This HTML5 document contains 32 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n11http://aob.oxfordjournals.org/cgi/content/full/98/1/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n16http://www.efloras.org/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n8http://flora.huh.harvard.edu/china/novon/
n10http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Paris_(növénynemzetség)
rdfs:label
Paris (növénynemzetség)
owl:sameAs
freebase:m.095m_m
dct:subject
n10:Növénynemzetségek n10:Zászpafélék
dbo:wikiPageID
721625
dbo:wikiPageRevisionID
20141722
dbo:wikiPageExternalLink
n8:novo-18-4-550.pdf n11:245%23TBL5 n16:florataxon.aspx%3Fflora_id=2&taxon_id=124055
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Jegyzetek n4:Portál n4:Taxonbar n4:Fordítás n4:Doi n4:Taxobox
prop-hu:name
Paris
prop-hu:imageCaption
Virágzó Paris polyphylla
prop-hu:classis
dbpedia-hu:Egyszikűek
prop-hu:familia
dbpedia-hu:Zászpafélék
prop-hu:ordo
dbpedia-hu:Liliomvirágúak
prop-hu:regnum
dbpedia-hu:Növények
prop-hu:subdivision
Lásd a szövegben
prop-hu:subdivisionRanks
Fajok
prop-hu:divisio
dbpedia-hu:Zárvatermők
prop-hu:genus
Paris
prop-hu:tribus
Parideae
dbo:abstract
A Paris a liliomvirágúak (Liliales) rendjébe tartozó zászpafélék (Melanthiaceae) családjának egyik növénynemzetsége. Kevesebb mint két tucat lágyszárú növényfaj tartozik ide: a legismertebb közülük a farkasszőlő (Paris quadrifolia). A Paris biodiverzitásának központja Kínában van, képviselőik Ázsiában és Európában őshonosak, erdők lágyszárú-szintjén vagy folyók melletti nedves helyeken fordulnak elő. Egyes Paris-fajokat a hagyományos kínai orvoslásban fájdalomcsillapító és hatásuk miatt használnak, többek közt a alkotóelemeként. A népi orvoslásban való felhasználásuk jelentősen csökkentette egyedszámukat. A nemzetség neve, Paris onnan ered, hogy minden növényi rész négyes alapszámú (lat. par = egyenlő), esetleg a görög mitológiai alak Pariszból. A nemzetség a közeli rokona, hagyományosan morfológiai jegyek alapján tesznek különbséget köztük: a Trillium fajainak virágai hármas alapszámúak, míg a Paris fajai 4–11-szirmúak. Egy újabb keletű analízis a Daiswa és Kinugasa nemzetségek fajait is a Paris alá sorolja, bár a génusz pontos leírása még vitatott. A Paris sensu stricto alá csak mintegy 11 faj tartozik. A nemzetség felosztása: * Paris alnemzetség, három fajcsoporttal: * Kinugasa fajcsoport (Tatew. & Sutô) Hara: egyetlen faj: * Paris japonica (Franch. & Sav.) Franch. (Syn.: Kinugasa japonica (Franch. & Sav.) Tatew. & Suto, Trillidium japonicum Franch. & Sav.) * Paris fajcsoport: 5 faj * Axiparis fajcsoport H.Li: 5 faj * Daiswa alnemzetség (Raf.) H.Li, öt fajcsoporttal: * Dunnianae fajcsoport H.Li: 1 faj * Paris dunniana H.Léveillé * Euthyra fajcsoport (Salisbury) Franchet: 8 faj * Marmoratae fajcsoport H.Li: 2 faj * Fargesianae fajcsoport H.Li: 1 faj * Paris fargesii Franchet * Thibeticae fajcsoport H.Li: 1 faj: * Paris thibetica Franchet A Paris nemzetségben két alnemzetség kb. kéttucatnyi faja található meg (A lista nincs fajsorokra osztva): * Paris alnemzetség: * Paris axialis H.Li: Szecsuan és Északkelet-Jünnan, 700-3000 méteren. * Paris bashanensis F.T.Wang & Tang: Nyugat-Hupej és Szecsuan, 1400-4300 méteren. * Paris dulongensis H.Li & Kurita: endemikus faj Északnyugat-Jünnanban 1500-1600 méteren. * Paris forrestii (Takht.) H.Li: Mianmar, valamint egyes kínai tartományok: Délkelet-Tibet és Nyugat-Jünnan, 1900-3500 méteren. * Paris incompleta M.Bieb.: Törökország, Grúzia. * Paris japonica (Franch. & Sav.) Franch.: Japánból származik. * Farkasszőlő (Paris quadrifolia L.): a legszélesebb körben elterjedt faj: Európa, Oroszország (Szibéria), Mongólia és néhány kínai tartomány: Észak-Hejlungcsiang és Észak-Hszincsiang. * Paris rugosa H.Li & Kurita: endemikus faj Északnyugat-Jünnanban 1500-1700 méteren. * Paris tetraphylla A.Gray: Északkelet-Ázsiában nő. * Paris vaniotii H.Léveillé: Mianmar és a következő kínai tartományok: Kujcsou, Húnán, Jünnan. * Paris verticillata M.Bieb.: Japán, Korea, Mongólia, Oroszország (Szibéria) és néhány kínai tartomány: Anhuj, Kanszu, Hopej, Hejlungcsiang, Jilin, Liaoning, