This HTML5 document contains 36 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
n24https://fr.scribd.com/doc/307118991/
n22https://www.academia.edu/20778968/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
n14https://web.archive.org/web/20181110120458/https:/anekawarnapendidikan.files.wordpress.com/2014/04/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
n9http://www.readersstuffz.com/downloads/ebooks/Language%20Books/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n6https://vk.com/
n7https://dexonline.ro/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n21http://fr.scribd.com/doc/125463345/
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n12http://jelenagolubovic.weebly.com/uploads/2/5/3/7/25373008/
n23http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/
n8http://seelrc.org:8080/grammar/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n5http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n20https://www.academia.edu/10986209/
n19http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Igemód
rdfs:label
Igemód
owl:sameAs
freebase:m.03dkf
dct:subject
n19:Igeragozás n19:Nyelvtani_kategóriák
dbo:wikiPageID
170518
dbo:wikiPageRevisionID
23818196
dbo:wikiPageExternalLink
n6:doc162499119_346275411%3Fhash=b28373417f2c851f9d&dl=1b19e003a744437413 n7: n8:mainframe.jsp%3FnLanguageID=1 n12:ivan_klajn_-_gramatika_srpskog_jezika.pdf n6:doc12620867_132564457%3Fhash=28831048ac0b54ee0d&dl=74da4480941aa7f751 n14:a-dictionary-of-linguistics-and-phonetics-by-david-christal.pdf n20:87525919-DSL-Dictionar-de-Stiinte-Ale-Limbii n21:A-magyar-nyelv-konyve%23scribd n22:12_Gramatica_uzuala_a_limbii_romane n9:Hungarian%20-%20Essential%20Grammar.pdf n23:Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf n24:gramatika-crnogorskoga-jezika-pdf
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n5:Hr n5:Hu n5:Jegyzetek n5:Nyelvtani_kategóriák n5:ISBN n5:Ro n5:Wayback n5:Fr n5:Bővebben n5:Sr n5:En
prop-hu:date
20180328210104
prop-hu:url
n9:Hungarian%20-%20Essential%20Grammar.pdf
dbo:abstract
Egyes nyelvekben, mint amilyenek a flektáló nyelvek és az agglutináló nyelvek, az igemód az ige egyik jellegzetes grammatikai kategóriája. Grammatikalizáltan fejezi ki a modalitást, azaz a beszélő szubjektív attitűdjét a saját mondatának tartalmát illetően, ami a cselekvés, a történés, az állapot, a lét értékelését jelenti valósként, bizonyosként, lehetségesként, megvalósíthatóként, kívántként, bizonytalanként, valószerűtlenként stb. Az ige által kifejezett cselekvés belső, objektív természetű, de a beszélőnek szubjektív attitűdje van iránta, amit kifejeznek az igemódok. Ezek ellentétes viszonyban vannak egymással. A főellentét a cselekvés egyrészt valósként, bizonyosként, másrészt lehetségesként, virtuálisként való értékelése. Az előbbi attitűdöt a kijelentő mód fejezi ki, az utóbbit pedig a többi igemód, melyek a lehetséges cselekvést egyszerűen lehetségesként, feltételesként, kívántként, feltételezettként vagy kértként tüntetik fel. Egyes nyelvek hagyományos grammatikáiban igemódoknak nevezik az igeneveket is. Ilyenek például a francia vagy a román nyelv grammatikái. A két kategória között vannak különbségek és hasonlóságok is. Az igemódok alakjai állítmányt képezhetnek, valamint rendszerint a személy és a szám kategóriákat is kifejezik, amelyekben általában egyeznek a mondat alanyával. Ez nem jellemző az igenevekre, bár vannak kivételek. Grammatikai szinonímia is létezhet nemcsak igemódok között, hanem igemód és igenév között. Az igemódokat jellegzetes morfémák fejezik ki, vagy csak szintetikus eszközökkel (azaz toldalékokkal), vagy analitikusokkal is, vagyis segédigéket, modális igéket vagy egyéb elemeket tartalmazó körülírások segítségével. Egyazon mód keretén belül egyes időalakok szintetikusok, mások analitikusok is lehetnek. A szintetizmus és az analitizmus egymáshoz viszonyított aránya nyelvtől függő lehet. Az igemódok morfémai ugyanakkor egyéb olyan grammatikai kategóriákat is kifejezhetnek, mint igenem, igeidő, igeszemlélet és igejelleg. Az igemódok száma rendszerint attól függ, hogy az illető nyelvben hány modalitást fejeznek ki grammatikalizáltan és egymástól legalább részben különböző alakokkal, de olykor az őket tanulmányozó nyelvész nézetétől is. Mindegyik igemódokat kifejező nyelvben van kijelentő vagy egy neki megfelelő mód, amely a tulajdonképpeni állítást fejezi ki, és több egyéb mód: * kettő: feltételes mód és felszólító mód, pl. a magyar nyelvben; kötőmód és felszólító mód, pl. a latin nyelvben; * három: kötőmód, feltételes mód és felszólító mód, pl. a legtöbb újlatin nyelvben; * négy: kötőmód, feltételes mód, felszólító mód és feltételező mód, pl. a román nyelvben. Az, hogy egyes igemódokkal rendelkező nyelvekben megvan egy bizonyos mód, miközben másokban nincs meg, nem jelenti azt, hogy az utóbbiakban nincsenek betöltve annak a módnak a funkciói, hanem ezeket más mód(ok) vagy igenév/igenevek töltik be. Például a magyar nyelv grammatikái nem tartanak számon külön felszólító módot és kötőmódot, mivel az ige nem különbözik formailag attól függően, hogy felszólít vagy hogy olyan funkciókat lát el, amelyeket más nyelvekben a kötőmód.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Igemód?oldid=23818196&ns=0
dbo:wikiPageLength
26410
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Igemód
Subject Item
wikipedia-hu:Igemód
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Igemód