This HTML5 document contains 15 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n5http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n7http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Jordan-féle_görbetétel
rdfs:label
Jordan-féle görbetétel
owl:sameAs
freebase:m.01njzw
dct:subject
n7:Matematikai_tételek n7:Topológia
dbo:wikiPageID
96950
dbo:wikiPageRevisionID
22059837
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n5:Fordítás n5:Commonskat n5:Csonk-matematika n5:Portál
dbo:abstract
A Jordan-féle görbetétel egy szemléletesen nyilvánvaló, de csak nehezen bizonyítható topológiai tétel. Legyen egy síkbeli, egyszerű, zárt görbe, képe (pontjainak halmaza) . Ekkor a síkot pontosan két összefüggő, egy korlátos és egy nemkorlátos részre bontja. Mindkettőnek pontosan a határa. A tételt Camille Jordan 1893-ban mondta ki először című művében. Bizonyítása azonban nem volt teljes, és ezután számos szintén hiányos bizonyítás született. Az első teljes bizonyítást 1905-ben adta. Általánosítása a .
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Jordan-féle_görbetétel?oldid=22059837&ns=0
dbo:wikiPageLength
1394
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Jordan-féle_görbetétel
Subject Item
wikipedia-hu:Jordan-féle_görbetétel
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Jordan-féle_görbetétel