This HTML5 document contains 165 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n8https://www.academia.edu/31598795/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n6http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Albánia_az_őskorban
rdfs:label
Albánia az őskorban
dct:subject
n6:Albánia_történelme n6:Őskor
dbo:wikiPageID
1495084
dbo:wikiPageRevisionID
22010641
dbo:wikiPageExternalLink
n8:TEMPLER_M._2016.-_Transition_Meso-Neo_Neuch%C3%A2tel_PhD_thesis_vol_1_text%7Cloc=Neuch%C3%A2tel%7Cred=Universit%C3%A9
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Szám n4:Jegyzetek n4:Albánia_régészeti_lelőhelyei n4:Albánia_történelme n4:HistDictAlb n4:JacquesAlb n4:Jó_cikk n4:Portál n4:CekaIllyrians n4:Pozíciós_térkép n4:CitPer n4:PolloAlb n4:CitLib n4:Refhely n4:Wd n4:Wilkes_–_The_Illyrians n4:Schütz_–_Fehér_foltok_a_Balkánon n4:AlbArchGuide n4:VickersAlbanians n4:Hely
prop-hu:ann
1971 1999 2007 2011 2014 2016
prop-hu:ass
Ed. by Luan Përzhita et al Ed. by Michela Spataro and Paolo Biagi főszerk. Fodor István
prop-hu:aut
Michael Templer Matthieu Ghilardi Muzafer Korkuti Éric Fouache
prop-hu:cap
New light on the early Neolithic period in Albania: The Southern Albania Neolithic Archaeological Project , 2006-2013 Illír The Early Neolithic of Albania in a Balkan perspective
prop-hu:felirat
Cakran dbpedia-hu:Maliq_neolitikus_települése dbpedia-hu:Prrenjas Blaz–Nezir Kamnik Velça dbpedia-hu:Kolsh_(Kukës) Vlusha Konispol Podgorie Katundas Burim dbpedia-hu:Barç_(Korça) dbpedia-hu:Burimas_(Korça) Xarra Vashtëmia
prop-hu:feliratPozíciója
balra jobbra
prop-hu:hosszúságiFok
20 19
prop-hu:hosszúságiÍvmásodperc
30 26 22 23 12 11 0 1 58 57 47 42 39 35
prop-hu:hosszúságiÍvperc
18 20 27 30 1 3 12 48 53 58 35 37 40 42 44 47
prop-hu:igazítás
jobbra
prop-hu:isbn
9630575973 9789928141286
prop-hu:képaláírás
Jelentősebb neolitikus települések és lakott barlangok Albánia területén
prop-hu:loc
Tiranë Trieste Budapest
prop-hu:méret
400
prop-hu:pag
35 570 113 107
prop-hu:red
Società per la Preistoria e Protostoria della Regione Friuli-Venezia Giulia Universiteti Shtetëror i Tiranës; Instituti i Historisë dhe i Gjuhësisë Akadémia Centre for Albanian Studies; Institute of Archaeology
prop-hu:szélességiFok
40 41 42 39
prop-hu:szélességiÍvmásodperc
12 3 0 24 22 20 17 44 41 38 36 34 50 48
prop-hu:szélességiÍvperc
2 4 16 19 30 34 36 37 40 41 42 43 49 51
prop-hu:tit
What happened to the Southern European hunter-gatherers at the advent of farming, between Western Anatolia and the head of the Adriatic Sea ? Proceedings of the International Congress of Albanian Archaeological Studies Human societies and environmental changes since the Neolithic in Greece and Albania A short walk through the Balkans A világ nyelvei Shqipëria arkeologjike
prop-hu:url
https://www.academia.edu/31598795/TEMPLER_M._2016.-_Transition_Meso-Neo_Neuch%C3%A2tel_PhD_thesis_vol_1_text|loc=Neuchâtel|red=Université de Neuchâtel
prop-hu:capaut
Ilir Gjipali Schütz István Muzafer Korkuti Susan E. Allen
prop-hu:fasc
117
prop-hu:per
Méditerranée
prop-hu:subtit
A narrative description based on the archaeological record 65 The first farmers of the Carpathian Basin and adjacent regions
prop-hu:feliratMérete
80
prop-hu:jel
Legenda kopiec.svg ButtonBlack.svg
prop-hu:térképtípus
relief
dbo:abstract
