This HTML5 document contains 19 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n12http://knp.nemzetipark.gov.hu/
n10http://www.mme.hu/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n6http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Felső-kiskunsági-puszta
rdfs:label
Felső-kiskunsági-puszta
dct:subject
n6:Natura_2000 n6:Kiskunsági_Nemzeti_Park_természetvédelmi_területei n6:Magyarország_rámszari_területei
dbo:wikiPageID
1605945
dbo:wikiPageRevisionID
23829871
dbo:wikiPageExternalLink
n10:felso-kiskunsagi-puszta n12:index.php%3Fpg=menu_1420
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Portál n4:Szám n4:Védett_terület_infobox n4:Jegyzetek n4:Cite_web
dbo:abstract
A Kiskunsági Nemzeti Park legészakibb törzsterülete a Felső-kiskunsági-puszta. A Duna egykori árterületén Apaj, Bugyi, Kunpeszér és Kunszentmiklós határában helyezkedik el. A védett terület átnyúlik Pest megyébe, az északi határa mindössze 20 km-re van Budapesttől. A terület élőhelyei szikes mocsarak és szikes rétek, ennek megfelelően a növényzete és az állatvilága a pannon biogeográfiai régió vizes élőhelyeinek jellemző növényzete és állatvilága. Sok nagyon értékes, csak a Kárpát-medencében élő védett endemikus fajt találunk itt, mint például: * a pozsgás őszirózsa * a * a * a magyar sóvirág * az erdélyi útifű * a * és a pusztai gyalogcincér. A gazdag növény- és állatvilág mellett jelentős a terület mint vizes élőhely is, így 2006-ban felkerült a ramszari egyezmény által védett vizes élőhelyek listájába. A vándormadarak vonulásakor végzett madárszámlálások alapján tudjuk, hogy évente több mint 20 000 madár fordul meg a területen, elsősorban lúdalakúak és lilealakúak. A Felső-kiskunsági-puszta növényzetének változatosságát az biztosítja, hogy a területe a és a határán helyezkedik el. Egyaránt megtalálható a területen a szoloncsák és szolonyec szikespusztai növényzet, és a kötött talajú sztyeprétek, löszfalak és növényzete is. A szikes növénytársuláson belül a sótűrő fajok: a veresnadrág csenkesz, a és a közönséges sóvirág a jellemzőek. A szárazabb szikpadkák és vakszikek elterjedt növénye a bárányparéj, az orvosi székfű és a sziki őszirózsa. A változatos táj, ahol a füves legelők mellett halastavakat, mocsarakat, bányatavakat, alföldi erdőket és szikeseket is találhatunk, nem csak változatos növényvilágnak, hanem változatos madárvilágnak is otthont biztosít. A táj jellegzetes madara a túzok, a szalakóta, a kerecsensólyom, a kis őrgébics, de költ az ugartyúk is. A nedves réteken gémeket, cankókat, ludakat, récéket is láthatunk. A gazdag állatvilág a ragadozó madarakat is vonzza. A megművelt földeken és legelőkön réti- és parlagi sasokkal, pusztai ölyvvel és rétihéjákkal is találkozhatunk.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Felső-kiskunsági-puszta?oldid=23829871&ns=0
dbo:wikiPageLength
4385
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Felső-kiskunsági-puszta
Subject Item
dbpedia-hu:Felső-Kiskunsági_puszta
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Felső-kiskunsági-puszta
Subject Item
wikipedia-hu:Felső-kiskunsági-puszta
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Felső-kiskunsági-puszta