This HTML5 document contains 41 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
n28http://www.ucl.ac.uk/english-usage/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
n20https://fr.scribd.com/doc/307118991/
n13https://www.ucl.ac.uk/internet-grammar/
n23https://www.academia.edu/20778968/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
n24https://web.archive.org/web/20181110120458/https:/anekawarnapendidikan.files.wordpress.com/2014/04/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n19https://vk.com/
n16https://archive.org/details/DictionnaireDeLinguistiqueDubois/mode/
n26https://dexonline.ro/
n15http://www.uio.no/studier/emner/hf/ikos/EXFAC03-AAS/h05/larestoff/linguistics/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n4http://hjp.znanje.hr/
n21http://jelenagolubovic.weebly.com/uploads/2/5/3/7/25373008/
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n8https://www.uop.edu.jo/download/research/members/
n14https://www.ucl.ac.uk/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n7http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n29http://www.ilr.ro/wp-content/uploads/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n22https://www.academia.edu/10986209/
n25http://mek.niif.hu/04800/04891/
n10http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Elöljáró
rdfs:label
Elöljáró
owl:sameAs
freebase:m.012hchc_
dct:subject
n10:Szófajok
dbo:wikiPageID
305955
dbo:wikiPageRevisionID
23850054
dbo:wikiPageExternalLink
n4:index.php%3Fshow=main n8:Oxford_Guide_to_English_Grammar.pdf n13:home.htm n14: n15: n16:2up n19:doc162499119_346275411%3Fhash=b28373417f2c851f9d&dl=1b19e003a744437413 n20:gramatika-crnogorskoga-jezika-pdf n21:ivan_klajn_-_gramatika_srpskog_jezika.pdf n22:87525919-DSL-Dictionar-de-Stiinte-Ale-Limbii n23:12_Gramatica_uzuala_a_limbii_romane n24:a-dictionary-of-linguistics-and-phonetics-by-david-christal.pdf n25:04891.pdf n19:doc12620867_132564457%3Fhash=28831048ac0b54ee0d&dl=74da4480941aa7f751 n26: n28: n29:nivel_prag.pdf
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n7:Ro n7:ISBN n7:Hr n7:En n7:Sr n7:Fr n7:Cnr n7:Wayback n7:Portál n7:Jegyzetek
prop-hu:date
20180726010147
prop-hu:url
n8:Oxford_Guide_to_English_Grammar.pdf
dbo:abstract
A grammatikában az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció [< latinul praepositio (< prae- ’elött’ + positia ’helyzet’), franciául préposition, angolul preposition] terminus egyes nyelvekben a viszonyszók egyikét nevezi meg. Nincs fogalmi tartalma, elvont és elégtelen szemantikai tartalma van, változatlan alakú, és nem lehet mondatrész, hanem csak grammatikai eszköz. Mondattani funkcióként alárendelési viszony keretében köt össze két mondatrészt. Az alárendelt mondatrész lehet határozó, tárgy, jelző vagy névszói állítmány névszói része. Az elöljáró, egy esetleges determináns és egy lexikai jelentésű szó együtt alkotnak elöljárósnak nevezett szószerkezetet. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a grammatikai esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az jellemző. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa ’halál miatt’) vagy az angol, pl. ten years ago ’tíz évvel ezelőtt’
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Elöljáró?oldid=23850054&ns=0
dbo:wikiPageLength
23875
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Elöljáró
Subject Item
dbpedia-hu:Elöljárószó
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Elöljáró
Subject Item
dbpedia-hu:Prepozíció
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Elöljáró
Subject Item
wikipedia-hu:Elöljáró
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Elöljáró