This HTML5 document contains 36 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
n8http://mtdaportal.extra.hu/books/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n17https://web.archive.org/web/20081216023544/http:/www.uni-miskolc.hu/~bolantro/informalis/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n20http://phil.elte.hu/mate/logtort2/
n9https://web.archive.org/web/20060228064250/http:/www.cs.elte.hu/~kope/oktatas/
n12https://web.archive.org/20080803075459/www.geocities.com/elianaszabo/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n5http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n10https://web.archive.org/web/20050522022700/http:/hps.elte.hu/%7Ekutrovatz/
n11https://web.archive.org/web/20060228064239/http:/www.cs.elte.hu/~kope/oktatas/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n7http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:
n16https://web.archive.org/web/20120111161923/http:/phil.elte.hu/mate/

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Erdei_László
dbo:occupation
dbpedia-hu:Logika
Subject Item
dbpedia-hu:Logika
rdfs:label
Logika
owl:sameAs
freebase:m.09xq9d
dct:subject
n7:Logika
dbo:wikiPageID
1836
dbo:wikiPageRevisionID
23423032
dbo:wikiPageExternalLink
n8:pauer_imre_a_logika_alaptanai.pdf n9:ma2.pdf n10:logjegyz.pdf n11:ma2.ps n12:AszimblogMon.htm n16:okorlogtort.doc n17: n20:Kozepkor.rtf
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n5:Wikidézet n5:Nemzetközi_katalógusok n5:Tudomány_infobox n5:ISBN n5:Bővebben n5:Filozófia n5:Jegyzetek
prop-hu:kép
Gregor Reisch, Margarita Philosophica, Typus Logice.jpg
prop-hu:képaláírás
A Logika allegorikus alakja Gregor Reisch Margarita Philosophica című művében . Az igazság és a hamisság mint vadászebek hajszolják a nyúl képében menekülő következtetési problémát. A vadász fegyverei a helyes következtetési szabályok, a szillogizmusok.
prop-hu:képméret
220
prop-hu:név
Logika
prop-hu:jelentősKézikönyvei
Fogarasi Béla: Logika
prop-hu:nagyobbCsoport
– absztrakt tudományok –
prop-hu:tárgya
az érvényes következtetések és bizonyítások, illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudományos módszertani kérdések
prop-hu:ágai
* Formális logika * Filozófiai logika * Materiális logika * Informális logika * Matematikai logika * Tradicionális logika
dbo:abstract
A logika az érvényes következtetések és bizonyítások, illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudományos módszertani kérdések tudománya. A logika a filozófia része egyfelől a hagyományos besorolás miatt, másrészt amiatt, hogy a logikai elméletek szoros kapcsolatban vannak ismeretelméleti és nyelvfilozófiai kérdésekkel. Ezen felül a 19. század vége óta a logika elválaszthatatlanul összefonódott a matematikával. A matematikai elméletek láttathatók logikai elméletekként, a logikaiak pedig gyakran jól vizsgálhatók matematikai eszközökkel. A logika alapfeladata, hogy olyan formai kritériumokat tárjon fel, amelyek szerint egy adott igaz, vagy igaznak feltételezett p1, p2, , …, pn állítások (azaz a premisszák) esetén helyesen következtethetünk egy q kijelentés (a konklúzió) igazságára. Szimbolikusan a következtetés: Amit úgy foglalunk szavakba, hogy: „Tudjuk, p1, p2, , …, pn fennáll. Tehát q is fennáll.” Például érvényes a következő, sokat emlegetett következtetés: Minden ember halandó. Szókratész ember.---------------------------------------Szókratész halandó. Részben a logika, főként az úgynevezett filozófiai feladata, hogy arra válaszoljon, hogy milyen episztemológiai vagy ontológiai előfeltevés vezet egy adott logikai következtetési szabályhoz. A logika azonosítása a formális következtetések tanával és elhatárolása a gondolkodástól a 19. század szüleménye, és főképp a logikai pszichologizmus, valamint a tradicionális logika elleni harc hozadéka. Az európai gondolkodásban emellett a peripatetikusok óta hagyomány a logikát tágabban, mégpedig mint a „helyes gondolkodás ill. beszéd”, ezzel összefüggésben mint tudománymódszertant meghatározni. Azt persze e hagyomány hívei sem tagadják, hogy a következtetések elmélete a logika központi és mindenkor legkidolgozottabb részét alkotta. A logika szó a görög λόγος (logos – ige, szó, beszéd, érv, gondolat, bölcsesség, törvény, számítás stb.: λογική τέχνη, logiké tekhné = a gondolkodás tana, művészete) szóból származik. Valójában a logika egyik definíciója sem problémamentes. A logikának a következtetések tanaként vagy hasonlóan való aposztrofálása többek közt a oldaláról támadható, míg a logikát az emberi gondolkodáshoz kötő szerzők számára az okoz gondot, hogy – amennyiben ez egyáltalán szándékuk – hogyan határolódjanak el a logikai pszichologizmustól. Másrészt a 20. század második felétől halmozódó egyes kognitív pszichológiai eredményeket – itt elsősorban a Wason szelekciós feladattal kapcsolatos eredményeket szokás idézni – is lehetséges úgy interpretálni, miszerint az emberi gondolkodás általában nem a formális logika szabályai szerint működik, így a logikát nem lehet pusztán a gondolkodás törvényszerűségeinek tekinteni.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Logika?oldid=23423032&ns=0
dbo:wikiPageLength
36500
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Logika
Subject Item
dbpedia-hu:Mi_a_címe_ennek_a_könyvnek%3F
prop-hu:téma
dbpedia-hu:Logika
dbo:nonFictionSubject
dbpedia-hu:Logika
Subject Item
wikipedia-hu:Logika
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Logika