This HTML5 document contains 40 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
n30https://fr.scribd.com/document/372632620/
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
n26http://www.cnrtl.fr/definition/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
n25https://web.archive.org/web/20181110120458/https:/anekawarnapendidikan.files.wordpress.com/2014/04/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n22https://www.larousse.fr/dictionnaires/
n15https://www.tandfonline.com/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n7http://www.szepejudit.hu/
n14http://fr.scribd.com/doc/125463345/
n13http://www.oszk.hu/
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n31https://fr.scribd.com/document/253447589/
n29https://books.google.ro/
n24http://mek.oszk.hu/
n6http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
n28https://www.cairn.info/
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n8https://web.archive.org/web/20140517014122/http:/research.jyu.fi/grfle/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n16https://www.tandfonline.com/doi/pdf/10.1080/
n19https://web.cn.edu/kwheeler/
n27https://szinonimakereso.hu/
n33https://www.academia.edu/10986209/
n10http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:
n32http://gerflint.fr/Base/France4/
n23http://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Regiszter_(nyelvészet)
rdfs:label
Regiszter (nyelvészet)
owl:sameAs
freebase:m.051lf4
dct:subject
n10:Nyelvváltozatok
dbo:wikiPageID
107822
dbo:wikiPageRevisionID
23711800
dbo:wikiPageExternalLink
n6:Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf n7:kalman_tron_bevezetes.pdf n8:accueil.html n13: n14:A-magyar-nyelv-konyve%23scribd n15: n16:00437956.1959.11659702 n19:formality.html n22:francais n23:elolap.php n24: n25:a-dictionary-of-linguistics-and-phonetics-by-david-christal.pdf n26: n27: n28:revue-le-francais-aujourd-hui-2008-3-page-41.htm n29:books%3Fid=LFi2CgAAQBAJ&pg=frontpage=onepage&q&f=false%23v=onepage&q&f=false n30:22-Grammaire-Fondamentale-du-Hongrois-pdf n19:index.html n31:A-Magyar-Nyelv-Szokeszlete-I-resz n32:sandrine.pdf n33:87525919-DSL-Dictionar-de-Stiinte-Ale-Limbii
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Portál n4:En n4:En_icon n4:ISBN n4:Szociolingvisztika n4:Fr n4:Ro n4:Jegyzetek n4:Nemzetközi_katalógusok
dbo:abstract
A szociolingvisztikában a nyelvi regiszter terminus olyan nyelvváltozat-típust nevez meg, amelynek többféle, nyelvészeti irányzattól vagy nyelvésztől függő kezelése található, és ugyanakkor több terminus is a megnevezésére. Az angol nyelvű nyelvészetben egyes szerzők, például szerint a regiszter olyan nyelvváltozat, amelyet a beszélő a kommunikációs helyzet szerint választ ki több közül. Ehhez hasonló értelemben más angol nyelvű nyelvészek, például , a „stílus” terminust használják „regiszter” helyett. Ebben a nyelvészetben olyan regiszterpéldák találhatók, mint tudományos, vallási (például a prédikációé), a szülőkkel a gyerekeikhez szólva használt, az alkalmazott által a felettesével használt stb. A magyar nyelvészetben például Kálmán László és Trón Viktor vették át ezt a nézetet a „regiszter”, a „stílus”, a „stílusréteg” és a „kód” terminusokat szinonimákként használva. Ezeket osztályozni lehet aszerint, hogy mire szolgál a kommunikáció, például parlamenti felszólalás, bolti vásárlás; a kommunikáció médiuma szerint, azaz beszéd (ebben például rádióinterjú) vagy írás; a partnerek státusza szerint, például beosztott – felettes, baráti viszonyban levő partnerek, tegeződők, „tetszikezési” viszonyban levők. Megtalálható még a „regiszter” terminus a