This HTML5 document contains 22 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
n4http://www.pic24micro.com/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n13http://www.analog.com/en/content/sharc_processor_architectural_overview/
n15https://web.archive.org/web/20160304232811/http:/virt.uni-pannon.hu/index.php/component/docman/doc_download/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n10http://wiki.answers.com/Q/
n8http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n17http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Harvard-architektúra
rdfs:label
Harvard-architektúra
owl:sameAs
freebase:m.0fxbk
dct:subject
n17:Számítógép-osztályok
dbo:wikiPageID
623149
dbo:wikiPageRevisionID
22108354
dbo:wikiPageExternalLink
n4:harvard_vs_von_neumann.html n10:What_is_the_Difference_between_von_neumann_and_harvard_computer_architecture n13:fca.html n15:260-drsz00bevezetesgeneraciokn
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n8:Fordítás n8:Jegyzetek n8:Csonk-hardver n8:CPU-technológiák n8:Horgony n8:Portál n8:Nincs_forrás
dbo:abstract
A Harvard-architektúra egy számítógép-felépítési elv, amelyben a programkód és az adatok külön, fizikailag elkülönített útvonalakon közlekednek a processzor felé. Ezt az elvet eredetileg a Harvard Mark I (1944) számítógéphez dolgozták ki. A Mark I az utasításokat 24 bit széles lyukszalagon, az adatokat elektromechanikus regiszterekben tárolta. Ezek a korai gépek korlátozott adattárral rendelkeztek és a központi egység nem adott lehetőséget a programtároló adatként való elérésére. A programokat egy operátor töltötte be és utána a betöltött program megfelelő belépési pontjára ráindította a processzort. Nem volt mai értelemben vett operációs rendszer, amitől a programok betöltését és megfelelő indítását kérni lehetett volna. A korszerű harvard architektúra alapú számítógépek az adatokat és a programutasításokat elkülönítve tárolják, ami a párhuzamos adatutak miatt teljesítménynövekedést eredményez, illetve az adatok és a programkód elkülönülése miatt különféle egyéb járulékos előnyöket biztosít, pl. kártékony kódok írása nehezebb – ez is egy ok, ami miatt a beágyazott rendszerekben előszeretettel használják ezt a felépítést. A Harvard-architektúrát napjainkban leginkább digitális jelfeldolgozó processzorokban (DSP) és mikrovezérlőkben alkalmazzák. A modern processzorok tervezésénél felhasználják mind a Harvard-, mind a Neumann-féle architektúra elveit; a modern általános processzorok igyekeznek mindkét elv előnyeit kihasználni; ezenkívül a processzorok belső felépítésében a különböző felépítésű részegységek egymáshoz illeszthetők. A modern processzorok valójában a valósítják meg, tehát képesek olyan feladatokat is végrehajtani, mint pl. programok adatként való betöltése külső tárolóról, a programkód megváltoztatása (!) és annak elindítása.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Harvard-architektúra?oldid=22108354&ns=0
dbo:wikiPageLength
11364
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Harvard-architektúra
Subject Item
dbpedia-hu:Harvard_architektúra
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Harvard-architektúra
Subject Item
wikipedia-hu:Harvard-architektúra
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Harvard-architektúra