This HTML5 document contains 41 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
n13https://index.hu/tudomany/2014/05/01/a_magyar_zseni_nelkul_nem_ment_volna/
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n15http://www.computerhistory.org/revolution/mainframe-computers/7/178/
n6http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:BASIC
rdfs:label
BASIC
owl:sameAs
freebase:m.019p2
dct:subject
n6:BASIC n6:Programozási_nyelvek
dbo:wikiPageID
2429
dbo:wikiPageRevisionID
22658113
dbo:wikiPageExternalLink
n13: n15:722
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Programozási_nyelv_infobox n4:Portál n4:Cite_web n4:Főbb_programozási_nyelvek n4:Nemzetközi_katalógusok
prop-hu:logó
Applesoft BASIC.png
prop-hu:logóméret
250
prop-hu:megjelent
1964
prop-hu:név
BASIC
prop-hu:tervező
dbpedia-hu:Kemény_János_(matematikus) dbpedia-hu:Thomas_Eugene_Kurtz
prop-hu:típus
dbpedia-hu:Erősen_típusos
prop-hu:befolyásoltNyelvek
dbpedia-hu:Visual_Basic dbpedia-hu:GRASS_(programozási_nyelv) dbpedia-hu:Realbasic dbpedia-hu:Visual_Basic_.NET dbpedia-hu:COMAL
prop-hu:kiindulásiNyelv
dbpedia-hu:Fortran dbpedia-hu:ALGOL_60 dbpedia-hu:JOSS
prop-hu:paradigma
strukturálatlan, később procedurális, később objektumorientált
prop-hu:dialektus
Apple BASIC, Atari BASIC, Sinclair BASIC, Commodore BASIC, Microsoft BASIC, Liberty BASIC, BBC BASIC, TI-BASIC, Visual Basic
dbo:abstract
A BASIC (Beginner's All-purpose Symbolic Instruction Code) általános célú programozási nyelvet 1964-ben készítette Kemény János és a Dartmouth College-ben, oktatási céllal. A nyelv alapjait a Fortran programozási nyelv alapján tervezték meg. A nyelv interpretált nyelv, azaz a programot futás közben fordítja a gép saját nyelvére. Elterjedésében nagyban közrejátszottak az 1980-as években elterjedt számítógépek, melyeknél gyakran a számítógéppel egybeépítve adták a BASIC értelmezőt. Ezekben a különböző számítógépeken futó BASIC programok szinte mindig inkompatibilisek voltak egymással: az egyik géptípusra írt programot más számítógéptípusokon nem lehetett futtatni. Nagy lökést jelentett a nyelv elterjedésében a DOS operációs rendszer elterjedése, melynek újabb verzióiba beépítették a nevű BASIC változatot. A Qbasic szoros rokonságban állt a Microsoft fejlesztőeszközével, de nem tudott futtatható fájlt készíteni. Az 1990-es évek elejére sokan leírták a Basicet, mivel a Basic alapú mikroszámítógépek kora lejárt, PC-n a C/C++ és a Pascal nyelvek vívtak ki vezető szerepet. A Microsoft 1991-ben kiadta a Visual Basicet, ami a legnagyobb megújítása lett a nyelvnek: a strukturált Basic nyelvjárása vált, megjelentek benne objektumorientált vonások, így hatékony és egyszerűen használható Windows fejlesztőeszközzé vált. Tovább segítette a nyelv terjedését két variánsa: Visual Basic for Applications (VBA) a Microsoft Office programcsomag makrónyelvévé, a a Windows operációs rendszer scriptnyelvévé vált. A Visual Basic 2002-ben jelentős átalakításon esett át: megjelent a , ami teljesen objektumorientálttá tette a nyelvet, a .NET keretrendszerhez igazodva. A Visual Basic .NET-ben gyakorlatilag csak a kulcsszavak emlékeztetnek a klasszikus Basicre, a változások olyan mélyrehatóak voltak, hogy még a klasszikus Visual Basickel sem kompatibilis visszafele. Emiatt több kritika érte és éri, sokak szerint csak nevében Basic, a legközelebbi rokonságban a C# nyelvvel van. Noha a Microsoft-féle irányvonal a legelterjedtebb a nyelv fejlesztésében, a Basicnek rengeteg nyelvjárása és értelmezőprogramja van. Könnyű tanulhatósága miatt sokan kezdik a programozást vele. Több speciális célú Basic-változat létezik, például mikrovezérlők programozására vagy játékfejlesztésre.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:BASIC?oldid=22658113&ns=0
dbo:wikiPageLength
15958
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:BASIC
Subject Item
dbpedia-hu:Fortran
prop-hu:befolyásoltNyelvek
dbpedia-hu:BASIC
Subject Item
dbpedia-hu:IMSAI_8080
prop-hu:operációsRendszer
dbpedia-hu:BASIC
Subject Item
dbpedia-hu:Morfik
prop-hu:programozásiNyelv
dbpedia-hu:BASIC
Subject Item
dbpedia-hu:Visual_Basic
prop-hu:programozásiNyelv
dbpedia-hu:BASIC
Subject Item
dbpedia-hu:ZPL_(programozási_nyelv)
prop-hu:kiindulásiNyelv
dbpedia-hu:BASIC
Subject Item
dbpedia-hu:BASIC_programozási_nyelv
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:BASIC
Subject Item
wikipedia-hu:BASIC
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:BASIC