This HTML5 document contains 46 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
n10https://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/SP-4009/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
n8https://history.nasa.gov/SP-4205/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
n15https://web.archive.org/web/20020616023612/http:/nssdc.gsfc.nasa.gov/database/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n14https://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/SP-4204/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n6http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n5http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:AS–201_(Apollo–2)
rdfs:label
AS–201 (Apollo–2)
dct:subject
n5:Apollo-program
dbo:wikiPageID
28039
dbo:wikiPageRevisionID
23826018
dbo:wikiPageExternalLink
n8:contents.html n10:contents.htm n14:contents.html n15:MasterCatalog%3Fsc=APST201
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n6:Jegyzetek n6:Portál n6:Űrrepülés_infobox n6:Bővebben n6:Jó_cikk n6:Zászló n6:Apollo-program n6:Szám
prop-hu:időtartam
37
prop-hu:ország
USA
prop-hu:apogeum
499.0
prop-hu:elozo
dbpedia-hu:A-105
prop-hu:földetÉrésHelye
540.0 60561.0
prop-hu:földetÉrésIdeje
1966
prop-hu:hordozórakéta
dbpedia-hu:Saturn_IB
prop-hu:kovetkezo
dbpedia-hu:AS–203
prop-hu:következőRepülés
dbpedia-hu:AS–203
prop-hu:megtettTávolság
~8472 km
prop-hu:nssdc
APST201
prop-hu:repülésNeve
Apollo–Saturn–201
prop-hu:repülésjelvény
Apollo program.svg
prop-hu:repülésjelvényMérete
150
prop-hu:start
58321.0 1966
prop-hu:starthely
LC34 dbpedia-hu:Cape_Canaveral_Air_Force_Station
prop-hu:űrhajóTömege
20820.0
prop-hu:űrügynökség
NASA25px
dbo:abstract
Az AS–201 (Apollo–Saturn–201) az amerikai Apollo-program első hivatalos, személyzet nélküli tesztrepülése volt, melynek keretében először indították a Saturn IB hordozórakétát és az Apollo űrhajót. Az Apollo-programban az Amerikai Egyesült Államok embert kívánt juttatni a Holdra, mindenki más – és egyben elsősorban a Szovjetunió – előtt, amelynek képességétől a szándék bejelentésének pillanatában meglehetősen messze állt. Ahhoz, hogy meg tudja valósítani a célt, egy példa nélkül álló műszaki fejlesztési sorozatba kellett fognia, amely magába foglalta többek között különböző űrhajók, a meglévőnél nagyságrenddel erősebb rakéták, az ezekhez szükséges gigantikus infrastruktúra fejlesztését. Mindebbe a fejlesztésbe lényegében tapasztalat nélkül – vagy éppencsak minimális tapasztalat birtokában – vágtak bele, így külön terv létezett arra vonatkozólag is, hogyan kell kipróbálni a fejlesztési folyamatból kikerülő egyes fejlesztési eredményeket. A fejlesztés fő ágai az űrhajó és a rakéta voltak. Utóbbiból több célnak is megfelelő típusokat fejlesztettek a Saturn rakétacsaládon belül. Űrhajóból is több fajtát készítettek, egy előzetes kvázi „nullszériát” (az ún. Block I modulokat) és egy végleges, teljes értékű változatot (a Block II-t). A tervek szerint a próbák legelső fázisa az Apollo űrhajó berepülése volt, igénybe véve a szintén új rakétát, a kisebbik Saturnt, a Saturn IB-t. A fejlesztések törvényszerű elhúzódása miatt 1966 elejére tolódott az időpont, amikor valóban sor kerülhetett az első Apollo űrhajó felbocsátására egy Saturn rakétával. A tervezők egy egyszerűbb tesztrepülést, egy űrugrást terveztek erre az alkalomra, amely elsősorban arra adott választ, hogy vajon a rakéta és az űrhajó kompatibilis-e, megfelelően működnek-e összeszerelve és az űrhajó rendszerei is működőképesek-e, különös tekintettel a visszatéréshez tervezett hőpajzsra. 1966. február 26-án 11:12-kor (16:12 UTC) – második kísérletre – elstartolt a rakéta és űrhajó alkotta szerelvény és 37 perces repülése során 488 kilométer magasra emelkedett az Apollo űrhajó, ahonnan begyújtva, így letesztelve annak főhajtóművét is, a déli Atlanti-óceánig repült és sikeresen leszállt a tengerre. A repülést a NASA sikeresnek ítélte, ám három komolyabb, igaz könnyedén javítható hibát is észleltek az irányítók a rövid repülés során. A siker nyomán folytatható volt a program, a NASA továbbléphetett az Apollo repülésekben.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:AS–201_(Apollo–2)?oldid=23826018&ns=0
dbo:wikiPageLength
30140
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:AS–201_(Apollo–2)
Subject Item
dbpedia-hu:AS–203
prop-hu:elozo
dbpedia-hu:AS–201_(Apollo–2)
prop-hu:előzőRepülés
dbpedia-hu:AS–201_(Apollo–2)
Subject Item
dbpedia-hu:AS-201
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:AS–201_(Apollo–2)
Subject Item
dbpedia-hu:AS–201
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:AS–201_(Apollo–2)
Subject Item
wikipedia-hu:AS–201_(Apollo–2)
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:AS–201_(Apollo–2)