This HTML5 document contains 113 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
n35http://doktori.bibl.u-szeged.hu/3794/1/
n7http://www.magtudin.org/
n26http://acta.bibl.u-szeged.hu/30514/1/
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
n8http://mek.oszk.hu/08400/08474/
n40http://www.balassikiado.hu/BB/netre/netre_vasary/
n32http://www.bulgari-istoria-2010.com/booksRu/
n14https://24.hu/belfold/2011/10/16/mennyire-vagyunk-hunok/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n21https://web.archive.org/web/20180114184747/http:/www.corvinuslibrary.com/tortenelem/
n31http://mtdaportal.extra.hu/books/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n37http://mek.oszk.hu/01500/01522/html/
n41http://genetika.blog.hu/2014/01/18/
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n34https://web.archive.org/web/20161203071224/http:/www.csen.org/Pubs_Sales_Reviews/Nomads/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
n28http://www.mult-kor.hu/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
n19https://www.researchgate.net/profile/Peter_Golden/publication/281319978_An_Introduction_to_the_History_of_the_Turkic_Peoples/links/563cb98208ae405111aa4e91/
n22http://vala.hu/makkay-janos/makkay-janos-indul-a-magyar-attila-foldjere-2-atdolgozott-es-bovitett-kiadas-a-szerzo-kiadasa-budapest-2009/
n17http://hvg.hu/tudomany/
n6https://web.archive.org/web/20161009221323/http:/dl.yazdanpress.ir/BOOKS/HISTORY%20AND%20GEOGRAPHY/
n11http://projects.iq.harvard.edu/files/huri/files/
n16https://mult-kor.hu/
n4https://www.youtube.com/
n29https://books.google.hu/
n18http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
n25http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n30https://web.archive.org/web/20140309023458/http:/homepage.univie.ac.at/ilja.steffelbauer/
n13https://www.nyest.hu/renhirek/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
n23http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/ostortenet-nemzettudat/
n15http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/
n39https://web.archive.org/web/20160309083239/http:/web.unideb.hu/~tkis/sl/
n12http://tenyleg.com/
n38https://archive.org/details/
n36https://journals.plos.org/plosone/article%3Fid=10.1371/
n27http://www.iranicaonline.org/articles/

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Hun–magyar_rokonság
rdfs:label
Hun–magyar rokonság
dct:subject
n25:Magyar_mitológia n25:Magyar_őstörténet
dbo:wikiPageID
1107308
dbo:wikiPageRevisionID
23858619
dbo:wikiPageExternalLink
n4:watch%3Fv=nhlyBalPjDk n6:The_Cambridge_History_of_Early_Inner_Asia(marked).pdf n7:Magyar_tortenelmi_szemle_II.evf._I._szam.pdf n8:08474.pdf n11:vvi_n4_dec1982.pdf n12:index.php%3Faction=categoryView&type=places&category_id=3041 n14: n12:index.php%3Faction=recordView&type=places&category_id=3115&id=1178146 n4:watch%3Fv=g0b5YZ9DLBY n16:cikk.php%3Fid=20189 n19:An-Introduction-to-the-History-of-the-Turkic-Peoples.pdf n17:20170926_magyar_ostortenet_honfoglalas_hunok_avarok_nyelve_magyar n17:20170928_balint_csanad_szurrealizmus_genetika_a_honfoglalok_osei_hunok_voltak_reagalas n13:no-para-no-finnugor n13:hun-volt-hun-nem-volt n21:tarihi.pdf n23:ch10.html n26:historica_135_025-044.pdf n27:xiongnu n28:cikk.php%3Fid=23297 n29:books%3Fid=XXxUAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0 n30:DAI.pdf n31:nemeth_gyula_attila_es_a_hunjai.pdf n32:hazarskii_almanah_tom_2.pdf n34:Nomad-188579-00-2.pdf n35:Neparaczki_PhD.pdf n36:journal.pone.0205920 n38:bub_gb_CrUdgzSICxcC n39:sk_tm.pdf n37: n4:watch%3Fv=hwR9CZEr080 n22: n41:a_genetikai_markerek_es_a_magyar_ostortenet_gaspar_robert n31:homan_balint_a_magyar_hun_hagyomany.pdf n15: n40:vasary.htm n4:watch%3Fv=KuP_aZmzWkg
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n18:CitWeb n18:CitLib n18:KMTörtLex n18:ISBN n18:Wd n18:Wayback n18:Hely n18:Hivatkozások n18:Megjegyzések n18:Refhely n18:Aut
prop-hu:alcím
Ph.D. értekezés Rénhírek
prop-hu:cím
