This HTML5 document contains 125 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
schemahttp://schema.org/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n16http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:Személy_infobox/
n17http://www.ontologydesignpatterns.org/ont/dul/DUL.owl#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
wikidatahttp://www.wikidata.org/entity/
n7http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Aqif_Elbasani
prop-hu:előd
dbpedia-hu:Esat_Toptani
dbo:predecessor
dbpedia-hu:Esat_Toptani
Subject Item
dbpedia-hu:Esat_Toptani
rdf:type
foaf:Person owl:Thing dbo:Person wikidata:Q215627 wikidata:Q24229398 wikidata:Q5 schema:Person n17:Agent dbo:Agent n17:NaturalPerson
rdfs:label
Esat Toptani
owl:sameAs
freebase:m.01fglq
dbo:deathPlace
dbpedia-hu:Párizs
dct:subject
n7:1920-ban_elhunyt_személyek n7:Albán_rendőrök n7:Tiranaiak n7:Albánia_hadügyminiszterei n7:Albán_katonák n7:Albánia_miniszterelnökei n7:Albániai_politikusok n7:1863-ban_született_személyek n7:Albánia_belügyminiszterei n7:Meggyilkolt_politikusok
dbo:wikiPageID
98688
dbo:wikiPageRevisionID
23638313
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Qafoku_–_Historia_e_33_kryeministrave n4:Oszloplista n4:Gárdos_–_Magyar_királyné_a_tiranai_trónon n4:Austin_–_Founding_a_Balkan_state n4:Több_kép n4:Bővebben n4:Zavalani_–_History_of_Albania n4:Nemzetközi_katalógusok n4:Jegyzet n4:Jegyzet* n4:Wd n4:Vickers_–_The_Albanians n4:Idézetdoboz n4:Csaplár_–_Albán_nemzettéválás n4:Small n4:Jegyzetek n4:Hely n4:Megjegyzések n4:Szám n4:Refhely n4:Portál n4:Jelavich_–_A_Balkán_története n4:Fischer_–_King_Zog_and_the_struggle_for_stability_in_Albania n4:IPA n4:Historical_dictionary_of_Albania n4:CitPer n4:Dervishi_–_Kryeministrat_dhe_ministrat n4:CitLib n4:Zászló n4:Személy_infobox n4:100_years_of_independence n4:Idézet_2 n4:Pearson_–_Albania_and_King_Zog n4:Elsie_–_A_biographical_dictionary_of_Albanian_history n4:Jacques_–_The_Albanians n16:Vezető n4:Kép n4:Jó_cikk n4:Durham_–_Albania_and_the_Albanians n4:Albánia_történelme n4:Réti_–_Albánia_sorsfordulói
prop-hu:igazítás
center
prop-hu:kép
Tirana, Toptani House 2015 01.jpg Ethnographic Museum of Kruja 1.jpg Essad Pasha Toptani.jpg
prop-hu:képaláírás
1908
prop-hu:név
Esat Toptani pasa
prop-hu:szélesség
400 230
prop-hu:születésiDátum
1863
prop-hu:születésiHely
Tiran
prop-hu:title
Két rövid hír a Pesti Napló 1914. május 23-ai számából Esszád pasa rémuralma Üdvözlik Esszad pasát. Toptani nemzetközi legitimációja Jella és a Toptaniak
prop-hu:align
right center left
prop-hu:irány
vízszintes
prop-hu:szöveg
A krujai Toptani-ház A tiranai Toptani-ház
prop-hu:width
350 180 800
prop-hu:foglalkozás
politikus, katona
prop-hu:halálDátuma
1920
prop-hu:halálHelye
Párizs
prop-hu:quote
Az albán történetírás egyöntetűen foglal állást abban a kérdésben, hogy Toptaninak mint Albánia 1914–1916 közötti kormányfőjének semmiféle belpolitikai legitimációja nem volt, sokkal inkább a nemzetközi politika és diplomácia hagyta jóvá hatalmi törekvéseit. A széles nyilvánosság számára csak később derült ki, hogy az Olaszország és az antanthatalmak között 1915 áprilisában létrejött titkos londoni egyezmény egyik pontja egy durrësi központú autonóm , muszlim albán állam terve volt, amely semleges zónaként funkcionált volna a remények szerint