This HTML5 document contains 17 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n5http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Bidari_Szultanátus
rdfs:label
Bidari Szultanátus
dbo:wikiPageID
1402757
dbo:wikiPageRevisionID
21050016
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n5:Fordítás n5:Gondok
prop-hu:forma
igen
prop-hu:szócikkel
igen
prop-hu:korr
igen
prop-hu:lektor
2016
prop-hu:nincsBevezető
igen
prop-hu:nincsForrás
2016
dbo:abstract
1489 – 1619 Bidar a dekkán szultanátusok egyike volt. Fővárosa Bidar, beszélt nyelvei a perzsa, dakhni és urdu, vallása az iszlám volt. Kaszim Barid alapította 1492-ben, aki egy grúz származású türk volt. III. Mohamed sah bahmani szultán szolgálatába állt és a miniszterelnöki (mir-jumla) posztig jutott. Mahmud sah (1482-1518) uralkodása idején gyakorlatilag ő gyakorolta a hatalmat. Halála után 1504-ben fia, Amir Barid lett a miniszterelnök és ellenőrizte a szultanátus közigazgatását. Mahmud sah 1518-ban elhunyt. Halála után 4 szultán követte egymást a trónon, akik csak rövid ideig uralkodtak és inkább bábok voltak Amir Barid kezében. Mikor az utolsó bahmani uralkodó, Malimulla Bidarba menekült 1527-ben, Amir Barid gyakorlatilag független lett, mégsem vett fel királyi címet. 1542-ben fia, Ali Barid, követte, aki elsőként viselte a sah címet. Ali Barid csatlakozott a többi szultánhoz a talikotai csatában a Vidzsajanagar birodalom ellen 1565. januárjában. 1580-as halála után fia került a trónra, Ibrahim Barid, akit 1587-es halála után öccse, II. Kaszim Barid követett a sorban. 1591-es halála után kiskorú fia, II. Ali Baridot koronázták meg, akit azonban hamarosan egyik rokona, II. Amir Barid trónfosztott. 1601-ben őt szintén megfosztotta uralmától egyik rokona, Mirza Ali Barid. Őt 1609-ben kovette a szultanátus utolsó uralkodója, III. Amir Barid, aki a mogulok ellen hadakozott 1616-ban, akiket Malik Ambar vezetett. 1619-ben vereséget mért rá a Bidzsapuri szultán, II. Ibrahim Adil kán. Bidart Bidzsapurhoz csatolták. III. Amir Baridot és fiát Bidzsapurba hurcolták és felügyelet alatt tartották.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Bidari_Szultanátus?oldid=21050016&ns=0
dbo:wikiPageLength
2276
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Bidari_Szultanátus
Subject Item
dbpedia-hu:Bidari_szultanátus
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Bidari_Szultanátus
Subject Item
wikipedia-hu:Bidari_Szultanátus
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Bidari_Szultanátus