This HTML5 document contains 16 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n5http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n9http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Albánia_a_középkorban
rdfs:label
Albánia a középkorban
owl:sameAs
freebase:m.01183wmj
dct:subject
n9:Albánia_történelme n9:Középkori_történelem_országok_szerint
dbo:wikiPageID
109846
dbo:wikiPageRevisionID
22555175
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n5:Jelavich_–_A_Balkán_története n5:Albánia-szócikkek n5:Bővebben n5:Albánia_történelme n5:Portál
dbo:abstract
Már a 4. században, de különösen a Nyugatrómai Birodalom 476-os összeomlását követően a Balkán-félsziget etnikai térképét radikálisan átrajzoló népmozgások kezdődtek meg, amelyek az illír eredetű őslakosság további sorsát is erőteljesen meghatározták. Először, a 4. század közepén osztrogótok és hunok dúlták végig Illíriát, majd 570 körül avarok, a 6–8. század során szerbekként azonosított szlávok, majd a 9. században bolgárok foglalták el a területet. A hódítók betörtek a gazdag hellenisztikus kultúrájú városokba. Nyomukban a fejlett társadalmi rendszer és gazdaság eltűnt a színről, csak romos aquaeductusokat, amfiteátrumokat, templomokat és utakat hagytak hátra. A tengerpart menti városokban a pusztítást követően hamar újraindult az élet. A belsőbb területeken csak a védettebb települések menekültek meg a hódító népek pusztításaitól (például Mansio Scampa, Scodra). Az osztrogótok megjelenése után, az 5. században egyes helyeken földvárakat emeltek, s ezek egy része a későbbi századok dúlásait is visszaverte. A szlávok a 6. század vége felé tűntek fel a Balkán délnyugati részén, 586-ban elfoglalták egész és a Genusus (Shkumbin) folyótól délre fekvő területeket (ennek bizonysága számos szláv eredetű albániai helynév). A 7–8. század során a szlávok elfoglalták a mai Albánia egészét, csupán a tengerparti sáv – Dürrakhiont is beleértve – maradt a Bizánci Birodalom fennhatósága alatt. Az illír népelem fokozatosan eltűnt a hódító törzsek tengerében. Ásatások alapján a mai Albánia 8–9. századbeli népességét egyrészt a Shkumbintól északnyugatra elterjedt írják le: a keresztény városlakók romanizált illír hatásokat mutató műveltsége a 9. századra eltűnt. Emellett délen egy korai nyomaira bukkantak, az északkeleti hegyvidéken pedig arra utaló bizonyítékokat találtak, hogy a Drin menti magashegységekből ebben az időben kezdett beszivárogni egy ma még beazonosítatlan, transzhumáló állattartást folytató népelem. Egyes feltevések szerint ők voltak az albánok ősei, akik – köszönhetően annak, hogy a megközelíthetetlen hegyvidékeken telepedtek meg – fennmaradtak, megőrizték társadalmi szerveződésüket és műveltségüket, így a 11. századra egy jól megkülönböztethető, sajátos kultúrával és nyelvvel rendelkező néppé váltak.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Albánia_a_középkorban?oldid=22555175&ns=0
dbo:wikiPageLength
10986
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Albánia_a_középkorban
Subject Item
wikipedia-hu:Albánia_a_középkorban
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Albánia_a_középkorban