az Albánia északi részeit elfoglaló délszláv és a déli részekbe bevonuló görög és olasz adminisztráció között. Toptani törekvései kapóra jöttek a dokumentumot aláíró feleknek, egyúttal megmagyarázza, miért ismerte el a Szerb, az Olasz Királyság és az Orosz Birodalom egyaránt a Toptani-kormányt. Távol állt a lázadástól. Róma, május 22. Esszad pasa egy hirlapiróval folytatott beszélgetés alkalmával kijelentette, hogy ő teljesen távol áll a durazzói lázadástól, ő mindig hiven szolgálta a fejedelmet és kész volt érte vérét ontani. A fejedelem nemsokára be fogja látni, hogy őt csak azért távolitották el, hogy annál könnyebben a kezükben tarthassák a fejedelmet. - Merénylet készült a fejedelem ellen. Durazzó, május 22. Esszad pasa egyik alkalmazottja följelentésére, amely szerint Esszad pasa négy embert bérelt fel, hogy a fejedelem ellen e hónap 19-én merényletet hajtsanak végre és e célból bombákkal szerelte fel és Durazzóba küldte őket, Sluyss térparancsnok a vizsgálat megejtése végett őrjáratot küldött Esszad pasának Sijak közelében lévő birtokára. A vizsgálat folyamán több gyanus embert letartóztattak, valamint számos puskát és lőszert lefoglaltak. Albániában, ami az ország politikai viszonyait illeti, teljes felfordulás uralkodott már mintegy két esztendő óta. Wied herceg távozása után a számüzött és olasz földre menekült Esszad basa bitorolta az uralmat. Ez a kalandorjellemű albániai tulajképen [!] semmiféle népszerűséggel sem rendelkezett az albánok között, hivei száma elenyészően csekély volt és tulajdonképen vak eszköze volt az olaszoknak. Esszad Durazzóban félig-meddig fejedelmi pózzal trónolt az elhagyott palotában, de az igazi urak az olaszok voltak. […]. A nép természetesen izzó gyülölettel tekintett a bitorló Esszad pasára és a betolakodó olaszokra is. Czetinje, május 3. Esszad pasához, mint Albánia uj fejedelméhez tömegesen érkeznek az üdvözlő táviratok Pétervárról, Moszkvából, Belgrádból. Itt veszik fel a sürgönyöket és innen továbbitják Esszad pasának. E végből Czetinje és Elbasszan között külön postaszolgálatot rendeztek be. Tiranában összecsaptak - Jella és a Toptaniak. - „Ököllel ütsz, bej – no várj! - Jella vagyok, s férfi már, - puskám megládd, eltalál!” - Fehér kulla tüzet fogott, - az orvosnál Ramiz halott, - Ramiz bej, a nyalka, bátor. - Három puska csöve lángol, - vér folyik bej ruhájából. - „Vidd mátkádnak: mátka-fátyol!” Lausanne, február 3. Az itteni albán kolónia lapja, az Albanie többször megirta és a kolónia vezérei kijelentették e sorok irója előtt, hogy az albánok Esszád pasát árulónak tekintik és országuk helyreállitását a központi hatalmaktól várják. Esszád pasáról általában az a vélemény, hogy olasz zsoldban áll és egyéni önző érdekeit követi. Most a Temps közöl jelentést Esszád pasa rémuralmáról, amelylyel országának azon előkelőségeit, akik tiltakozni mernek tervei ellen, kiszolgáltatja Albánia ellenségeinek. Egy római távirata szerint hatvanhárom albán notabilitást Esszád pasa adatai alapján, aki azzal vádolja őket, hogy összeköttetést tartanak fenn osztrák megbizottakkal Durazzó, Tirana és Kavana [!] környékén elfogtak a valonai olasz hatóságok. Egy részüket Reggioba vitte egy olasz hajó, mig másokat, akiknek »bünösségét« náluk talált irások bizonyították, kiszolgáltatták Esszád pasának, aki kivégeztette őket.
