This HTML5 document contains 39 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n11http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:AIM–2000_IRIS–T
rdfs:label
AIM–2000 IRIS–T
owl:sameAs
freebase:m.01vgc1
dct:subject
n11:Légiharc-rakéták
dbo:wikiPageID
99752
dbo:wikiPageRevisionID
21477411
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Portál n4:Zászló n4:Légiharc-rakéták n4:Commonskat n4:Rakéta_infobox n4:Nincs_forrás
prop-hu:gyártó
dbpedia-hu:Diehl_BGT_Defence
prop-hu:hatótávolság
25.0
prop-hu:hossz
2.936
prop-hu:kép
IRIS-T air-to-air-missile.jpg
prop-hu:képaláírás
IRIS-T Eurofighter Typhoon alá függesztve
prop-hu:maximálisSebesség
2
prop-hu:név
AIM–2000 IRIS–T
prop-hu:irányítás
infravörös önirányítás
prop-hu:funkció
nagy szögeltéréssel indítható légi közelharc-rakéta
prop-hu:gyújtó
rádiós közelségi és csapódógyújtó
prop-hu:indulótömeg
87.4
prop-hu:kormányzás
aerodinamikai és tolóerővektor-eltérítés
prop-hu:legnagyobbRepülésiMagasság
20 000 m
prop-hu:robbanótöltet
repesz-romboló
prop-hu:törzsátmérő
0.127
prop-hu:hordozóRepülőgépek
F–16 Fighting Falcon F/A–18 Hornet Eurofighter Typhoon JAS 39 Gripen
prop-hu:szárnyfesztáv
0.447
dbo:abstract
Az AIM–2000 IRIS–T egy német fejlesztésű, rövid hatótávolságú, légi közelharc-rakéta, melyet a régebbi típusú AIM–9 Sidewindereke lecserélésére fejlesztettek ki. A típus kifejlesztése annak köszönhető, hogy a Varsói Szerződés megszűnésekor az egyesült Németország hadereje birtokába került a volt NDK légierejében szolgált MiG-29 repülőgépeknek és az azokhoz tartozó R-73 (AA-11) típusú, fejlett infravörös közel-légiharc rakétáknak. Ezekkel több éles indítást végeztek és így gyakorlati tapasztalatot szereztek a gázsugár-kormányzás jelentős előnyeiről, ami a rakéta manőverező-képességének növelését illeti. Az előnyökről azonban a németeknek nem sikerült meggyőzniük a brit felet, így a két ország által akkor közösen fejlesztett ASRAAM légiharc-rakéta együttműködés felbomlott. A német DIEHL cég ezután önállóan fejlesztette ki a gázsugár-eltérítéses kormányzással és képalkotó infravörös fejjel is felszerelt IRIS-T közel-légiharc rakétát - a britek pedig az ASRAAM-ot rendszeresítették. (Megjegyzés: az USA szintén nem fogadta el az ASRAAM-ot, ők a saját X rakétát rendszeresítették, amely az IRIS-T-hez hasonlóan gázsugár-kormányzású.) Az IRIS-T különlegessége, hogy a gyártó DIEHL cég állítása szerint rendelkezik ún. "hard kill" ellenrakéta képességgel - vagyis aktív elhárító eszközként alkalmazható a repülőgépeket támadó, földi indítású légvédelmi rakéták, illetve AMRAAM osztályú távol-légiharc rakéták "röptében" történő megsemmísitésére. Az IRIS-T rendkívül magas, több mint félmillió eurós darabárára tekintettel az ilyen alkalmazás csak végső védelmi vonalként képzelhető el, mivel például egy Gripen vadászbombázó gépen több száz infra- és radar-csali kazetta mellett legfeljebb 1-2db IRIS-T rakétát szokás függeszteni, a svéd üzemeltető tapasztalatai alapján. Az IRIS-T rakéta a 2010-es évek elején több üzemeltetőnél - pl. német osztrák és svéd légierő - rendszerbe állt. A magyar Gripen vadászgépek számára az IRIS-T egyelőre nem került megvásárlásra - pedig birtoklása indokolt lenne, mivel a jelenleg rendelkezésre álló AIM-9L/M rakéták a negyedik generációs vadászgéphez képest méltatlan, második-harmadik generációs képességgel rendelkeznek. Ezek elsősorban civil légirendészeti és terror-elhárító feladatokra alkalmasak - hagyományos hadviselésben a találati arányuk ma már igen alacsony lenne az infra-zavaró csapdák tömeges alkalmazása miatt. AZ IRIS-T légiharc rakéta napjainkban már rendelkezik földi telepítésű "SL" változattal is, amelynél a hatótávolság megőrzése érdekében egy nagyobb átmérőjű rakétahajtómű fokozat beépítésével egyenlítették ki az állóhelyből (leparkolt hordozó járműből) történő indítással elveszített kezdősebességet. A Wikimédia Commons tartalmaz AIM–2000 IRIS–T témájú médiaállományokat.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:AIM–2000_IRIS–T?oldid=21477411&ns=0
dbo:wikiPageLength
3826
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:AIM–2000_IRIS–T
Subject Item
dbpedia-hu:AIM-2000_IRIS-T
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:AIM–2000_IRIS–T
Subject Item
dbpedia-hu:IRIS-T
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:AIM–2000_IRIS–T
Subject Item
dbpedia-hu:IRIS–T
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:AIM–2000_IRIS–T
Subject Item
wikipedia-hu:AIM–2000_IRIS–T
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:AIM–2000_IRIS–T