This HTML5 document contains 44 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
n20https://web.archive.org/web/20171118182921/http:/people.mokk.bme.hu/~tron/
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
n10https://web.archive.org/web/20170427004333/https:/www.politicalavenue.com/10862/Spanish%20Language%20Learning%20Pack/03.Reference%20Grammars/
n17http://www.cnrtl.fr/definition/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
n9http://mek.oszk.hu/01600/01688/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n29https://dexonline.ro/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n26http://fr.scribd.com/doc/125463345/
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n4http://www.oszk.hu/
n22https://www.uop.edu.jo/download/research/members/
n15https://web.archive.org/web/20160329195910/http:/www.mohamedrabeea.com/books/
n14http://mek.oszk.hu/
n30http://
n7http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/
n8http://seelrc.org:8080/grammar/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n6http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n13https://
n23http://mek.oszk.hu/joomla/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n27http://mek.niif.hu/04800/04891/
n25http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:
n28http://frantan.elte.hu/dokk/

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Névelő
rdfs:label
Névelő
owl:sameAs
freebase:m.0cxkx
dct:subject
n25:Szófajok
dbo:wikiPageID
333865
dbo:wikiPageRevisionID
23875276
dbo:wikiPageExternalLink
n4: n7:Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf n8:mainframe.jsp%3FnLanguageID=5 n9:01688.pdf n10:Modern%20Spanish%20Grammar%20A%20Practical%20Guide.pdf n13:dexonline.ro n14: n15:book1_3891.pdf n17: n20:kalman_tron_bevezetes_07.pdf n23: n26:A-magyar-nyelv-konyve%23scribd n27:04891.pdf n28:Karakai.nyelvtan.pdf n29: n22:Oxford_Guide_to_English_Grammar.pdf n30:etymonline.com
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n6:Ro n6:ISBN n6:It n6:Pt n6:Jegyzetek n6:Wayback n6:Legend n6:Portál n6:Nemzetközi_katalógusok n6:En n6:Hu n6:Es n6:Fr
prop-hu:date
20180726010147
prop-hu:url
n22:Oxford_Guide_to_English_Grammar.pdf
dbo:abstract
Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez. A névelő a viszonyszók elvont determinánsoknak nevezett kategóriájához tartozik, egyes grammatikák szerint olyan melléknévi névmásokkal együtt, mint a birtokos és a mutató. Egyébként egyes grammatikákban ezeket az elvont determinánsokat mind névelőknek nevezik. Más szempontból a névelő a simulószók (klitikumok) kategóriájához tartozik, következésképpen prozódiai szempontból nem alkot külön szót, ezért általában hangsúlytalan. Nem minden nyelvben van névelő. Ilyen például a latin és a szláv nyelvek többsége. Azon nyelvekben, amelyekben van, ezek száma nyelvtől függően különbözik. A magyar nyelvben a névelő proklitikum, azaz, amint azt elnevezése is jelzi, a főnév elé helyezett simulószó, de ez nem áll minden nyelvre. Egyesekben a határozott névelőnek megfelelő végartikulus van, mely a szó végére kerül, akárcsak a toldalékok, a román nyelvben, a bolgárban vagy az albánban. A nyelvek aszerint is különböznek, hogy az artikulus egyezik-e alaktanilag az őt alárendelő főnévvel, vagy sem. Például a magyar nyelvben vagy az angolban nem egyezik, de a nyugati újlatin nyelvekben igen, nemben és számban, a románban pedig esetben is. Az egyeztetés révén a névelő másodlagos funkcióként arra is szolgálhat, hogy jelezze a főnév ezen grammatikai kategóriáit akkor is, ha az utóbbi alakja nem teszi ezt. Például a spanyol nyelvben a problema ’gond, probléma’ a nőnemre tipikusan -a-ra végződik, de névelővel (un/el problema ’egy/a probléma’) már tudni lehet, hogy hímnemű. A francia beszédben általában nem észlelhető, hogy egy elszigetelt főnév egyes, avagy többes számú-e, mert az utóbbi esetben a szóhoz írásban hozzátett -s nem hallatszik, de névelővel már világos, hogy milyen számú: un/le mur [my:ʁ] ’egy/a fal’, des/les murs [my:ʁ] ’falak/a falak’. Ugyancsak másodlagos funkciója az artikulusnak, hogy főnevesít más szófajhoz tartozó szavakat vagy szókapcsolatokat, például: * (magyarul) zöld (melléknév) → a zöldek (= a környezetvédők), jaj, allelúja (indulatszók) → Hát nem segít a jaj s az allelúja (József Attila); * (franciául) trois mâts ’három árbóc’ (jelzős szókapcsolat) → un trois-mâts ’három árbócos hajó’; * (románul) bine ’jól’ (határozószó) → binele ’a jó’ (erkölcsi fogalom); * (angolul) smell ’szagol’ (ige) → a smell ’szag’. Nyelvtől függően az artikulusok használhatók vagy nem egyik vagy másik típusú más elvont determinánssal együtt egyazon főnévi csoportban. Például a franciában és az angolban a névelő, a birtokos determináns és a mutató determináns kizárják egymást, de például a románban, ha a birtokos melléknévi névmás a főnév mögött áll, ennek határozott artikulusosnak kell lennie: fiul meu ’a fiam’. Ez a mutató melléknévi névmás használatára is vonatkozik, ha a főnév mögött áll (studenta aceasta ’ez az egyetemista lány’). Az utóbbi analóg szerkezet a magyarbelivel a két determináló szó együtt való használata szempontjából, de a mutató melléknévi névmás a főnév előtt is állhat, és akkor helyettesíti a határozott névelőt: această studentă. Mivel a névelő simulószó, egyes nyelvekben alakja az őt követő szó kezdőhangjától függ, ahhoz igazodik. A magyarban ezért van a határozott névelőnek két alakja. Az az alak jobban alkot egyetlen hangtani szót, azaz egyetlen hangsúlyos szócsoportot, a mögötte álló magánhangzóval kezdődő szóval. Ugyanez a helyzet az angol határozatlan névelő esetében: a visitor ’egy látogató’, an exhibition ’egy kiállítás’. A spanyolban az egyes számú határozott névelő nőnemben la [la carta (nn.) ’a(z írott) levél’], de ha a nőnemű szó hangsúlyos /a/-val kezdődik, a névelő a hímnemű alakot veszi fel: el agua (nn.) ’a víz’, mint el árbol (hn.) ’a(z élő) fa’. Ezek szerint az el nem mindig jelzi a nemet. A franciában magánhangzó előtt a le és a la magánhangzója kiesik, és ennek a következménye is az, hogy a névelő nem különbözteti meg a nemeket: le chien (hn.) ’a kutya’, la clé (nn.) ’a kulcs’, de l’été (hn.) ’a nyár’, l’heure (nn.) ’az óra’ (időtartam).
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Névelő?oldid=23875276&ns=0
dbo:wikiPageLength
24435
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Névelő
Subject Item
dbpedia-hu:Végartikulus
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Névelő
Subject Item
dbpedia-hu:Artikulus
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Névelő
Subject Item
wikipedia-hu:Névelő
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Névelő