magyar nyelvészetben egészen más jelentéssel is. Például Bokor József vagy Zsemlyei János regiszterek alatt a csoport- vagy rétegnyelvek szó- és kifejezéskészletét értik. A magyar hagyományos nyelvészetben a „stílus” vagy a „stílusnem” terminust használják a más nyelvészetekben regiszternek nevezett nyelvváltozatokra, és a fentiektől különböző módon kezelik őket. Például Balogh et al. 1971 és Zsemlyei 2009 csak az ún. „irodalmi nyelv”-re, másként mondva a sztenderd nyelvváltozatra korlátozzák a stílusok kérdését, és ennek köznyelvnek nevezett beszélt változatát a szónoki stílusra és a társalgásira, az írott változatát pedig a tudományos stílusra, a hivatalosra, a publicisztikaira és a szépirodalmira osztják fel. A román hagyományos nyelvészetben is található hasonló nézet. Ion Coteanu az ún. „irodalmi nyelv”-ben szépirodalmi, tudományos és jogi-hivatalos stílust különböztetett meg. Ezekhez más nyelvészek hozzáadták például a publicisztikai, a társalgási, a szónoki, a levelezési és a távirati stílust. A francia nyelvészetben egyes szerzők a „nyelvi regiszter” és a „nyelvi szint” terminusokat használják szinonimákként. Mások mindkettőt használják ugyanazzal a nyelvi realitással kapcsolatban, de megkülönböztetik a két terminust mint olyanokat, amelyek ennek két aspektusát nevezik meg. Megint más szerzők nem különböztetik meg a kettőt, és vagy csak a „szint” terminust, vagy csak a „regiszter” terminust használják. Azon nyelvészek között, akik megkülönböztetik a szinteket a regiszterektől, vannak olyanok, akik különböző módon tekintik azt, amit ezek a terminusok megneveznek. Az egyik mód abból a Ferdinand de Saussure által hangoztatott különbségből indul ki, amelyet a nyelv mint elvont valami és a beszéd mint ennek konkrét megvalósulása között tesz. Ennek megfelelően a szintek a nyelvhez, a regiszterek pedig a beszédhez tartoznak. Eszerint a regiszterek a mindegyik beszélő által konkrétan megvalósított nyelvi szintek. Más nyelvészek szerint a szintek a sztenderd nyelvváltozat ismeretéhez kötöttek, azaz használatuk a beszélő iskolázottsági szintjétől függ. Eszerint megkülönböztethető egy értelmiségi, egy népi és egy ezek között elhelyezkedő közepes szint. Ezzel szemben a regiszterek a kommunikációs helyzetekkel vannak kapcsolatban, és rendelkezhet velük egyazon beszélő is, aki a helyzetek szerint használhatja őket. Egy másik nézet szerint a nyelvi szintek az írott nyelv, az emelkedett nyelv, a szokásos nyelv és a beszélt nyelv, a regiszterek vagy stílusok pedig a szintek alkategóriái; köztük van a fesztelen regiszter, az irodalmi stílus, a költői stílus stb. Akár regisztereknek, szinteknek, stílusoknak vagy kódoknak nevezik őket, az így megnevezett nyelvváltozatokat két tényezőcsoport, egyrészt a beszélő jellegzetességei, másrészt a kommunikációs helyzet jellegzetességei szerint használják. A beszélőt az iskolázottsági szintje, a társadalmi hovatartozása, a szándékai (ezek között az is, hogy milyennek akar tűnni), a családi neveltetése, a kora jellemzik, valamint az a képessége vagy készsége, hogy egyik vagy másik regisztert használja. A kommunikációs helyzetet a megnyilatkozások címzettjének a beszélőével azonos típusú jellegzetességei, a partnerek közötti viszony intimitási foka és a közöttük levő hierarchiai viszony határozza meg.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Regiszter_(nyelvészet)?oldid=23711800&ns=0
dbo:wikiPageLength
25036
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Regiszter_(nyelvészet)
Subject Item
wikipedia-hu:Regiszter_(nyelvészet)
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Regiszter_(nyelvészet)