This HTML5 document contains 123 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
n6http://www.demokrata.hu/hir/kulfold/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n14http://nol.hu/kulfold/
n8http://www.konfuciuszintezet.hu/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n9https://www.roc-taiwan.org/hu_hu/post/
n15https://atlatszo.hu/2018/10/18/viszonzatlan-szerelem-semmi-nem-valosult-meg-az-orbannak-igert-kinai-oriasprojektekbol/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n17https://index.hu/belfold/2011/06/25/fideszkina/
n7http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
n5http://docs.wixstatic.com/ugd/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n13http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Magyarország_és_Kína_kapcsolatai
rdfs:label
Magyarország és Kína kapcsolatai
dct:subject
n13:Magyar–kínai_kapcsolatok
dbo:wikiPageID
1591284
dbo:wikiPageRevisionID
23781427
dbo:wikiPageExternalLink
n5:72d38a_5d656087529146fa955aef2f4b0cb4cd.pdf n6:orban-viktor-sanghajban n8:index.php%3Fmenu=muveltseg&almenu=7&cikkszam=49 n9:8.html n14:kommunista_partkapcsolatokat_epit_orban_kinaban-453181 n15: n17:
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n7:Magyarország_kétoldalú_kapcsolatai n7:CitPer n7:CitWeb n7:CitLib n7:Portál n7:Refhely n7:Kiemelt n7:Kezdőlapkép n7:Hely n7:Jegyzetek n7:Wd n7:Kínai n7:Pinjin_és_magyaros
prop-hu:alcím
Magyar-kínai kormányfői találkozók - KRONOLÓGIA Kína nemzetközi kapcsolatai és világgazdasági szerepének megerősödése; A kínai-magyar kapcsolatok A magyar-kínai kapcsolatok fejlesztésének néhány területe Dokumentumok A külügyi tárca költségvetése, a magyar külpolitika fő irányai és a külföldi szolgálat
prop-hu:cím
A változó Kína – III. Kommunista pártkapcsolatokat épít Orbán Kínában A magyar–kínai kapcsolatok elmúlt két éve Főkonzulok, követek és nagykövetek, 1945-1990 Fordul a jetibőr köpönyeg HUNGARIAN – CHINESE RELATIONS: FOREIGN TRADE AND INVESTMENTS A kínai civilizáció újabb reneszánsza a XXI. század első évtizedeiben Kína és a világ Magyar–kínai kapcsolatok 1956–1959 A dél-kínai karsztvidék természeti földrajza Viszonzatlan szerelem – semmi nem valósult meg az Orbánnak ígért kínai óriásprojektekből Orbán Viktor Sanghajban Budapesttől Pekingig, a magyar-kínai kapcsolatok múltja Adattár a magyar külügyi szolgálat történetéhez Szervezet és feladatok
prop-hu:dátum
2018-11-03 2009-12-02 2014-03-14 2011-06-25 2018-10-18
prop-hu:elér
2018-12-01 2019-09-10
prop-hu:fejezetcím
A magyar-kínai gazdasági kapcsolatok alakulása az uniós csatlakozás óta...
prop-hu:fejezetszerző
Szunomár Ágnes
prop-hu:hely
Budapest Bratislava
prop-hu:isbn
9638312726 978
prop-hu:kiadó
University of Economics in Bratislava Faculty of International Relations Miniszterelnöki Hivatal index MTA Világgazdasági Kutatóintézet MTA földrajztudományi kutatócsoport KÜM MTA Jelenkor-kutató Bizottság ELTE Konfuciusz Intézet MTA Történettudományi Intézet
prop-hu:nyelvkód
hu en
prop-hu:oldal
96 24 9
prop-hu:periodika
Külügyi Szemle
prop-hu:sorozat
Stratégiai kutatások 2009-2010 Iratok a magyar diplomácia történetéhez 1956-1989 Stratégiai kutatások Magyar történelmi emlékek
prop-hu:sorozatszám
II. kötet
prop-hu:szerző
Fábián Attila Pogátsa Zoltán dbpedia-hu:Tálas_Barna Juhász Ottó Kőműves Anita Baráth Magdolna és Gecsényi Lajos MTI Sáringer János Taipei Representative Office, Budapest, Hungary Erdélyi Katalin Inotai András dbpedia-hu:Balázs_Dénes dbpedia-hu:Salát_Gergely Matura Tamás Nedelka Erzsébet Szobolevszki Sándor Ágoston Zoltán
prop-hu:szám
2
prop-hu:url
n9:8.html n8:index.php%3Fmenu=muveltseg&almenu=7&cikkszam=49 n6:orban-viktor-sanghajban n14:kommunista_partkapcsolatokat_epit_orban_kinaban-453181 n5:72d38a_5d656087529146fa955aef2f4b0cb4cd.pdf n15: n17:
prop-hu:weblap
demokrata.hu atlatszo.hu nol.hu www.roc-taiwan.org/hu
prop-hu:év
2012 2015 2009 2011 2004 2001 2016 1961
prop-hu:évfolyam
2012
prop-hu:egyéb
Különlenyomat a Földrajzi Közlemények 1961. évi 4. számából.