prop-hu:source
A Világháború Képes Krónikája, 1916 Pesti Napló, 1916. február 7. Lothár László fordítása
prop-hu:vallás
dbpedia-hu:Iszlám
prop-hu:quoted
1
prop-hu:salign
right
prop-hu:kitüntetései
Oszmán Érdemrend
prop-hu:tisztség
-
dbo:abstract
Esat Toptani vagy Esad Toptani pasa (ɛsat tɔptani; Tiran, 1863. június 13. – Párizs, 1920. június 13.) albán földbirtokos, politikus, oszmán csendőrtiszt. Az albán történelem szinte egyöntetűen negatív megítélésű alakja, akivel kapcsolatban gyakorta felmerül a politikai elvtelenség és kalandorság, a gátlástalan hatalomvágy, az albán nemzet elárulásának vádja. Közép-albániai nagybirtokoscsalád sarjaként 1893 után az Oszmán Birodalom szolgálatában futott be csendőrtiszti karriert. 1908-ban csatlakozott az ifjútörök mozgalomhoz, rövid ideig a konstantinápolyi alsóház képviselője is volt. 1912 októberétől alakulatával az első Balkán-háborúban Montenegró és Szerbia hadseregei által ostromlott Shkodra városát védte. 1913 januárjában megölette a város katonai védelmét irányító Haszan Rizát, és a helyére lépve titkos tárgyalásokat követően, szabad elvonulása és közép-albániai hatalmi ambícióinak támogatása fejében áprilisban átengedte a várost Montenegrónak. Ezt követően albán királynak proklamálta magát, de jobb belátásra térve 1913 júliusában az Ismail Qemali vezette első nemzeti kormány belügyminisztere lett. Egy hónappal később kilépett a vlorai kabinetből, és Durrësban ellenkormányt alapított, majd 1913 októberében kikiáltotta a Közép-albániai Köztársaságot, amelyet állam- és kormányfőként irányított. Ellenkormánya és a vlorai kabinet közötti viszálykodás 1913–1914 fordulójára fegyveres összecsapásokhoz vezetett, és csak az európai nagyhatalmakat képviselő Nemzetközi Ellenőrző Bizottsággal 1914 februárjában kötött egyezség után oszlatta fel köztársaságát és ellenkormányát. 1914 márciusától az Albán Fejedelemség trónját elfoglaló Vilmos fejedelem udvarának prominens alakja, a Turhan Përmeti vezette kabinet belügy- és hadügyminisztere volt. A vádak szerint kétkulacsos politikát folytatott, pozíciójával visszaélve felfegyverezte és a keresztény fejedelem ellen tüzelte Közép-Albánia muszlim lakosságát. Mesterkedéseit 1914 májusában leleplezték, letartóztatták és száműzték. A személyében az iszlám hit és az oszmán ügy megmentőjét látó felfegyverzett tömegek Toptani menesztésén felháborodva kirobbantották a közép-albániai felkelést, amely 1914 szeptemberére elsöpörte Vilmos fejedelem uralmát. Toptani ezt követően visszatért az országba, és 1914 októberében erőszakkal átvette a hatalmat (Toptani-kormány). Kikiáltotta magát Albánia állam- és kormányfőjének, de csakhamar korábbi oszmanista hívei felkelésével, a Krujai Szövetséggel kellett szembenéznie, akik az ország nagy részét elfoglalva az év végéig a fővárosba, Durrësba szorították vissza Toptanit. A szerb hadsereg 1915 júniusában leverte a Krujai Szövetséget, de idő már nem volt Toptani hatalmának konszolidálására. Az antanthatalmak balkáni katonai helyzete 1915 őszétől súlyosra fordult, 1916 januárjában az Osztrák–Magyar Monarchia megkezdte Albánia megszállását, és Toptani még a hónap végén elmenekült Albániából. Párizsban megalakította az „emigráns albán kormányt”, és a francia kabinetnél lobbizott hatalma visszaszerzésének ügyében. Franciaország elismerte az albán nemzet képviselőjeként, és lehetővé tette számára, hogy 1916 augusztusától Szalonikiben rendezze be kormánya székhelyét. Toptani ott várta, hogy az Armée d’Orient katonai hadműveleteinek függvényében albániai hatalmát restaurálhassa. Erre azonban nem került sor, a francia hadvezetés teljesen mellőzte a személyét. A csalódott Toptani ezt követően sikertelenül lobbizott az Egyesült Királyság kormányánál, majd dolgavégezetlen Párizsban rendezte be fényűző életét. Az első világháborút követően feleszmélő albán államiság nemzetgyűléseit és kormányait hevesen támadta, Sylejman Delvina 1920 elején megalakult kabinetje ellen pedig fegyveres lázadást szított, amit a tiranai vezetés 1920 áprilisában sikeresen levert. 1920. június 13-án egy albán diák, Avni Rustemi Párizsban két pisztolylövéssel végzett Toptanival, és bár a bíróság bűnösnek találta a vádlottat, 1 frank megfizetésére ítélte, majd szabadon engedte.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Esat_Toptani?oldid=23638313&ns=0
dbo:wikiPageLength
90584
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Esat_Toptani
Subject Item
dbpedia-hu:I._Zogu_albán_király
prop-hu:előd
dbpedia-hu:Esat_Toptani
dbo:predecessor
dbpedia-hu:Esat_Toptani
Subject Item
dbpedia-hu:Közép-albániai_Köztársaság
prop-hu:államfő
dbpedia-hu:Esat_Toptani
dbo:governor
dbpedia-hu:Esat_Toptani
dbo:primeMinister
dbpedia-hu:Esat_Toptani
Subject Item
dbpedia-hu:Mustafa_Ndroqi
prop-hu:utód
dbpedia-hu:Esat_Toptani
dbo:successor
dbpedia-hu:Esat_Toptani
Subject Item
dbpedia-hu:Toptani-kormány
prop-hu:vezetőNév
dbpedia-hu:Esat_Toptani
Subject Item
wikipedia-hu:Esat_Toptani
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Esat_Toptani
Subject Item
dbpedia-hu:Essad_Pasha
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Esat_Toptani
Subject Item
dbpedia-hu:Essad_Pasha_Toptani
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Esat_Toptani