This HTML5 document contains 19 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
n8http://wikitravel.org/hu/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n17https://web.archive.org/web/20190218031654/http:/www.didieraccord.com/
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n13http://
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n7http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n16https://web.archive.org/web/20120521054929/http:/www.franciaoktatas.eu/pphue/eu-1/
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Francia_nyelvtan
rdfs:label
Francia nyelvtan
owl:sameAs
freebase:m.0dfn3
dct:subject
n4:Francia_nyelvtan
dbo:wikiPageID
15646
dbo:wikiPageRevisionID
22272802
dbo:wikiPageExternalLink
n8:Francia_sz%C3%B3szedet%23Kiejt.C3.A9s n13:francaisavecandre.blog4ever.com n13:frantan.elte.hu n16:dialogue-220 n17:
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n7:Csonk-szakasz n7:Jegyzetek
dbo:abstract
A francia nyelv betűinek kiejtése nagyrészt megegyezik a magyar betűkével, azonban sokszor nem egyes betűk, hanem betűkapcsolatok jelölnek egy hangot. A hangsúly mindig a mondatszakasz utolsó szótagjára esik, de gyengébb, mint a magyarban. A szó végi mássalhangzó általában néma. Pontosabban: * Majdnem mindig néma a szó végi s, x, z, d, t, p, valamint a szó végi r az er ([e] – magyar é, csak rövid kiejtésű) betűkapcsolatban. Kivétel néhány gyakran használt szó, amelyekben nem néma: bus ’busz’, huit ’nyolc’, gaz ’gáz’, mer ’tenger’. * Néha a szó végi g, c, b is lehet néma: blanc ’fehér’, long ’hosszú’, plomb ’ólom’. * Más szó végi mássalhangzó csak nagyon ritkán néma: gentil ’kedves’, nerf ’ideg’, monsieur [məsjø] ’úr’. Akkor lehet még szó a szó végi mássalhangzó kiejtéséről, ha az azt követő szó magánhangzóval, vagy nem hehezetes h-val kezdődik. Ez a jelenség a hangkötés. A hehezetes h kiejtésében szintén néma, de nem engedi a hangkötést, illetve a hangkiesést (például: la Hongrie ’Magyarország’, le héros ’a hős’). A hangkötés során a s és az x [z]-nek, a d [t]-nek ejtendő. Kötelező a hangkötés: * személyes névmás és ige között; * mindenfajta névelő és főnév között; * elöl álló melléknév és főnév között; * a legtöbb elöljárószó és az azt követő szó között. Tilos a hangkötés például az et ’és’ kötőszó után! A hangkiesés egy írásban jelölt hangtörvény, melynek során a magánhangzóval vagy nem hehezetes h-val kezdődő szó előtti, e-re vagy a-ra végződő névelőből, névmásból vagy kötőszóból az utolsó betű eltűnik, és ezt hiányjel (’) jelöli (például: j’attends ’várok’, qu’est-ce qu’il fait ? ’mit csinál?’).
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Francia_nyelvtan?oldid=22272802&ns=0
dbo:wikiPageLength
87991
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Francia_nyelvtan
Subject Item
dbpedia-hu:Imparfait
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Francia_nyelvtan
Subject Item
dbpedia-hu:L'imparfait
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Francia_nyelvtan
Subject Item
wikipedia-hu:Francia_nyelvtan
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Francia_nyelvtan