This HTML5 document contains 24 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n5http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n9http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Midrás
rdfs:label
Midrás
rdfs:comment
Midrás (héb. szó, a „deras” gyökből, a. m. „tanulmányozás”, „nyomozás”), a, zsidó bibliaexegetika eredeti, ókori formája s az ezt felölelő rendkívül kiterjedt Midrás-irodalom elnevezése. A midrás kifejezés legrégebben a II. Krón. 13. 22. és 24. 27-ben fordul elő. A midrás már az igen régi korban is, ellentétben a szó szerinti interpretációt jelölő pesattal, a betű szerinti értelmen túl a Szentírás szellemébe behatoló exegézist jelölte, azt, amely a szöveget minden oldalról megvilágítani kívánta. A rabbik moralizáló biblia exegézisét már az ókorban megkülönböztették a tulajdonképpeni törvénymagyarázattól; az előbbi Midrás Haggada, az utóbbi midrás Halacha néven ismeretes. Maimonides szerint a midrás a Halacha terméke. Nachmanides pedig éppen megfordítva véli, de eldöntve ez máig sincs. A mi
owl:sameAs
freebase:m.04yb_
dct:subject
n9:Zsidó_filozófia n9:Rabbinikus_irodalom
dbo:wikiPageID
365337
dbo:wikiPageRevisionID
24727856 22478217
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n5:Portál n5:Hely n5:Csonk-zsidó n5:Jegyzetek n5:Nemzetközi_katalógusok n5:Refhely n5:ZsidLex n5:Lektor
dbo:abstract
Midrás (héb. szó, a „deras” gyökből, a. m. „tanulmányozás”, „nyomozás”), a, zsidó bibliaexegetika eredeti, ókori formája s az ezt felölelő rendkívül kiterjedt Midrás-irodalom elnevezése. A Midrásnak két típusa van: Midrás Haggáda a prédikáció vonatkozásait a bibliai szövegből vezeti le; a Midrás Háláchá törvényeket vezet le belőle. Amikor az emberek a midrás szót használják, általában a prédikációra gondolnak. A rabbik azt hitték, hogy a Tórában minden szó Istentől származik, ezért egyetlen szót sem tekintettek feleslegesnek. Amikor egy feleslegesnek tűnő szóra vagy kifejezésre bukkantak, megpróbálták megérteni, milyen új gondolatot vagy árnyalatot akar a Biblia közvetíteni a használatával. A midrás azon igen régi hiten alapszik, hogy nincs felesleges szó, s annak magyarázatáról a szóbeli hagyomány gondoskodott, mely egyenesen Mózes koráig megy vissza. A midrás kifejezés legrégebben a II. Krón. 13. 22. és 24. 27-ben fordul elő. A midrás már az igen régi korban is, ellentétben a szó szerinti interpretációt jelölő pesattal (פשט), a betű szerinti értelmen túl a Szentírás szellemébe behatoló exegézist jelölte, azt, amely a szöveget minden oldalról megvilágítani kívánta. Maimonidész szerint a midrás a Háláchá terméke, Nahmanidész pedig éppen megfordítva vélte. A Midrás története három korszakra osztható: * a Szóferek (másolók), * Tannak * Amorák korára. Midrás Haggada (Hagódó) moralizáló tartalmú midrás, mely felöleli, magyarázza, illusztrálja etikai alapon és célzattal a Biblia nem legális vonatkozásait. Az arámi agada vagy héber „haggada” (többesben „haggadósz”) szó eredetileg a Szentírás realizálását jelentette, tágabb értelemben pedig a Biblia exegetálását. Midrás (héb. szó, a „deras” gyökből, a. m. „tanulmányozás”, „nyomozás”), a, zsidó bibliaexegetika eredeti, ókori formája s az ezt felölelő rendkívül kiterjedt Midrás-irodalom elnevezése. A midrás kifejezés legrégebben a II. Krón. 13. 22. és 24. 27-ben fordul elő. A midrás már az igen régi korban is, ellentétben a szó szerinti interpretációt jelölő pesattal, a betű szerinti értelmen túl a Szentírás szellemébe behatoló exegézist jelölte, azt, amely a szöveget minden oldalról megvilágítani kívánta. A rabbik moralizáló biblia exegézisét már az ókorban megkülönböztették a tulajdonképpeni törvénymagyarázattól; az előbbi Midrás Haggada, az utóbbi midrás Halacha néven ismeretes. Maimonides szerint a midrás a Halacha terméke. Nachmanides pedig éppen megfordítva véli, de eldöntve ez máig sincs. A midrás azon igen régi hiten alapszik, hogy a Bibliában nincs felesleges szó s annak magyarázatáról a szóbeli hagyomány gondoskodott, mely egyenesen Mózes koráig megy vissza. A Midrástörténete három korszakra osztható : a Szóferek (másolók), Tannak (l. o.) és Amorák (l. o.) korára. A) Midrás Haggada, (Hagódó) moralizáló tartalmú midrás, mely felöleli, magyarázza, illusztrálja etikai alapon és célzattal a Biblia nem legális vonatkozásait. Az arami agada vagy héber „haggada” (többesben „haggadósz”) szó eredetileg a Szentírás realizálását jelentette, tágabb értelemben pedig a Biblia exegetálását.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Midrás?oldid=22478217&ns=0 wikipedia-hu:Midrás?oldid=24727856&ns=0
dbo:wikiPageLength
1733 2575
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Midrás
Subject Item
wikipedia-hu:Midrás
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Midrás