felezési idejű 244Pu-et a természetben is megtalálták, az tehát primordiális eredetű). A következő leghosszabb élettartamú nióbium nuklidok a 94Nb (felezési ideje: 20 300 év) és a 91Nb (680 év). A stabil 93Nb-nak ismert egy 31 keV-os metastabil állapota is, ennek felezési ideje 16,13 év. Huszonhárom további radioizotópját írták le, ezek felezési ideje – a 95Nb (35 nap), 96Nb (23,4 óra) és 90Nb (14,6 óra) kivételével – két óránál kevesebb. A fő bomlási mód a stabil 93Nb-nál könnyebb izotópok esetén az elektronbefogás, míg a nehezebb izotópok főként béta-bomlóak, de a 104–110Nb tartományban neutronemisszió is előfordul. Maghasadás során jelentős mennyiségben csak a 95Nb (35 nap), a 97Nb (72 perc) és a nehezebb izotópok (ezek felezési ideje másodperces nagyságrendű) keletkeznek, a könnyebb izotópok az eggyel kisebb rendszámú cirkónium stabil vagy nagyon hosszú élettartamú (93Zr) izotópjai miatt a neutronban gazdag hasadási termékekből béta-bomlással nemigen keletkezhetnek. A 95Nb a 95Zr (64 nap) bomlásterméke, így a használt fűtőelemekben a 95Nb lassabban bomlik le, mint az a 35 napos felezési ideje alapján várható lenne. Nagyon kis mennyiségben az egyéb izotópok mint közvetlen hasadási termékek keletkezhetnek. Standard atomtömeg: 92,90637(2) u.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:A_nióbium_izotópjai?oldid=21557182&ns=0
dbo:wikiPageLength
18236
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:A_nióbium_izotópjai
Subject Item
wikipedia-hu:A_nióbium_izotópjai
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:A_nióbium_izotópjai