This HTML5 document contains 45 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n10http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Képlékenységtan
rdfs:label
Képlékenységtan
owl:sameAs
freebase:m.01jv35
dct:subject
n10:Fémmegmunkálás n10:Szilárdtestfizika
dbo:wikiPageID
345885
dbo:wikiPageRevisionID
23569446
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Bővebben n4:Kiemelt n4:Refhely n4:Jegyzetek n4:Hely n4:Cite_book
prop-hu:author
Szabó László Voith Márton Geleji Sándor Gácsi Zoltán
prop-hu:authorlink
Voith Márton Geleji Sándor
prop-hu:coauthors
Mertinger Valéria
prop-hu:editor
Kiss Ervin
prop-hu:isbn
963
prop-hu:location
Miskolc Budapest
prop-hu:pages
422 300 702
prop-hu:publisher
Egyetemi Kiadó Műszaki Könyvkiadó Akadémiai Kiadó Tankönyvkiadó
prop-hu:title
Képlékeny alakítás A süllyesztéküregben végbemenő alakváltozások elemzése – Doktori értekezés A fémek képlékeny alakításának elmélete A képlékenyalakítás elmélete – Nagy alakváltozások tana Fémtan
prop-hu:year
1998 1992 1987 2000 1967
dbo:abstract
A képlékenységtan a képlékenyen alakítható anyagok, jellemzően a fémek képlékeny alakváltozásainak a törvényszerűségével és azok elméleti megfogalmazásával foglalkozó tudományág. Fontos feladata még az elméleti megfontolásoknak a gyakorlati alakítástechnológiai viszonyokra való alkalmazása is. A fémből készült alkatrészekben és szerkezetekben a terhelés hatására mechanikai feszültségek és alakváltozások jönnek létre. A terhelés kezdeti szakaszában általában a Hooke-féle rugalmassági viszonyokat tekinthetjük érvényesnek (noha elméleti síkon ez is közelítésnek tekinthető, mert a valóságos anyagok nem az idealizált testek viselkedését követik), mikoris a feszültség és az alakváltozás jellege lineáris összefüggést követ. Ezt nevezzük rugalmas alakváltozási szakasznak. A terhelés további növekedésekor a képlékeny testekben kialakul egy olyan feszültség, amikor ez a jelleg eltér a lineáristól, az alakváltozás mértéke mintegy „meglódul” a feszültséghez képest. Az alakváltozásnak ez a szakasza a maradó vagy képlékeny alakváltozás tartománya. A rugalmas és a maradó alakváltozás között a különbséget a visszafordíthatóságban lehet megfogalmazni: a rugalmas alakváltozási szakaszban a terhelés megszűnése után a darab visszanyeri kiinduló méretét, alakját, míg a maradó alakváltozási szakaszban nincs meg ez a „visszaállás”, a képlékeny alakváltozásra tehát az irreverzibilitás jellemző. A rugalmas és a képlékeny alakváltozási szakaszt általában egyetlen feszültség–alakváltozás értékpárral jellemzett ponttal szokás elválasztani, ezt hívjuk rugalmassági határnak vagy folyáshatárnak. Ennek az értéknek az ismerete mind a teherviselő gépalkatrészeket, mind a képlékeny alakváltozási technológiát tervező szakember számára fontos: az előbbinek nem szabad olyan alkatrészt tervezni, amelyben a legnagyobb terhelés hatására kialakuló feszültség eléri (vagy többnyire akár meg is közelíti) a rugalmassági határt, utóbbi számára pedig ez az a pont (ő alakítási szilárdságnak nevezi), ahol a munkadarab elkezd képlékenyen alakulni („folyni”), és amire alapozva indíthatja számításait. Az alakváltozás képlékeny szakaszára a összefüggései nem alkalmazhatók, a maradó alakváltozások rendszerint olyan nagyok, amelyek mellett a rugalmas alakváltozások elhanyagolhatók. Ezeknek a viszonyoknak a tisztázása a képlékenységtan feladata.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Képlékenységtan?oldid=23569446&ns=0
dbo:wikiPageLength
32382
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Képlékenységtan
Subject Item
wikipedia-hu:Képlékenységtan
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Képlékenységtan