This HTML5 document contains 38 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
n6http://www.nndc.bnl.gov/nudat2/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
n18http://www.iupac.org/publications/pac/75/6/0683/pdf/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n4http://old.iupac.org/news/archives/2005/
n17http://iupac.org/publications/pac/78/11/2051/pdf/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n15http://amdc.in2p3.fr/web/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n16http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n9http://www.nndc.bnl.gov/amdc/nubase/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
n20https://web.archive.org/web/20080923135135/http:/www.nndc.bnl.gov/amdc/nubase/
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n12http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:A_xenon_izotópjai
rdfs:label
A xenon izotópjai
owl:sameAs
freebase:m.0642t27
dct:subject
n12:Izotópok
dbo:wikiPageID
1007135
dbo:wikiPageRevisionID
21557151
dbo:wikiPageExternalLink
n4:atomic-weights_revised05.html n6: n9:Nubase2003.pdf n15:masseval.html n17: n18: n20:Nubase2003.pdf
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n16:Cite_journal n16:Cite_book n16:Fordítás n16:Citation_needed n16:Cite_web n16:E n16:Reflist n16:Izotóp
prop-hu:author
N. E. Holden
prop-hu:chapter
Table of the Isotopes
prop-hu:edition
85
prop-hu:editor
D. R. Lide
prop-hu:isbn
978
prop-hu:page
Section 11
prop-hu:publisher
dbpedia-hu:CRC_Press
prop-hu:title
dbpedia-hu:CRC_Handbook_of_Chemistry_and_Physics
prop-hu:year
2004
prop-hu:nopp
yes
prop-hu:elem
A xenon
prop-hu:könnyebb
A jód izotópjai
prop-hu:súlyosabb
A cézium izotópjai
dbo:abstract
A természetes xenon (Xe) nyolc stabil izotópból áll. (Elméleti előrejelzések szerint a 124Xe, 126Xe és a 134Xe kettős-béta-bomló izotópok, de bomlásukat mindezidáig még nem észlelték, ezért ezeket stabil izotópnak tekintjük.) A xenonnak van a második legtöbb stabil izotópja, csak az ón előzi meg e tekintetben a maga 10 stabil izotópjával. Ezeken kívül a xenonnak több mint 30 instabil izotópját és izomerjét tanulmányozták; közülük a leghosszabb felezési idővel a kettős béta-bomló 136Xe rendelkezik (2,165 ± 0,016(stat) ± 0,059(sys)·1021 év), melyet a 127Xe követ (36,345 nap). Az ismert magizomerek közül a 131mXe felezési ideje a leghosszabb (11,934 nap). A 129Xe a 129I béta-bomlása során keletkezik (felezési idő: 16 millió év); a 131mXe, 133Xe, 133mXe és a 135Xe az 235U és a 239Pu hasadási termékei, így ezek az atomrobbantások indikátoraként használhatók. A mesterséges 135Xe izotóp az atomreaktorok működése szempontjából nagy jelentőséggel bír. A 135Xe termikus neutronokra óriási, 2,65·106 barnos befogási hatáskeresztmetszettel rendelkezik, ezért nagyon hatékony neutronelnyelőként, reaktorméregként viselkedik, mely egy idő után lelassíthatja vagy leállíthatja a nukleáris láncreakciót. Ezt az amerikai Manhattan-terv keretében plutónium előállítása céljából épített legelső atomreaktoroknál fedezték fel. Szerencsére a tervezés során számoltak azzal, hogy növelni kellhet a reaktorben a reaktivitást (a hasadásonként keletkező, újabb magreakciót kiváltó neutronok számát). Az atomreaktorokból viszonylag nagy koncentrációban távoznak is radioaktív xenonizotópok, melyek a repedt fűtőelemrudakból vagy a hűtővízben hasadó uránból származnak. A természetes radioaktív nemesgáz, a 222Rn koncentrációjához képest ezen izotópok koncentrációja azonban általában még mindig alacsony. Mivel a xenon két anyaizotópnak is nyomjelzője, a meteoritokban a xenonizotópok arányának meghatározása jól használható a Naprendszer kialakulásának vizsgálatában. A jód–xenon-kormeghatározás megadja a nukleoszintézis és a szoláris nebulából létrejött test megszilárdulása között eltelt időt (mivel a xenon gáz halmazállapotú, csak az a része marad meg a test belsejében, amely annak megszilárdulása után keletkezett). A xenonizotópok jól használhatóak a Föld differenciálódásának megértésében is. Úgy gondolják, hogy az új-mexikói szén-dioxid kutakból származó gázban talált nagyobb mennyiségű 129Xe a földköpenyből származó gázok bomlásterméke, melyek nem sokkal a Föld kialakulása után keletkeztek.Standard atomtömeg: 131,293(6) u Többi izotópjának felezési ideje nem éri el a 12 napot, sokuké 20 óránál is rövidebb. A legrövidebb élettartamú a 148Xe, ennek felezési ideje 408 ns. A 41 izotóp tömegszáma a 108–148 tartományba esik. A (2011-ben felfedezett) 108Xe a második legnagyobb tömegű nuklid (a 112Ba után), amelyben a protonok és neutronok száma megegyezik.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:A_xenon_izotópjai?oldid=21557151&ns=0
dbo:wikiPageLength
23062
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:A_xenon_izotópjai
Subject Item
wikipedia-hu:A_xenon_izotópjai
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:A_xenon_izotópjai