prop-hu:issn
1587
dbo:abstract
Magyarország és Kína kapcsolatai a korai szórványos érintkezések, magyar hittérítők valamint tudósok kínai utazásai után csak lassan indultak fejlődésnek. Az első szerződés az Osztrák–Magyar Monarchia és Kína között az 1869-ben aláírt kereskedelmi és hajózási egyezmény volt, ekkor a Monarchia főkonzulátust is nyitott Sanghajban. A pekingi követség megnyitására csak 1897-ben került sor. 1900-ban az Osztrák–Magyar Monarchia részt vett a bokszerlázadás leverésében, ennek nyomán koncessziós területet is szerzett a félgyarmati sorba süllyesztett Kínában. Kína 1902-ben küldte el első követét Bécsbe. Az első világháborúban Kína hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának, ezzel a diplomáciai és szerződéses kapcsolatok hosszú időre megszakadtak. A háború után sok oroszországi magyar hadifogoly telepedett le Kínában. Így került Kínába Hugyecz László építész is, akiből később Sanghaj neves építésze lett, alkotásai jelentősen hozzájárultak a város arculatához. Az önálló Magyar Királyság csak 1940. október 4-én vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Kínával, melyek azonban a világháború miatt megszakadtak. A mai kapcsolatrendszer kezdetét 1949. október 6-tól számítják, mikor a két ország ismét hivatalossá tette viszonyrendszerét, és követséget nyitottak Pekingben és Budapesten. Az 1948-as kommunista hatalomátvétel utáni Magyar Köztársaság az elsők között ismerte el a kínai kommunisták polgárháborús győzelme után alapított Kínai Népköztársaságot, ami megalapozta a két pártállami rendszerű ország jó kapcsolatait. Kína az 1956-os forradalom után jelentős gazdasági segítséget nyújtott a Kádár-kormánynak az ország gazdasági konszolidációjához. A kínai-szovjet viszony megromlása után, a kínai kulturális forradalom idején a magyar-kínai kapcsolatok is súlyos törést szenvedtek. A kulturális forradalom után Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping) és köre nagy figyelmet fordítottak az 1968-os magyarországi új gazdasági mechanizmus tapasztalataira. Sok kínai reformpolitikus és szakember utazott Magyarországra a reformpolitika tanulmányozására. A rendszerváltás óta a két fél közötti együttműködés fő területe a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztésére irányuló törekvés. Magyarország Tajvant Kína részének tekinti. A pártállami időkben, a diplomáciai kapcsolatok felvételétől a rendszerváltásig ez magától értetődő volt, a rendszerváltás után pedig Magyarország nyugati szövetségeseinek álláspontját fogadja el, és az „egy Kína elvet” követi. Ennek lényege az, hogy Tajvan csakúgy, mint a szárazföldi Kína, formálisan egységnek tekinti ezt a két államot, csak még azt tekintik nyitott kérdésnek, hogy ki kormányozza azt. Peking ezért hevesen ellenzi azokat az egyes pártok részéről megnyilvánuló tajvani belpolitikai törekvéseket, amelyek ettől a fikciótól elszakadva, formálisan is önálló államnak kiáltanák ki Tajvant, ez ugyanis akadályozná az újraegyesítést.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Magyarország_és_Kína_kapcsolatai?oldid=23781427&ns=0
dbo:wikiPageLength
57392
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Magyarország_és_Kína_kapcsolatai
Subject Item
wikipedia-hu:Magyarország_és_Kína_kapcsolatai
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Magyarország_és_Kína_kapcsolatai
Subject Item
dbpedia-hu:Magyar–kínai_kapcsolatok
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Magyarország_és_Kína_kapcsolatai