This HTML5 document contains 11 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n13http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n7http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Görög_matematika
rdfs:label
Görög matematika
owl:sameAs
freebase:m.056fnf
dct:subject
n7:Matematikatörténet
dbo:wikiPageID
539423
dbo:wikiPageRevisionID
19731213
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n13:Csonk-szakasz
dbo:abstract
Görög matematikának nevezzük azon görög nyelven létrehozott (elsősorban leírt) matematikai művek, gondolatok, felfedezések összességét, amely a Kr. e. 6. századtól kezdve a Kr. u. 5. századig keletkezett, döntően a Földközi-tenger partvidékén (Mediterráneumban). Így görög matematikán értjük a római kor matematikai termékeit is. A konkrétabb, bár önkényesebb időintervallumok kedvelői a görög matematika korszakát pl. Thalész születésének időpontjától Hüpatia halálának időpontjáig számíthatják. Másféle felfogás is lehetséges (ebben a cikkben nem követjük), általában az, hogy a római kor görög matematikáját (esetleg a hellenisztikus korszakét is) a klasszikus görögökétől önálló korszaknak vesszük. A korszak eredményeit röviden úgy foglalhatjuk össze, hogy a görögök alatt a matematika, és két alága, az aritmetika és geometria önálló és jól körülhatárolható, továbbá írott tudományokká váltak. A matematika a gyakorlati alkalmazásoktól elszakadva módszeresen vizsgált, elméleti konstrukcióvá változott. Valószínűleg az eleai filozófia hatására, kialakult a matematika deduktív (szigorú logikai érvelésre alapozott, definíció-tétel-bizonyítás rendszerű) képe. Felfedezték a manapság általános iskolában tanított anyag nagy részét: a természetes számokat (a nulla kivételével), a prímszámokat, a pozitív (v. abszolút) racionális és irracionális számokat, legnagyobb közös osztó, a maradékos osztás, a sokszög, a szabályos sokszög, a szabályos test általános fogalmát, és az összes szabályos testféleséget is; definiálták a kört, a gömböt, a hengert, a kúpot és a kúpszeleteket. Használták a geometriai hosszúság és terület fogalmát. Bevezették a geometriai szerkesztéseket. Ezeken kívül még számos fogalmat és tételt fedeztek fel. Deklaráltan elméleti jellege ellenére a görög matematikusok valójában nem fordultak el az alkalmazásoktól sem: ügyesen használták a hasonlóság és arány fogalmát távolságmérésre, felfedezték az aranymetszést, a , a csillagászat és hajózás számára pedig trigonometriai táblázatokat készítettek. Utóbb (inkább módszerekben, mint tudatosan) megindult az algebra tudományának kialakulása, és elkezdtek kibontakozni az analitikus geometria, a fizikai geometria (tükrök és lencsék tana) és a valós analízis bizonyos elemei. A görög matematikát három viszonylag jól elkülöníthető korszakra oszthatjuk: 1. * Klasszikus (vagy Eukleidész előtti) kor (Kr. e. 6. - Kr. e. 3. század) 2. * Hellenisztikus kor (Kr. e. 323 - Kr. e. 30) 3. * Római kor (Kr. e. 30 - Kr. u. 641)
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Görög_matematika?oldid=19731213&ns=0
dbo:wikiPageLength
6855
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Görög_matematika
Subject Item
wikipedia-hu:Görög_matematika
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Görög_matematika