This HTML5 document contains 58 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
n14https://www.youtube.com/
n7https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Szazadok_1997/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n13https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarNyelv_2005/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n6http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Névmagyarosítás
rdfs:label
Névmagyarosítás
dct:subject
n6:Nevek n6:Magyarosítás
dbo:wikiPageID
1749357
dbo:wikiPageRevisionID
23723665
dbo:wikiPageExternalLink
n13:%3Fquery=n%C3%A9vmagyaros%C3%ADt%C3%A1s&pg=207&layout=s n14:watch%3Fv=4ygZB1MTRR4 n7:%3Fquery=n%C3%A9vmagyaros%C3%ADt%C3%A1s&pg=390&layout=s
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Jó_cikk n4:Megjegyzések n4:Szám n4:Idézet_2 n4:Idézet n4:Hely n4:Refhely n4:Jegyzet* n4:Hivatkozások n4:CitPer n4:CitLib
prop-hu:alcím
Családnév-változtatás, névpolitika és nemzetiségi erőviszonyok Magyarországon a feudalizmustól a kommunizmusig
prop-hu:cím
Családnév-változtatás és történelem Közlemények II Horthy Miklós titkos iratai Névmagyarosítás és nemzeti romantika Három nemzedék és ami utána következik Név és nemzet
prop-hu:hely
Budapest
prop-hu:isbn
9633892368
prop-hu:kiadás
2 3
prop-hu:kiadó
Királyi Magyar Egyetemi Nyomda ÁKV–Maecenas Osiris Kossuth
prop-hu:oldal
383 197
prop-hu:periodika
Századok Magyar Nyelv
prop-hu:szerző
Juhász Dezső Szűcs László Kozma István dbpedia-hu:Horthy_Miklós_(kormányzó) Szinai Miklós dbpedia-hu:Karády_Viktor dbpedia-hu:Szekfű_Gyula
prop-hu:szám
1
prop-hu:url
n7:%3Fquery=n%C3%A9vmagyaros%C3%ADt%C3%A1s&pg=390&layout=s n13:%3Fquery=n%C3%A9vmagyaros%C3%ADt%C3%A1s&pg=207&layout=s
prop-hu:év
1963 1934 1997 2002 2005
prop-hu:évfolyam
101
dbo:abstract
A névmagyarosítás, azaz az idegen vagy idegen hangzású családnevek magyarosítása a 19. és a 20. században Magyarországon elterjedt társadalmi és politikai jelenség volt. Méreteire jellemző, hogy 1835 és 1956 között mintegy 300 ezer családnév-változtatási kérelmet adtak be az illetékes hatóságokhoz. A családtagokkal együtt tehát legalább félmillió ember volt közvetlenül érintett ebben a társadalmi mozgásban. Időnként a névmagyarosítás körében említik a földrajzi nevek magyarosítását is. A nevek változtatásának állami szabályozása a 19. század elején kezdődött; ekkoriban az ország mintegy 8 milliós lakosságának már csak 40%-a körül volt a magyar etnikai eredetű és magyar nevet viselő lakosok aránya. A névmagyarosítás először a reformkorban lendült fel az idegen (főleg német, szláv vagy zsidó) eredetű nevet viselő, magyar érzelmű személyek körében. Első igazi nagy hulláma 1848-49-ben alakult ki, – az ekkor bejegyzett névváltoztatásokat azonban a Bach-korszakban törölték – majd a kiegyezés után is hasonló fejleményekre került sor. A millennium közeledtével erőre kapott a magyarság történelmi nagyságának, kultúrfölényének, hatalmi-területi terjeszkedése szükségességének képzete, és ezzel együtt a nem-magyar eredetű lakosság magyarosításának törekvése. Ennek részét alkotta a személynevek magyarosításának szorgalmazása is. A magyarosítók jelentős része a zsidó származású magyarok köréből került ki, ezért az antiszemita érzelmek térnyerésével a névmagyarosítás vesztett népszerűségéből. A Tanácsköztársaság idején végrehajtott névváltoztatásokat az ellenforradalmi rendszer törölte. 1933 körül újra teret nyert a hivatalos, állami névmagyarosítási politika, elsősorban a közalkalmazottak körében és a honvédség tisztikarában, ugyanakkor a zsidók névváltoztatási törekvéseit fékezték, majd megtiltották. A második világháború után került sor a politikai névmagyarosítás utolsó nagy hullámára, amikor a zsidó származásúak újra lehetőséget kaptak arra, hogy megszabaduljanak németes nevüktől, illetve a német eredetű családok sokasága is igyekezett magyarosítani főleg a kitelepítés elkerülése érdekében. A vezető kommunista káderek közül is politikai okokból sokan szükségesnek tartották a magyaros név felvételét. Az 1950-es évektől a névmagyarosítás fokozatosan elvesztette politikai, ideológiai jelentőségét. A családi név megváltoztatása egyre inkább magánüggyé vált, amit az állam inkább regisztrált, mint szorgalmazott vagy éppen fékezett. A magyarosítás mellett előtérbe kerültek más szempontok is, főleg a családi (egységesítés) és esztétikai jellegűek. Az egyszerűbb eljárás miatt a kérelmek száma magas szinten maradt, évi átlagban 1500–3000 körül mozgott a rendszerváltás utáni első években is. A névmagyarosítás több évszázados folyamata hozzájárult a magyar nemzet egységesüléséhez, a magyar nép mai arculatának kialakulásához.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Névmagyarosítás?oldid=23723665&ns=0
dbo:wikiPageLength
45276
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Névmagyarosítás
Subject Item
wikipedia-hu:Névmagyarosítás
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Névmagyarosítás