This HTML5 document contains 84 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
n16http://www.utm.edu/research/primes/notes/
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n10http://www.dms.umontreal.ca/~andrew/PDF/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n11http://www.maths.ex.ac.uk/~mwatkins/zeta/
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n8http://didaktik.mathematik.hu-berlin.de/
n7http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n9http://www.nap.edu/books/0309085497/html/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
n12http://news.uns.purdue.edu/UNS/html4ever/2004/
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n18http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Riemann-sejtés
rdfs:label
Riemann-sejtés
owl:sameAs
freebase:m.06fn9
dct:subject
n18:Analitikus_számelmélet
dbo:wikiPageID
2652
dbo:wikiPageRevisionID
23867102
dbo:wikiPageExternalLink
n11:RHproofs.htm n12:040608.DeBranges.Riemann.html n10:GoldbachFinal.pdf n9: n8:index.php%3Farticle_id=20&clang=0%7Cpag=90%E2%80%9395 n16:rh.html
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n7:Fordítás n7:Portál n7:Citlib n7:Cite_web n7:CitLib n7:ISBN n7:Jegyzetek
prop-hu:ann
1987 2002 2003 2005 2007 2008 2009
prop-hu:ass
átd. D. R. Heath-Brown
prop-hu:aut
dbpedia-hu:Marcus_du_Sautoy Karl Sabbagh John Derbyshire dbpedia-hu:Edward_Charles_Titchmarsh Dan Rockmore Andrew Granville Jürg Kramer P. Borwein – S. Choi – B. Rooney – A. Weirathmueller Julan Havil Simonovits András
prop-hu:isbn
0 3 978
prop-hu:loc
Oxford Washington München New York Poznań
prop-hu:pag
133 159
prop-hu:red
dtv / C. H. Beck Joseph Henry Press Atlantic Farrar, Straus and Giroux Faculty of Mathematics and Computer Science of Adam Mickiewicz University Canad. Math. Soc., Springer Typotex Pantheon Springer
prop-hu:tit
Prime obsession – Bernhard Riemann and the greatest unsolved problem in Mathematics Gamma – Eulers Konstante, Primzahlstrände und die Riemannsche Vermutung Die Musik der Primzahlen. Auf den Spuren des größten Rätsels der Mathematik Die Riemannsche Vermutung The Theory of the Riemann Zeta-Function Refinements of Goldbach’s Conjecture, and the generalized Riemann hypothesis Válogatott fejezetek a matematika történetéből The Riemann Hypothesis Dr. Riemann’s Zeros Prime Obsession: Bernhard Riemann and the Greatest Unsolved Problem in Mathematics The Riemann hypothesis. A resource for the afficionado and virtuoso alike Stalking the Riemann Hypothesis
prop-hu:url
n8:index.php%3Farticle_id=20&clang=0%7Cpag=90%E2%80%9395 n9: n10:GoldbachFinal.pdf
prop-hu:ser
Functiones et Approximatio, Commentarii Mathematici CMS Books in Mathematics Elemente der Mathematik
prop-hu:sernr
37 57 27
dbo:abstract
A Riemann-sejtés, amelyet először Bernhard Riemann fogalmazott meg 1859-ben, egyetlen számelméleti tárgyú dolgozatában, a Riemann-féle zéta-függvény zérushelyeinek eloszlásával foglalkozik (és így a prímszámok lehető legegyenletesebb eloszlását állítja). Sokan (így például Erdős Pál is) az egész matematika legfontosabb problémájának, koronagyémántjának tartják. Egyike a Hilbert-problémáknak, és az egymillió dollárt érő millenniumi problémáknak is. A legtöbb matematikus igaznak tartja, bár például és Atle Selberg hangoztatott kétségeket. A Riemann-féle zéta-függvény ζ(s) egyváltozós, komplex számokon értelmezett függvény, értelmezési tartománya a teljes komplex számsík, az s = 1 eset kivételével. Ha s>1 valós szám, akkor a konvergens sor állítja elő, ez még akkor is konvergens, ha s komplex, de valós része 1-nél nagyobb. Így például az ismert Euler-féle formula miatt ζ(2)=π²/6. Ha s valós része nem 1-nél nagyobb, akkor analitikus folytatással kapjuk a függvény értékeit. Vannak úgynevezett triviális gyökhelyei a negatív páros számokban, azaz az s = −2, s = −4, s = −6, … értékeknél. A Riemann-sejtés a nem triviális esetekkel foglalkozik, és kimondja: A Riemann-féle ζ-függvény minden nem triviális gyökének a valós része 1/2. Tehát a nemtriviális gyökök az 1/2 + it alakú számokból álló úgynevezett kritikus egyenesen vannak, ahol t valós szám és i a képzetes egység.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Riemann-sejtés?oldid=23867102&ns=0
dbo:wikiPageLength
24208
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Riemann-sejtés
Subject Item
wikipedia-hu:Riemann-sejtés
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Riemann-sejtés
Subject Item
dbpedia-hu:Riemann-hipotézis
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Riemann-sejtés
Subject Item
dbpedia-hu:Robin-egyenlőtlenség
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Riemann-sejtés
Subject Item
dbpedia-hu:Robin-tétel
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Riemann-sejtés