Hun volt, hun nem volt… No para, no finnugor Szürrealizmus, genetika és egyebek: rövid reagálás a „honfoglalók ősei hunok voltak” felvetésre A honfoglalók genetikai származásának és rokonsági viszonyainak vizsgálata archeogenetikai módszerekkel Nyelvrokonság és hunhagyomány Indul a magyar Attila földjére A magyar nemzet története A svájci „hun völgy” Magyar őstörténet
prop-hu:date
20200815081709 20160325080144
prop-hu:fejezetcím
A magyarok eredete és ősi hazája
prop-hu:fejezetszerző
dbpedia-hu:Marczali_Henrik
prop-hu:hely
Budapest
prop-hu:isbn
978
prop-hu:kiadó
Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat Magyar Szemle Társaság Nyelv és tudomány HVG 2 Szegedi Tudományegyetem Typotex
prop-hu:oldal
8 44
prop-hu:szerző
dbpedia-hu:Szilágyi_Sándor_(történész) Bálint Csanád Neparáczki Endre Klima László dbpedia-hu:Kiszely_István_(antropológus) Makkay János dbpedia-hu:Zichy_István_(történész) dbpedia-hu:Sándor_Klára
prop-hu:url
n13:no-para-no-finnugor n13:hun-volt-hun-nem-volt n15: n17:20170928_balint_csanad_szurrealizmus_genetika_a_honfoglalok_osei_hunok_voltak_reagalas n22: n35:Neparaczki_PhD.pdf n37: n40:vasary.htm n32:hazarskii_almanah_tom_2.pdf
prop-hu:weblap
mek.oszk.hu www.nyest.hu hvg.hu
prop-hu:év
1939 1894 2017 2013 2009 2011 1996
dbo:abstract
A hun–magyar rokonság kérdése számos szempontból értelmezhető. A rokonság ugyanis vonatkozhat magára a népre (a történeti forrásokban megőrzött hagyományra, illetve a nép genetikai összetételére), a nép által beszélt nyelvre, vagy az általa képviselt kultúrára is (ezek alapján lehet vizsgálni a hagyománybéli, genetikai, nyelvi, kulturális rokonságot). A kérdéssel így különböző tudományágak foglalkoznak: ezek közé tartozik a történettudomány, a genetika, a régészet, a nyelvészet, valamint a néprajz is. Ezen tudományterületek képviselői (mivel a rokonság fogalmát másképpen határozzák meg, ráadásul más szempontok alapján is dolgoznak) akár ellentétes eredményekre is juthatnak, de az is előfordul, hogy még egy tudományágon belül sincs egyetértés. A rokonság az említett tudományágak definíciói közül bármelyiket takarhatja, vagy akár ezek közül egyszerre többet is, érdemes tehát a különböző szempontokat szétválasztva tárgyalni. A rokonság a népek vonatkozásában értelmezve jelentheti két nép közös származását, keveredését (pl. szövetségi viszony során), az egyik nép egy részének beolvadását a másik nép őseinek egy része közé, így akár egyfajta folytonosságot is, amit egyesek azonosságként értelmeznek. A hunoknak nevezett csoportosulás szintén jelentheti szűkebb értelemben az európai hunokat (Attila hun király népét), tágabb értelemben pedig a hun törzsszövetség részét képező, valószínűleg nyelvileg és genetikailag is heterogén népcsoportokat is. A hun–magyar rokonság legkevésbé vitatott vonatkozása a kulturális rokonság: a hunok (Attila népe) és a magyarok is nagyállattartó lovas nomád népek voltak. A rokonság egyik lehetséges és talán legelterjedtebb értelmezése a hunok és a magyarok közös származásának elmélete. A közös származás tudata a középkorra visszanyúló hagyomány, ami különösen elterjedt a magyar társadalmi tudatban és az irodalomban a 19. században. Seregnyi külföldi forrás egy népnek tekinti a hunokat, az avarokat és a magyarokat, s a középkori magyar krónikák szintén a hunoktól származtatják népünket, habár az forráskritikai vita tárgyát képezi, hogy a hagyomány a nép saját hagyományából eredeztethető, vagy pedig csak a 12. század körül, külföldről jutott el Magyarországra (hiszen a külföldi krónikások a hunokat és a magyarokat könnyen összekeverhették hasonló életmódjuk és harcmodoruk miatt). A nyelvtudomány fejlődésével, a finnugor nyelvrokonság felfedezésével, valamint a történetírás forráskritikai módszereinek megjelenésével a 19. század második felétől elkezdődött a hun–magyar rokonság kritikai felülvizsgálata, főleg Hunfalvy Pál munkássága révén. Abban az időben még úgy gondolták, hogy a finnugor nyelvrokonság a rokon nyelveket beszélő népek közös származására is utal, és ez ellentmondott volna a máig ismeretlen, de akkoriban leginkább török nyelvűnek tartott hunokkal való rokonságnak, továbbá a közös származásnak is. Az indulatoktól sem mentes ugor-török háború néven elhíresült vita során a finnugor