Albánia az őskorban más európai területek, és különösen a közeli égei-tengeri partvidék őstörténetének tükrében viszonylag későn települt be, amennyire az a régészeti eredmények alapján megítélhető. Az ember legkorábbi ismert hódítása a Kryegjata-völgy, ahonnan az őskőkor felső szakaszában, mintegy 40 000 évvel ezelőtt élt vadászó-gyűjtögető közösség tárgyi emlékei ismertek. Az i. e. 6000-ig ívelő ős- és középső kőkori évezredekből csupán tucatnyi régészeti lelőhelyről tudunk. Közülük a legjelentősebbek Konispol őskori barlangja (i. e. 24 700), az i. e. 10 000-et megelőző időkből a xarrai pattintott kőeszköz-leletek, és a Dajti-hegy emberi hajlékai, majd a mezolitikumból Kryegjata, Konispol, Gajtan stb. egyre differenciáltabb tevékenységről tanúskodó kő-, kova- és csonteszközei. A neolitikumot megelőző őstörténeti emlékek sorában kiemelkedő jelentőségű az i. e. 7000 körüli goranxiai kovakőbánya és kőszerszám-készítő telep. 2013-ban lezárult ásatások eredményeként lett ismert a mezolitikum utolsó szakaszában, i. e. 6600 körül a Maliqi-tó vidékén létrejött Vashtëmia települése, amely Európa-szerte az egyik legkorábbi mezőgazdasági tevékenységgel is foglalkozó közösségként ismert. Az égei–anatóliai régióból érkező bevándorlók magukkal hozták termelőgazdálkodási módszereiket. A hagyományos (wd) mellett, a neolitikus forradalmat megelőzve főként juh- és kecsketartással, de növénytermesztéssel is foglalkoztak. Az újkőkorban megsokasodtak az emberi letelepedés nyomai a mai Albánia területén, s éppen a maliqi síkvidéknek a korai neolitikumtól a bronzkorig lakott települései (Vashtëmia, Dunavec–Maliq, Podgorie stb.) lettek a neolitikum emberének műveltségi központjai (Maliq-kultúra). Munkaeszközeik differenciálódása, agyagművességük technológiai és tipológiai fejlődése, temetkezési szokásaik és ősanyatiszteletük az egyre intenzívebb regionális kapcsolatok révén más folyóvölgyi települések kultúrájára is hatott. Ugyanakkor a Magas-Albániában vagy attól nyugatra élt népesség műveltségében kimutatható az Adria- és a Duna-medence kultúráinak számottevő befolyása is. A középső újkőkorban, az i. e. 5–4. millenniumban megindult egy etnokulturális szempontból egységes népesség kialakulása, amelyet a maliq–dunaveci, cakrani, kolshi, xarrai stb. lelőhelyek kerámiatöredékeinek formai és díszítésbeli hasonlósága (simított felületű fekete és szürke edények, szürke vonalfestés stb.), a négylábú rituális agyagtárgyak és az ősanyatiszteletről valló agyagszobrocskák elterjedtsége, valamint a halottak magzati pózban való eltemetése jellemez. Ezek az egységesülés irányába ható társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok – továbbra is a Maliq-kultúra kisugárzó hatásával – a késő neolitikum évszázadaiban megerősödtek. A jelentős fejlődésen átment mezőgazdaság és a nyomában járó népességgyarapodás maga után vonta az állandó települések és lakóházak általánossá válását (verem- és (wd)), új szerszámtípusok megjelenését (kapa, őrlőkő, fonókerék stb.). A korábbi monokróm, vonalfestéses edényekkel szemben teret hódítottak a vörös-fekete kerámiák, tovább fejlődött az ornamentika. Az őskor és az ókor közötti kőrézkorban, az i. e. 3. évezred második felében egyfelől egyre intenzívebbé vált a növénytermesztés, az első rézeszközök megjelenése pedig további technológiai és gazdasági fejlődést eredményezett. Az agyagművesség területén megőrizték az újkőkori technikákat, de a tágabb balkáni térség régészeti műveltségeinek hatására új formákkal is gazdagodott fazekasságuk. Másfelől mindezek a folyamatok nem függetleníthetőek a kelet-európai sztyeppék nomád pásztornépeinek az i. e. 3. évezredben lezajló bevándorlásától. Ezek a paleo-indoeurópai népelemek a régészeti adatok tükrében a kőrézkor végére számottevően hatottak a mai Albánia területén lakó mediterrán népek műveltségére, de a vidék neolitikus-eneolitikus népessége végül asszimilálta a bevándorlókat. Az albán régészettudomány szerint ezen folyamatok eredményeképpen alakult ki az ókorban illírként ismert ethnosz magja, a protoillír vagy preillír népesség.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Albánia_az_őskorban?oldid=22010641&ns=0
dbo:wikiPageLength
49070
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Albánia_az_őskorban
Subject Item
wikipedia-hu:Albánia_az_őskorban
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Albánia_az_őskorban