This HTML5 document contains 14 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n4http://shqiperia.com/tr/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n13http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
n12http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:Művészet/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n9http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Albánia_festészete
rdfs:label
Albánia festészete
dct:subject
n9:Festészet_országonként n9:Albán_művészet
dbo:wikiPageID
116661
dbo:wikiPageRevisionID
22282429
dbo:wikiPageExternalLink
n4:artet_e_bukura.php
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n12:e n13:Nincs_bevezető
dbo:abstract
A középkor századaiban, a Bizánci Birodalom fennhatósága idején magas művészi szintet ért el a keresztény templomok falfestészete. A 14. századra az ortodox templomok mindegyikében megjelentek az egyház szigorú elvárásainak megfelelő, vallásos tematikájú freskók. E korai falfestmények alkotói anonimitásba burkolóztak, mindmáig ismeretlenek. Napjainkra nagyon kevés maradt fenn munkáikból, a világháborúk pusztításaitól megkímélt freskókat az ország 1967-es ateistává válása után semmisítették meg. Szerencsére azonban jelentős bizánci falképek maradtak fenn például a rubiki Mennybemenetel-templomban (1272) és a Szűz Mária-kolostorban (14. század). A bizánci ortodox festészet hagyományai a török hódoltság korában (15–18. század) az ikonfestészetben éltek tovább. A korszak legjelentősebb alakja a 16. században Beratban tevékenykedő Onufri volt, ikonjai szín- és részletgazdagságuknak köszönhetően kiemelkednek a kor művészi alkotásai közül. Vallásos tematikájú művei mellett festett sajátosan komor hangulatú zsánerképeket is. Élete vége felé Beratban festőiskolát alapított, amelyet halála után fia, a szintén festő vezetett. A késő bizánci festészeti hagyományok a 18. századig éltek tovább, az albánlakta és a környező területek templomaiba olyan alkotók készítettek ikonosztázokat, mint , , valamint a Zografi fivérek, és . A 20. században megindult művészettörténeti kutatásoknak és a restaurálásoknak köszönhetően számos ikon maradt az utókorra. A korszak alkotásait a tiranai Nemzeti Művészeti Galériában, a korçai Nemzeti Középkori Művészeti Múzeumban és a berati Onufri Nemzeti Ikonográfiai Múzeumban őrzik. A szakmai érdeklődést jelzi, hogy rendeztek már albán ikonkiállításokat Párizsban (1975), Rómában (1985) és Nizzában (1993).
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Albánia_festészete?oldid=22282429&ns=0
dbo:wikiPageLength
10581
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Albánia_festészete
Subject Item
dbpedia-hu:Albán_festészet
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Albánia_festészete
Subject Item
wikipedia-hu:Albánia_festészete
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Albánia_festészete