This HTML5 document contains 39 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
n19https://fr.scribd.com/doc/307118991/
n25https://www.academia.edu/20778968/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
n18https://web.archive.org/web/20181110120458/https:/anekawarnapendidikan.files.wordpress.com/2014/04/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
n14http://www.readersstuffz.com/downloads/ebooks/Language%20Books/
n21http://www.tankonyvtar.hu/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n15https://vk.com/
n6https://dexonline.ro/
n23http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_536_MagyarNyelv/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n16http://fr.scribd.com/doc/125463345/
n20http://jelenagolubovic.weebly.com/uploads/2/5/3/7/25373008/
n7https://www.uop.edu.jo/download/research/members/
n17https://fr.scribd.com/document/324627255/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n10http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:
n8https://www.academia.edu/10986209/
n24http://frantan.elte.hu/dokk/

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Fokozás_(nyelvészet)
rdfs:label
Fokozás (nyelvészet)
dct:subject
n10:Morfológia
dbo:wikiPageID
305890
dbo:wikiPageRevisionID
23852230
dbo:wikiPageExternalLink
n6: n8:87525919-DSL-Dictionar-de-Stiinte-Ale-Limbii n14:Hungarian%20-%20Essential%20Grammar.pdf n15:doc12620867_132564457%3Fhash=28831048ac0b54ee0d&dl=74da4480941aa7f751 n7:Oxford_Guide_to_English_Grammar.pdf n16:A-magyar-nyelv-konyve%23scribd n17:Magyar-Grammatika-TK-2 n18:a-dictionary-of-linguistics-and-phonetics-by-david-christal.pdf n19:gramatika-crnogorskoga-jezika-pdf n15:doc162499119_346275411%3Fhash=b28373417f2c851f9d&dl=1b19e003a744437413 n20:ivan_klajn_-_gramatika_srpskog_jezika.pdf n21:hu n23:adatok.html n24:Karakai.nyelvtan.pdf n25:12_Gramatica_uzuala_a_limbii_romane
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Hu n4:Ro n4:Hr n4:Jegyzetek n4:Sr n4:Portál n4:Wayback n4:Fr n4:En n4:ISBN
prop-hu:date
20180726010147 20180328210104
prop-hu:url
n7:Oxford_Guide_to_English_Grammar.pdf n14:Hungarian%20-%20Essential%20Grammar.pdf
dbo:abstract
A grammatikában a fokozás a legszélesebb értelemben vett tárgyak melléknevekkel kifejezett tulajdonságai és az igék által kifejezett cselekvés, történés, állapot stb. határozószókkal kifejezett körülményei között tesz megkülönböztetést ezek megnyilvánulásának mértékére vonatkozóan, tárgyak vagy cselekvések összehasonlításának céljából. A fokozás ún. fokok közötti ellentétek rendszerében valósul meg. Nem minden melléknév fokozható. Általában nem fokozhatók az abszolút tulajdonságokat hordozó melléknevek. Ilyen a viszonyító melléknevek többsége, pl. anyanyelvi, egysejtű, balkezes. Minősítő melléknevek között is vannak fokozhatatlanok, például azok, amelyek lexikai jelentése beleérti a középfokot: (franciául) inférieur „alsóbbrendű”, supérieur „felsőbbrendű”. A határozószók közül csak egyes módot, időt és helyet kifejezők fokozhatók, pl. gyorsan, régen, közel. Egyes nyelvek grammatikáiban három fokról van szó: alapfok, középfok és felsőfok, latin eredetű terminusokkal, például angolul, positive, comparative, illetve superlative. Más nyelvekéiben ezek csak a fokozás főkategóriáinak számítanak, és az utóbbi kettő alkategóriáit is elhatárolják. Ez azzal van kapcsolatban, hogy az előbbi nyelvekben szintetikus eszközökkel, azaz toldalékokkal fejezik ki a három főkategóriát, az utóbbiakban pedig analitikus eszközökkel vagy ilyenekkel is, úgy a főkategóriákat, mint az alkategóriákat. Egyes nyelvek történetében, mint amilyenek az újlatin nyelvek, a fokozás eszközei a teljes szintetizmustól a teljes vagy csaknem teljes analitizmusig fejlődtek. Alapfokúnak nevezik a melléknév, illetve a határozószó szótári alakját. Ez nem ad semmiféle információt fokozásról vagy összehasonlításról, és alakilag jelöletlen, csupán viszonyítás alapjául szolgál a többi foknak.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Fokozás_(nyelvészet)?oldid=23852230&ns=0
dbo:wikiPageLength
28371
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Fokozás_(nyelvészet)
Subject Item
wikipedia-hu:Fokozás_(nyelvészet)
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Fokozás_(nyelvészet)
Subject Item
dbpedia-hu:Fokozás_(nyelvtan)
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Fokozás_(nyelvészet)