This HTML5 document contains 11 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Az_egyidejűség_relativitása
rdfs:label
Az egyidejűség relativitása
owl:sameAs
freebase:m.099v8m
dct:subject
n4:Relativitáselmélet
dbo:wikiPageID
209590
dbo:wikiPageRevisionID
23680883
dbo:abstract
Az egyidejűség relativitása azt mondja ki, hogy az egyidejűség nem abszolút, hanem függ a megfigyelő helyzetétől. Vagyis - az Albert Einstein által 1905-ben publikált speciális relativitáselmélet szerint - nem állíthatjuk azt a tér különböző pontjain bekövetkező eseményekről, hogy abszolút értelemben egyidejűek. Hogyha az események ugyanazon helyen következnek be (pl. egy autó baleset), akkor minden megfigyelő - bárhol legyenek is - egyetérthet abban, hogy az egyik autó a másikkal ugyanabban az időpontban ütközött. Azonban ha az események a tér különböző pontjain esnek meg - például egy autó karambolozik Amerikában, egy másik pedig Ausztráliában -, akkor az egyidejűség kérdése már relatív, egyesek számára egyidejűnek tűnhet a két esemény, mások számára - akik más helyzetből szemlélik az eseményeket - nem. Einstein speciális relativitáselmélete megmutatja, hogy nincs helyes válasz, minden megfigyelő egyenrangú, egyikük sem kitüntetett, és mindegyik jogosan állíthatja, hogy igaza van, még hogyha állítása összeférhetetlen is a többi megfigyelőével. Képzeljünk el egy megfigyelőt, aki két esemény bekövetkezését egyidejűnek érzékeli. Ekkor egy másik, az előzőhöz képest mozgó megfigyelő általában nem ért vele egyet mert számára ugyanaz a két esemény különböző időpontokban következik be. Ezt illusztrálja az ún. létra paradoxon egy keresztül, amelyben egy nagy sebességgel mozgó létra halad keresztül egy garázson. Az egyidejűség relativitásának fogalmát 1895-ben Hendrik Lorentz vezette be, de modern formája nem volt érthető sokak számára, egészen Einstein speciális relativitáselméletének bemutatkozásáig. Einstein az abszolút egyidejűség hibás voltát a következő feltételezésekből vezette le: * relativitás elv – mely szerint az inerciarendszerek egyenértékűek, azaz a fizika törvényei ugyanolyanok az ilyen vonatkoztatási rendszerekben * az üres térben terjedő fény sebességének állandósága, mely független a fényforrás vagy a megfigyelő mozgásállapotától.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Az_egyidejűség_relativitása?oldid=23680883&ns=0
dbo:wikiPageLength
6392
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Az_egyidejűség_relativitása
Subject Item
dbpedia-hu:Egyidejűség_relativitása
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Az_egyidejűség_relativitása
Subject Item
wikipedia-hu:Az_egyidejűség_relativitása
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Az_egyidejűség_relativitása