This HTML5 document contains 45 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n4http://journals.aps.org/pr/pdf/10.1103/
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n15http://fenykapu.free-energy.hu/pajert/
n16http://journals.aps.org/rmp/pdf/10.1103/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n11http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n14http://fenykapu.free-energy.hu/pajert/index.htm%3FFoAblak=../pajert48/
n12http://prola.aps.org/abstract/PR/v6/i4/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n8http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Barnett-hatás
rdfs:label
Barnett-hatás
owl:sameAs
freebase:m.0596hv
dct:subject
n8:Mágnesség
dbo:wikiPageID
772473
dbo:wikiPageRevisionID
23476991
dbo:wikiPageExternalLink
n4:PhysRev.6.239%7C%C3%A9v=1915%7Ckiad%C3%B3=Physical n12:p239_1 n14:MPIMagnesesseg.html n15:index.htm%3FFoAblak=..%2Fpajert48%2FMPIMagnesesseg.html n16:RevModPhys.7.129%7C%C3%A9v=1935%7Ckiad%C3%B3=Review n4:PhysRev.6.239 n16:RevModPhys.7.129
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n11:Jegyzetek n11:CitWeb n11:CitLib n11:Halott_link n11:Wayback n11:Forrás
prop-hu:cím
Gyromagnetic and Electron-Inertia Effects Gyakorlati Mágnestechnika Magnetization by Rotation Atlasz 10.-Fizika
prop-hu:date
20131104081447 2018
prop-hu:hely
Budapest
prop-hu:isbn
9789639261990
prop-hu:kiadó
Műszaki Kiadó Athenaeum 2000 Kiadó
prop-hu:oldal
239 129
prop-hu:szerző
Hans Breuer S. J. Barnett Karl Reichel
prop-hu:url
http://journals.aps.org/rmp/pdf/10.1103/RevModPhys.7.129|év=1935|kiadó=Review of Modern Physics, Vol. 7, Issue 2 http://journals.aps.org/pr/pdf/10.1103/PhysRev.6.239|év=1915|kiadó=Physical Review, Vol. 6 n4:PhysRev.6.239 n16:RevModPhys.7.129 n15:index.htm%3FFoAblak=..%2Fpajert48%2FMPIMagnesesseg.html
prop-hu:év
1985 2002
dbo:abstract
A Barnett-hatást Samuel Jackson Barnett (1873 – 1956) amerikai fizikus fedezte fel 1915-ben. Barnett, Owen Willans Richardson angol fizikus jóslata alapján jutott a felfedezésre. Egy forgásban lévő nem-mágneses test mágnesezett lesz a forgás hatására. Erős forgásban levő, mágnesesen semleges test minden egyes dipólusa járulékos forgástengely körüli impulzushoz jut, körárama növekszik. Így további elemi mágneses momentumok keletkeznek, amelyek a forgás következtében azonos irányúak (a forgástengellyel párhuzamosak), és ezáltal külső mágneses teret eredményeznek.Ha egy mágnesesen semleges test ω szögsebességgel forog, akkor a mágnesezettség: ahol γ a giromágneses arány χ, a mágneses szuszceptibilitás Megjegyzés: a giromágneses arány egy atomos rendszer impulzusmomentumának aránya a mágneses momentumához. A giromágneses arány inverzét magnetomechanikai aránynak nevezik. A mágnesezettség a spin tengelyével párhuzamos. Az így keletkező mágnesezettség azonban nagyon gyenge, még ferromágneses anyagoknál is csak igen nagy fordulatszámokon mutatható ki. Ennél a kísérletnél a kialakuló mágneses tér irányából megállapították, hogy az atomi köráramok mozgó negatív töltések. A Barnett-kísérlet megfordításában Einstein–de Haas-hatás (1915)tekerccsel körülvett vashengert mágneseznek a tekercsen átfolyó árammal. Ekkor a vas mágneses dipólusai többnyire[forrás?] a külső mágneses tér irányába állnak be, ami csak úgy lehetséges, ha az atomi dipólusok impulzusmomentumai a külső tér irányába mutatnak. Az impulzusmomentumok vektorösszege ekkor már nem nulla, és mérhető forgás figyelhető meg.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Barnett-hatás?oldid=23476991&ns=0
dbo:wikiPageLength
3271
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Barnett-hatás
Subject Item
wikipedia-hu:Barnett-hatás
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Barnett-hatás