nyelvrokonság kizárólagosságát támogató, és a török rokonságot elutasító "ugor" oldal (Hunfalvy Pál vezetésével), valamint a magyar nyelv kettős, uráli (finnugor) és altaji rokonsága mellett érvelő "török" oldal (Vámbéry Ármin vezetésével) állt szemben egymással. Mivel a finnugor nyelvrokonságot a török oldal sem vitatta, így az (és vele együtt az akkor még a nyelvrokonság egyenes következményének tartott finnugor származás) viszonylag hamar széles körű tudományos elfogadottságra tett szert. Részben a fentiek eredményeként, a magyar millenniumra készült A magyar nemzet története című összefoglaló munka már nem tartotta tudományosan bizonyíthatónak a magyarság hun eredetét. Az ugor-török háború elhalkulása (de lényegében lezáratlanul maradása) után még sokáig, egészen az 1960-as évekig széles körben elfogadott volt az urál-altaji nyelvcsalád létezése, mára pedig már ennél nagyobb makrocsaládok, így pl. az eurázsiai vagy az ennél is tágabb nosztratikus nyelvcsalád létezése mellett is érvelnek egyes nyelvészek. Mára a legtöbb nyelvész egyetért abban, hogy a finnugor rokonság pusztán nyelvrokonságot jelent, így semmilyen szempontból nem mond ellent a máig ismeretlen (és így nem feltétlenül török) nyelvű hunokkal való rokonságnak, de még a magyarok esetleges hun származásának sem. A genetika fejlődésével a hun–magyar rokonság kérdése új vizsgálati lehetőséget kapott. Már az első ilyen vizsgálatok kimutatták, hogy a honfoglaló magyarok embertanilag távol álltak a többi, finnugor nyelvet beszélő néptől (továbbá azt is, hogy a mai magyarság genetikailag már teljesen elszakadt a honfoglaló magyarságtól). Neparáczki Endre és munkatársai a csak anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS genetikai vizsgálata alapján kimutatták, hogy a honfoglalók lehetséges őseinek anyai ágon 41,5%-a hsziungnu (ázsiai hun), 42,7%-a pedig skandináv-germán származású lehetett. 2020-ban a Fóthi Erzsébet és munkatársai a csak apai ágon öröklődő Y-kromoszomális DNS vizsgálata alapján arra a követleztetésre jutottak, hogy a honfoglalók heterogén eredetűek voltak, a 3 fő genetikai összetevő egyike pedig Belső-Ázsiából származik, és valószínűleg a hsziungnu birodalom túlélőitől ered. A genetikai vizsgálatok mindenképpen hozzájárulhatnak majd egy új, a tudományos főáramlat képviselői által elfogadott szintézis kialakításához a témakörben. Az új szintézis felé mutat Romsics Ignác 2017-es nagy összefoglaló munkája Magyarország történetéről, amiben a magyar származásra vonatkozó elméletek áttekintése során lényegében amellett teszi le a voksát, hogy az ősmagyarság törökös műveltségű nép volt, amely finnugor nyelvét a közelében, vele évszázadokon át szimbiózisban élő voguloktól és osztjákoktól nyelvcsere útján szerezhette. A 2020-ban kiadott tankönyvekben pedig az az elképzelés szerepel, hogy a magyar nyelv közvetítő nyelv lehetett a később az Urál vidékére felköltöző népek körében, és így alakulhatott ki a nyelvrokonság. Az új tankönyvekben az a gondolat is megjelenik, hogy az egyes tudományágak eredményeit egyenlő mértékben érdemes bemutatni, ennek jegyében a nyelvtudományi elméletek relevanciáját a korábbinál jóval kisebbnek tekintik, így pl. elvetik a hipotetikus finnugor ősnép létezését is. A jelenleg rendelkezésre álló ismeretek alapján tehát úgy tűnik, hogy a finnugor nyelvű népek és a magyarok közötti nyelvrokonság ellenére a honfoglaló magyarok genetikailag és kulturálisan is sokkal inkább a hunoknak nevezett csoportosulással, mint a finnugor nyelvű népekkel mutatnak rokonságot, az pedig vita tárgyát képezi, hogy a magyar krónikákban megörökített hagyomány a nép saját hagyományából vagy külföldről eredeztethető-e.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Hun–magyar_rokonság?oldid=23858619&ns=0
dbo:wikiPageLength
61412
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Hun–magyar_rokonság
Subject Item
dbpedia-hu:Hun-magyar_rokonság
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Hun–magyar_rokonság
Subject Item
wikipedia-hu:Hun–magyar_rokonság
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Hun–magyar_rokonság