This HTML5 document contains 68 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n8https://history.nasa.gov/Apollo204/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n10http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Apollo–1
rdfs:label
Apollo–1
owl:sameAs
freebase:m.0vp4
dct:subject
n10:Apollo_űrhajók n10:Sikertelen_űrrepülések
dbo:wikiPageID
16038
dbo:wikiPageRevisionID
23734313
dbo:wikiPageExternalLink
n8:summary.pdf%7Cauthor=
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Hely n4:Zászló n4:Űrrepülés_infobox n4:Kezdőlapkép n4:Nemzetközi_katalógusok n4:Cite_web n4:Fordítás n4:Kiemelt n4:CitPer n4:Jegyzetek n4:Űrrepülés_legénység n4:Portál n4:Fő n4:Refhely n4:Apollo-program
prop-hu:cím
Kozmikus történelem: Kis lépés egy embernek…
prop-hu:ország
USA
prop-hu:periodika
Élet és Tudomány
prop-hu:személyzet
dbpedia-hu:Roger_Chaffee dbpedia-hu:Virgil_Grissom dbpedia-hu:Edward_White
prop-hu:szerző
Dr. Mészáros István
prop-hu:szám
1999
prop-hu:év
1999
prop-hu:hónap
2
prop-hu:hordozórakéta
dbpedia-hu:Saturn_IB
prop-hu:következőRepülés
dbpedia-hu:Apollo–7
prop-hu:repülésNeve
Apollo–1
prop-hu:repülésjelvény
Apollo 1 patch.png
prop-hu:start
baleset miatt nem szállt föl
prop-hu:starthely
dbpedia-hu:Kennedy_Űrközpont
prop-hu:személyzetKépaláírás
Személyzet
prop-hu:űrügynökség
NASA25px
prop-hu:nap
19
prop-hu:személyzetKép
Apollo1-Crew 01.jpg
prop-hu:crew1Up
dbpedia-hu:James_McDivitt dbpedia-hu:Walter_Schirra dbpedia-hu:Virgil_Grissom
prop-hu:crew2Up
dbpedia-hu:Donn_Eisele dbpedia-hu:Edward_White dbpedia-hu:David_Scott
prop-hu:crew3Up
dbpedia-hu:Russell_Schweickart dbpedia-hu:Walter_Cunningham dbpedia-hu:Roger_Chaffee
prop-hu:flights1Up
prop-hu:flights2Up
prop-hu:flights3Up
prop-hu:position
Holdkomp pilóta Parancsnok Parancsnoki egység pilóta
prop-hu:tartalékSzemélyzet
dbpedia-hu:Walter_Schirra dbpedia-hu:Walter_Cunningham dbpedia-hu:Donn_Eisele
prop-hu:terminology
Űrhajós
dbo:abstract
Az Apollo–1, vagy eredeti NASA jelölése szerint AS–204 volt az Apollo-program első olyan küldetése, amelyen a fedélzeten embereket küldtek volna a világűrbe. Az 1967. február 21. napjára tervezett startra végül nem került sor, mert 1967. január 27-én egy startszimulációs teszt során az űrhajó kabinjában tűz ütött ki, melynek során Gus Grissom parancsnok, Ed White parancsnoki modul pilóta és Roger Chaffee holdkomp pilóta az életüket vesztették. A korábban John F. Kennedy elnök által bejelentett program a Holdra szállást célozta meg minél előbb, de lehetőség szerint a Szovjetuniót megelőzve. Ehhez a NASA kialakított és elfogadott egy koncepciót, majd a koncepcióhoz illesztve egy egymásra épülő műveleti sorrendet, amellyel repülésről repülésre fejlődve elérhetik a Holdat. Ennek a sorban egymás után következő repüléssorozatnak lett volna az első eleme az újonnan fejlesztett Apollo űrhajó berepülése. A tervek szerint – és némileg a sietség jegyében – az Apollo űrhajó (CSM) fejlesztését két szakaszra osztották, az első szakaszban Block I jelöléssel egy olyan űrhajó jött volna létre, amely még nem rendelkezett volna minden olyan berendezéssel, ami a Holdhoz való eljutáshoz szükséges (az csak a későbbi, Block II jelölésű űrhajó tudta volna), ám Föld körüli pályán alkalmas lett volna a konstrukció kipróbálására. Korábban AS–201 és AS–202 jelzéssel végrehajtották már az újonnan fejlesztett űrhajó próbáit ember nélkül, automata üzemmódban, a következő lépcső lett volna, hogy emberek is legyenek a fedélzeten. Az első starthoz azonban sorozatos tesztekre, startelőkészületekre volt szükség, amelyek biztosan haladtak az 1967 februárjára tervezett éles start felé. Deke Slayton, a NASA repülőszemélyzetért felelős vezetője