This HTML5 document contains 150 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
n20http://www.britannica.com/EBchecked/topic/719163/Korean-architecture/283467/
n23http://www.ancientworlds.net/aw/Article/
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
n31http://www.britannica.com/EBchecked/topic/582538/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
n5https://web.archive.org/web/20131029214137/http:/book.aks.ac.kr/lib/
n25http://www.britannica.com/EBchecked/topic/338833/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n32http://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/
n18http://www.britannica.com/EBchecked/topic/653164/
n11http://www.nytimes.com/books/first/c/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n17https://web.archive.org/web/20140819100032/http:/www.kul-vilag.hu/2005/04/
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n16http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Okor-kelet/Keleti.torteneti.kronologia/
n14https://books.google.hu/
n26https://web.archive.org/web/20110516120345/http:/www.ancientworlds.net/aw/Article/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n7http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n8http://koreanhistory.info/
n19https://web.archive.org/web/20110827001106/http:/100.nate.com/dicsearch/
n22http://book.aks.ac.kr/lib/
n6https://archive.org/details/
n21http://100.nate.com/dicsearch/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n28http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:
n15http://www.kul-vilag.hu/2005/04/
n24http://www.britannica.com/EBchecked/topic/719289/Korean-art/283338/

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Korea_történelme
rdfs:label
Korea történelme
owl:sameAs
freebase:m.0119mf2j
dct:subject
n28:Korea_történelme
dbo:wikiPageID
1082104
dbo:wikiPageRevisionID
23587863
dbo:wikiPageExternalLink
n5:down2.asp%3Fidx=825%7Carchivedate=2013-10-29 n6:koreasglobalstud0000conn%7Cpublisher=ABC-CLIO%7Cyear=2002%7Cisbn=9781-5760-7277-6 n6:koreaintroductio00hoar%7Clocation=New n8:Koryo.htm%7Ctitle=The n6:isbn_9780962771309%7Cpublisher=Korea n11:cumings-korea.html%3F_r=1&oref=slogin%7Ctitle=Korea's n14:books%3Fid=RzVkgoq7npYC%7Caccessdate=2014-03-15 n15:faludi.pdf%7Ctitle=Pak n16:index.asp_id=54.html%7Ctitle=Korea n17:faludi.pdf%7Carchivedate=2014-08-19 n18:Choson-dynasty%7Ctitle=Chos%C5%8Fn n19:pentry.html%3Fs=K&i=260575&v=43%7Carchivedate=2011-08-27 n20:Koryo-period-918-1392%7Ctitle=Korean n21:pentry.html%3Fs=K&i=260575&v=43%7Ctitle=Later n22:down2.asp%3Fidx=825%7Cjournal=The n23:583379 n6:samuraiinvasionj0000turn%7Cpublisher=Cassell n24:Decorative-arts%7Ctitle=Korean n25:Liao-dynasty%23ref102758%7Ctitle=Liao n26:583379%7Carchivedate=2011-05-16 n31:Tangun%7Ctitle=Tangun%7Cpublisher= n32:koreaker.html%7Ctitle=Koreai
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n7:PinjinMagyaros n7:Egyért0 n7:Lásd_még n7:Magyaros n7:Megjegyzések n7:RR_és_magyaros n7:Nahm-Korea n7:Refhely n7:Kínai n7:Korea-témakörök n7:Csoma-Korea n7:Koreai n7:Jegyzet* n7:Commonskat-natúr n7:Korea_történelme n7:Portál n7:Jegyzetek n7:Bővebben n7:Hely n7:Cite_web n7:Fő n7:Wikisource n7:Kiemelt n7:Cite_book n7:Szám n7:Cite_journal
prop-hu:author
Seth, Michael J. Connor, Mary E. Hoare, James; Pares, Susan Pratt, Keith Barnes, Gina L. Stark, Miriam T. Faludi, Péter Hwang, Kyung-moon Yu Chai-Shin Lee Ki-baik Nelson, Sarah M. Sin, Hyong-sik Lee Hyun-hee; Park Sung-soo; Yoon Nae-hyun Turnbull, Stephen dbpedia-hu:Csoma_Mózes Eckert, Carter J.
