This HTML5 document contains 43 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n6http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n5https://web.archive.org/web/20090215155241/http:/oeng.at/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n11http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Az_osztrák–magyar_korona_pénzérméi
rdfs:label
Az osztrák–magyar korona pénzérméi
owl:sameAs
freebase:m.011bglhk
dct:subject
n11:Magyar_gazdaságtörténet n11:Korábbi_magyar_pénzérmék n11:Ausztria_történelme
dbo:wikiPageID
192589
dbo:wikiPageRevisionID
23558858
dbo:wikiPageExternalLink
n5:pers-fj.htm
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n6:Jegyzetek n6:De_ikon n6:Cite_book n6:La_ikon n6:Magyarország_pénzei
prop-hu:author
Paul D. van Wie Adamovszky István Dr. Unger Emil Leányfalusi Károly, Nagy Ádám
prop-hu:isbn
978 3 963
prop-hu:location
Budapest Lanham, Maryland
prop-hu:publisher
Adamo University Press of America Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Netto-Marktpreiskatalog „Austria", Wien Ajtósi Dürer Kiadó
prop-hu:title
Austria Netto Katalog Österreich - Münzkatalog 2008 [ANK Ausztria Érmekatalógus 2008 ] Image, History, and Politics: The Coinage of Modern Europe [Kép, történelem és politika: A jelenkori Európa pénzverése] A korona-fillér pénzrendszer. Magyarország fém- és papírpénzei 1892-1925 Magyar éremhatározó Magyar érme katalógus 1892-2008
prop-hu:year
1998 1997 2006 2008
dbo:abstract
Az osztrák-magyar korona pénzérméket 1892-től kezdték el verni: bronz egy- és kétfilléreseket, nikkel tíz- és húszfilléreseket, ezüst egykoronásokat, illetve arany tíz- és húszkoronásokat. Később két- és ötkoronás ezüstök és százkoronás aranyak is készültek. Ausztria utolsóként tért át Európában az aranyvalutára, azonban a megfelelő aranyalap létrehozása – melyben oroszlánrész jutott a magyar gabonaexportnak – csak hosszabb idő alatt sikerült, így a valuta fedezetének egy részét még sokáig az ezüst tette ki. Csak 1900-tól lett kötelező a koronában számítás, az ezüst egyforintos pedig a monarchia felbomlásáig törvényes fizetőeszköz maradt. A koronarendszerben is folytatódott a kiegyezés után létrejött kettős pénzverés: minden címletnek volt magyar és osztrák változata, az előbbi magyar, az utóbbi latin feliratokkal. Emellett Liechtenstein valutaunióban volt a Monarchiával, ezért 1900. után elkészültek a koronaérmék liechtensteini változatai is. A címletek műszaki paraméterei azonosak voltak, és a birodalom mindkét felében, illetve Liechtensteinben is kölcsönösen elfogadták azokat. Az első világháború idején olcsóbb fémekből verték a filléreket, az ezüst- és aranypénzek forgalmát pedig megszüntették, a címleteket bankjegyekkel helyettesítették. A birodalom szétesésével jelentős fennakadások léptek fel a pénzforgalomban, aminek technikai és jogi okai is voltak: csak Bécsben és Körmöcbányán (ezt később Budapestre költöztették) volt pénzverde, a haditermelés miatt ezekben is akadozott a pénzverés, a címletek nem tartottak lépést az inflációval, nem voltak meg a pénzellátás logisztikai feltételei, 1919-ig az Osztrák-Magyar Banknak kizárólagos szabadalma volt a bankjegykibocsátásra stb. A legnyomasztóbb az aprópénzhiány volt, ennek leküzdésére helyi papírszükségpénzeket adtak ki. Ahogy a modern pénzrendszerekre, úgy a korona érméire is fennállt az elfogadási kényszer korlátozása. Az aranypénzekre, mivel a pénzrendszer alapját képező értékpénzek voltak, nem vonatkozott elfogadási értékhatár. A többi érmére a táblázatban látható értékhatárok voltak érvényesek. Bár a koronarendszer mindvégig sánta valuta maradt, ráadásul az értékpénzek forgalma csak kis mértékben valósult meg, máig a közép-európai régió legjelentősebb arany alapú pénzrendszerének számít. Arany értékpénzeire máig nagy a kereslet mind Magyarországon, mind külföldön, ezért a Bécsi pénzverde (Münze Österreich) folyamatosan gyárt hivatalos utánvereteket az osztrák típusú tíz-, húsz- és százkoronás aranyakról, melyek az eredeti érmékkel mindenben megegyeznek. A Münze Österreich utánveretein olyan évjáratot tüntet fel, mellyel az eredeti aranyakat sohasem verték (10 corona - 1912, 20 corona - 1915, 100 corona - 1915). Régebben a magyar százkoronásról is készült utánveret nem túl nagy példányszámban.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Az_osztrák–magyar_korona_pénzérméi?oldid=23558858&ns=0
dbo:wikiPageLength
40660
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Az_osztrák–magyar_korona_pénzérméi
Subject Item
dbpedia-hu:Az_osztrák-magyar_korona_pénzérméi
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Az_osztrák–magyar_korona_pénzérméi
Subject Item
dbpedia-hu:Osztrák-magyar_korona_pénzérmék
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Az_osztrák–magyar_korona_pénzérméi
Subject Item
wikipedia-hu:Az_osztrák–magyar_korona_pénzérméi
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Az_osztrák–magyar_korona_pénzérméi