This HTML5 document contains 31 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n20https://vk.com/
n6https://dexonline.ro/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n13http://fr.scribd.com/doc/125463345/
n18http://www.oszk.hu/
n16http://jelenagolubovic.weebly.com/uploads/2/5/3/7/25373008/
n9https://web.archive.org/web/20160329195910/http:/www.mohamedrabeea.com/books/
n17http://mek.oszk.hu/
n14https://fr.scribd.com/document/324627255/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
n10https://web.archive.org/web/20140517014122/http:/research.jyu.fi/grfle/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n12http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:
n21http://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Alany_(nyelvészet)
rdfs:label
Alany (nyelvészet)
dct:subject
n12:Mondatrészek
dbo:wikiPageID
342919
dbo:wikiPageRevisionID
23704452
dbo:wikiPageExternalLink
n6: n9:book1_3891.pdf n10:accueil.html n13:A-magyar-nyelv-konyve%23scribd n14:Magyar-Grammatika-TK-2 n16:ivan_klajn_-_gramatika_srpskog_jezika.pdf n17: n18: n20:doc12620867_132564457%3Fhash=28831048ac0b54ee0d&dl=74da4480941aa7f751 n21:elolap.php
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Portál n4:En n4:Ro n4:Mondattan n4:Sr n4:Egyért2 n4:Jegyzetek n4:ISBN n4:Hr n4:Hu n4:Fr n4:Nemzetközi_katalógusok
dbo:abstract
A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója. Az alany meghatározása meglehetősen összetett kérdés. Grevisse – Goosse 2007 megállapítja, hogy lehetetlen kielégítően definiálni még egyetlen nyelvre vonatkozóan is, és annál is inkább általánosan. A legnyilvánvalóbb esetben az alany az állítmánnyal kifejezett cselekvés cselekvője, de ez esetben is megkülönböztetendő grammatikai alany és logikai alany, legalábbis azokban a nyelvekben, amelyekben van cselekvő igenem és szenvedő igenem. Ezekben a grammatikai és a logikai alany egybeesik, amikor az ige cselekvő igenemű. Példák: * (franciául) Le vent a renversé le vieux chêne ’A szél ledöntötté ar vén tölgyfát’; * (angolul) The cat bit the dog ’A macska megharapta a kutyát’; * (románul) Elevul citește ’A tanuló olvas’. A grammatikai alany nem azonos a logikaival, amikor az ige szenvedő igenemű. Ebben az esetben a grammatikai alany szenvedője a logikai alany cselekvésének. Egyes nyelvek hagyományos grammatikáiban a logikai alanyt külön mondatrészként kezelik, például (franciául) complément d’agent ’cselekvő határozó’ néven. Példák: * (franciául) Le vieux chêne a été renversé par le vent ’A vén tölgyfát ledöntötte a szél’ (szó szerint ’A vén tölgyfa a szél által lett ledöntve’); * (angolul) The cat was chased by the dog ’A macskát a kutya kergette’ (szó szerint ’A macska a kutya által volt kergetve’); * (románul) Elevul este ascultat de profesor ’A tanulót kihallgatja a tanár’ (szó szerint ’A tanuló a tanár által van kihallgatva). A magyar nyelvben is vannak esetek, amikor meg kell különböztetni grammatikai és logikai alanyt. Az Én megyek mondatban ezek egybeesnek az én szóban, de a Nekem mennem kell mondatban a grammatikai alany a mennem személyragos főnévi igenév, a logikai pedig a nekem névmás, amely mondattanilag részeshatározó. Más esetekben a grammatikai alany nem cselekvő, és logikai alany sincs a mondatban. Ez akkor fordul elő, amikor az állítmánnyal a beszélő megállapítja: * azt, hogy az alannyal történik vagy nem történik valami: (magyarul) Esik az eső; * az alany állapotát: (magyarul) A gyerek rosszul van; * azt, hogy az alany létezik vagy nem: (franciául) Il y aurait beaucoup de choses à dire ’Sok lenne a mondanivaló’; * azt, hogy az alanynak van vagy nincs valamije: (horvátul) Svi mi imamo posebne zadatke ’Mindegyikünknek megvan a saját feladata’; * azt, hogy az alany valaki/valami vagy nem: (szerbül) Moj brat je inženjer ’A fivérem mérnök’; * azt, hogy az alanyhoz társul minőség vagy nem: (románul) Ei sunt veseli ’Ők vidámak’ * azt, hogy az alanyhoz társul mennyiség vagy nem: (magyarul) Az erdőben sok gomba van. Nemcsak igének lehet alanya, hanem igenévnek is. Ez az alany általában azonos az igenevet alárendelő ige alanyával: * főnévi igenév alanya: (franciául) Je promets à Pierre de venir ’Megígérem Pierre-nek, hogy eljövök’ (szó szerint ’Megígérem Pierre-nek eljönni’); * határozói igenév alanya: (románul) Venind acasă, mama s-a culcat ’Amikor hazajött, a mama lefeküdt’ (szó szerint ’Hazajőve…’). Igenévnek saját alanya is lehet: * főnévi igenévnek: (franciául) Je dis à Pierre de sortir ’Azt mondom Pierre-nek, hogy menyjen ki’. A francia hagyományos grammatikában az ilyet összetett mondatnak tekintik, melyben Pierre egyben részeshatározó a főmondatban és alany ennek tárgyi mellékmondatában. * melléknévi igenévnek: (franciául) Le chat parti, les souris dansent ’Amikor a macska nincs otthon, táncolnak az egerek’ (szó szerint ’A macska elment,…); * határozói igenévnek: (románul) Venind mama, el a plecat ’Mivel a mama eljött, ő elment’ (szó szerint ’Eljőve a mama,…’). A fejlett névszóragozású nyelvekben a névszóval kifejezett grammatikai alanyt esetéről lehet felismerni, mely mindig az alanyeset. Például a magyar nyelvben arról ismerhető fel, hogy csak ennek nincs esetragja vagy egyéb viszonyragja, miközben a tárgynak és a névszóval kifejezett határozóknak van. Ilyen nyelvek egyes grammatikáiban az is beletartozik az alany meghatározásába, hogy formális szempontból az a mondatrész, amely alanyesetben áll. Grevisse – Goosse 2007, mint a francia nyelv, azaz olyan nyelv grammatikája, melyben nincs névszóragozás, azt ajánlja, hogy, mivel nem lehet kielégítően meghatározni az alanyt, tekintsük az alany fogalmát egyfajta , és azonosítsuk a Qui est-ce qui ? ’Ki?’ illetve a Qu’est-ce qui ? ’Mi?’ szókapcsolatokkal kezdődő kérdések segítségével, melyek kizárólag az alanyra vonatkozhatnak.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Alany_(nyelvészet)?oldid=23704452&ns=0
dbo:wikiPageLength
20191
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Alany_(nyelvészet)
Subject Item
wikipedia-hu:Alany_(nyelvészet)
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Alany_(nyelvészet)