prop-hu:isbn
9781861893352 9788 9789 0 1 9780 962 9780230364530 9781462055616
prop-hu:location
London Szüul Lanham Szöul Seoul Budapest Cambridge Boston
prop-hu:publisher
Külkereskedelmi Főiskola Cambridge University Press iUniverse Routledge Curzon Szerzői kiadás Academy of Korean Studies Reaktion Books Harvard University Press Ewha Woman's University Press Jimoondang Rowman & Littlefield Palgrave Macmillan Officiana Nova Cassell & Co Blackwell Publishing
prop-hu:title
Korea: an introduction The Koreas, A global studies handbook Samurai Invasion: Japan's Korean War 1592–98 A Concise History of Korea Korea története I. The archaeology of Korea The Samurai Sourcebook Az emberiség krónikája Everlasting Flower: A History of Korea Korea through the Ages, Vol 1 Ancient State Formation in Korea: Historical and Archaeological Perspectives Archaeology Of Asia Korea története II. A History of Korea, An Episodic Narrative The New History of Korean Civilization A new history of Korea Korea, Old and New: A History Koreai csaták és harcosok Korea through the Ages, Vol 2 Modern New History of Korea A brief history of Korea
prop-hu:url
n6:koreasglobalstud0000conn%7Cpublisher=ABC-CLIO%7Cyear=2002%7Cisbn=9781-5760-7277-6 https://archive.org/details/koreaintroductio00hoar|location=New York https://archive.org/details/samuraiinvasionj0000turn|publisher=Cassell & Co https://archive.org/details/isbn_9780962771309|publisher=Korea Institute Series n14:books%3Fid=RzVkgoq7npYC%7Caccessdate=2014-03-15
prop-hu:year
2010 2011 2012 2002 2001 2006 2007 2005 1993 1998 1996 1984 1990 1988
prop-hu:ibn
9789
dbo:abstract
Korea történelmének kezdeti időszaka a legendák homályába vész. A Koreai-félszigetet már 700 000 évvel ezelőtt lakta az ősember. Az első régészeti korszakok, a Csulmun (Julmun)- és Mumun-kor, az i. e. 6000 körül kezdődő neolitikum, a bronzkor i. e. 800-tól és a vaskor i. e. 400-tól számított időszaka alapján lehet csoportosítani a korabeli eseményeket. A legenda szerint Tangun vanggom (Dangun Wanggeom) volt az első uralkodó, aki i. e. 2333-ban megalapította Kodzsoszon (Gojoseon)t, az első királyságot a térségben. A tényleges megalakulást a történészek az i. e. 12. századra teszik, amikor is (koreaiul Kidzsa (Gija)), egy kínai származású nemes, saját dinasztiát alapított, és királyságát Ó-Csoszon (Joseon)nak (vagy más néven Kidzsa Csoszon (Gija Joseon)nak) nevezte el. Az i. e. 2. században, által vezetett lázadás során kikiáltották Üman Csoszon (Wiman Joseon)t, ami után az ország területe jelentősen gyarapodni kezdett. Az i. e. 108-ban a kínaiakkal szemben elvesztett háború rövid ideig tartó idegen megszállást is eredményezett. Folyamatos belharcok jellemezték a területet, számos kisebb állam versengett és háborúzott egymással a hatalomért. Az i. e. 1. században a legerősebbek fennmaradásával kezdődött a (i. e. 57–i. sz. 668), amikor is északon Kogurjo (Goguryeo) (i. e. 37 – i. sz. 668), délnyugaton Pekcse (Baekje) (i. e. 18 – i. sz. 660), délkeleten pedig Silla (i. e. 57 – i. sz. 935) terjesztette ki befolyását. Silla – miután a Tang-dinasztiával szövetkezve elfoglalta a szomszédos királyságokat – i. sz. 668-as egyesítése és Palhe (Balhae) megalakulása a legészakibb részeken megnyitotta az „észak-déli államok korszakát” (698–926). A 9. század végén az három utódállamra oszlott fel (Silla, és ), ezt nevezik a „kései három királyság korszakának” (892–936), közben Palhe (Balhae) elesett egy kitaj invázió miatt. A megosztottság végét a Thebong (Taebong)ból kiinduló, által végrehajtott egyesítés jelentette, a rivális államok elfoglalásával és az ellenséges népek visszaszorításával. Ennek során újra létrejött az egységes Korea, Korjo (Goryeo) néven (918–1392). Korjo (Goryeo) idején több mint száz évig katonai diktatúrák váltották egymást. tábornok az 1388-as puccs után kezébe vette a hatalmat, és 1392-ben kikiáltotta Csoszon (Joseon)t, amely virágkorát a Nagy Szedzsong (Sejong) (1397–1450) király által bevezetett társadalmi-gazdasági reformok idején élte. Hatalmas zűrzavart okoztak az északi rablótámadások, amit csak tovább fokozott a mongol megszállás (1231–től) és a hűbéri területté válás. 1592-ben kirobbant a japánokkal vívott, hatalmas károkat okozó, véres . Az újkorban a gyarmatosítás, az inváziók, a gazdasági kizsákmányolás és a világtól való teljes elszigeteltség nehezítették a fejlődést. Az ország sorsát a 19. század végén a Koreai Császárság kikiáltása, az ezt követő japán megszállás a 20. század elejétől egészen a második világháború végéig (1910–1945) és az ideiglenes kormány (1919–1945) felállítása, illetve külpolitikailag az első kínai–japán (1894–1895) és az orosz–japán háború (1904–1905) alapvetően meghatározta. A nagyhatalmak a háború után a 38. szélességi foknál ideiglenesen két megszállási övezetre osztották a félszigetet (1948), északon szovjet fennhatósággal (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság; KNDK), délen amerikai befolyással (Koreai Köztársaság). A hidegháború részeként kirobbanó koreai háború (1950–1953) nem tudta megváltoztatni az erőviszonyokat. Több sikertelen újraegyesítési tárgyalás és kísérlet után a háború hivatalosan még sokáig nem zárult le, hiszen a felek fegyverszünetet kötöttek (ezt az északi fél 2013 tavaszán felmondta), békét nem. Emiatt a koreaiak két országa között ma is igen feszült kapcsolat alakult ki.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Korea_történelme?oldid=23587863&ns=0
dbo:wikiPageLength
79773
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Korea_történelme
Subject Item
dbpedia-hu:Szamguk_szagi
prop-hu:téma
dbpedia-hu:Korea_történelme
dbo:nonFictionSubject
dbpedia-hu:Korea_történelme
Subject Item
wikipedia-hu:Korea_történelme
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Korea_történelme