már egy évvel korábban, 1966 januárjában kijelölte a leendő legénységet, Gus Grissom parancsnok, Ed White parancsnoki modul pilóta és Donn Eisele személyében, akit később egy szerencsétlen baleset miatt Roger Chaffee-re cserélt le a személyzeti főnök. Ez a trió volt kirendelve az űrhajót gyártó North Americanhez, hogy a gyártást felügyeljék a NASA oldaláról, majd az ő feladatuk volt, hogy az űrrepülést megelőző teszteken is részt vegyenek. Egy ilyen tesztnek ígérkezett 1967. január 27-én egy ún. „csatlakozók ki” (plugs out) startszimuláció is, amikor azt akarták letesztelni, hogy amikor leválasztják az indítóállás energiaforrásairól, a saját akkumulátoraira és rendszereire támaszkodva hogyan működik az űrhajó. A teszt délután 13:00:00-kor (18:00:00 UTC) kezdődött, és különböző problémák miatt lassan haladt. A legmakacsabb egy kommunikációs probléma volt, az űrhajó személyzete és a néhány épületnyire ülő földi irányítás akadozva, rosszul hallotta egymást a rádión. A technikusok éppen elhárították a hibát, amikor az űrhajóból zavarodott, kétségbeesett adás érkezett, az űrhajósok tüzet észleltek a kabinban. A tűz villámgyorsan terjedt el, kirobbantva az űrhajó oldalát, majd a lassú mentés miatt megölve az űrhajóban rekedt űrhajósokat. A NASA átfogó baleseti kivizsgálásba kezdett, amelyhez felállították a Floyd F. Thompson vezette vizsgálóbizottságot. A vizsgálók megállapították, hogy a perdöntő hiba az volt, hogy az addig sikerrel alkalmazott tiszta oxigén kabinlégkört alkalmazták az űrhajónál – ráadásul túlnyomáson –, amely rendkívüli mértékben megnövelte a tűzveszélyt, karöltve a hibásan megválasztott, gyúlékony anyagokkal. Ezen kívül még egy tervezési hiba súlyosbította a helyzetet, a kabinajtó tervezésénél szakítottak a korábbi gyakorlattal, és egy befelé nyíló, három részből álló bonyolult szerkezetet építettek be. A tűz során megemelkedett belső nyomás olyan erővel préselte a befelé nyíló ajtót, hogy képtelenség volt kinyitni. A helyszínre érkező mentőcsapatnak is hosszú percekbe tellett kinyitni, amikor már késő volt, az űrhajósok életét nem sikerült megmenteni. Ezen felül számos gyártási hibát, pontatlanságot találtak mind a vizsgálat kedvéért teljesen szétszerelt űrhajóban, mind a folyamatokban, felvetve a gyártó North American felelősségét is. A vizsgálat megállapította, hogy az űrhajósok halálát nem a tűz okozta, hanem az átégett légzőcsöveken, vagy a szintén végzetesen megsérült űrruhákon keresztül beáramló mérgező gázok belélegzése. A belső vizsgálat mellett – politikai oldalról – külső, szenátusi vizsgálatok is folytak. Ezek nyomán mind a NASA-nál, mind a North Americannél szervezeti, személyi, gyártási folyamatbeli és az irányítási gyakorlaton belüli változások mentek végbe. Magát az űrhajót is átalakították. Más oxigén-nitrogén kabinlégkört alkalmaztak, a gyúlékony anyagokat száműzték a kabinból, lecserélték a kabinajtót is, illetve számos további változtatást eszközöltek. Megszüntették az űrhajó Block I és Block II sorozatra való felosztását is, és a folyamat végén egyetlen Apollo űrhajótípus jött létre, amelynek a szűzfelszállását aztán az Apollo–7-en Wally Schirra, Donn Eisele és Walt Cunningham végezte el, bő másfél évvel a katasztrófát követően.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Apollo–1?oldid=23734313&ns=0
dbo:wikiPageLength
82404
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Apollo–1
Subject Item
dbpedia-hu:Gemini–12
prop-hu:következőRepülés
dbpedia-hu:Apollo–1
Subject Item
dbpedia-hu:Apollo-1
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Apollo–1
Subject Item
wikipedia-hu:Apollo–1
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Apollo–1