This HTML5 document contains 26 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
n11http://www.renyi.hu/~csirmaz/
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n12http://mek.oszk.hu/05000/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n15http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Elsőrendű_logika
rdfs:label
Elsőrendű logika
owl:sameAs
freebase:m.02p0wbc
dct:subject
n15:Matematikai_logika
dbo:wikiPageID
21880
dbo:wikiPageRevisionID
23562811
dbo:wikiPageExternalLink
n11: n12:05099
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Csonk-dátum n4:Cite_book n4:Nemzetközi_katalógusok n4:Bővebben n4:Jegyzetek
prop-hu:first
Iván
prop-hu:isbn
9639132926
prop-hu:last
Bach
prop-hu:location
Budapest
prop-hu:publisher
Typotex
prop-hu:title
Formális nyelvek: Egyetemi tankönyv
prop-hu:url
n12:05099
prop-hu:year
2002
dbo:abstract
Az elsőrendű logika a matematikai logikának az elsőrendű nyelvekkel foglalkozó ága. Az elsőrendű nyelvek olyan formális nyelvek, melyekben lehetőség van az individuumváltozók , vagyis a „van olyan x amelyre A teljesül” és a „minden x-re A teljesül” típusú állítások megfogalmazására. Az elsőrendű logikának az elsőrendű kijelentésekre vonatkozó, algebrai jellegű részét (elsősorban az elsőrendű logikai műveletek és a kvantorok elmélete, a velük kapcsolatos Boole-algebra jellegű struktúra tanulmányozása tartozik ide) pontatlanul predikátumkalkulusnak is szokás nevezni. Az elnevezés annyiban kifogásolható, hogy predikátumkalkulus létezik a többedrendű logikákban is, pl. másod- és harmadrendű predikátumkalkulus is létezik. Az elsőrendű logika elméletének két fő - egymást nem kizáró, hanem kiegészítő - paradigmája a szintaktikai és a szemantikai megközelítés. A szintaxis a logikai jelek, jelsorozatok, formulák formai jellemzésével foglalkozik; a szemantika pedig a jelek értelmezésével, azzal, miképp lehet kitölteni őket tartalommal és használni a matematikában, más tudományterületeken, illetve a köznapi életben ipari, kereskedelmi stb. alkalmazásokban. Az elsőrendű logika nevű ága inkább (de nem kizárólag) szintaktikai megközelítésből vizsgálja az elsőrendű nyelveket, míg a modellelmélet inkább a szemantikára koncentrál.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Elsőrendű_logika?oldid=23562811&ns=0
dbo:wikiPageLength
16190
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Elsőrendű_logika
Subject Item
dbpedia-hu:Predikátumkalkulus
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Elsőrendű_logika
Subject Item
wikipedia-hu:Elsőrendű_logika
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Elsőrendű_logika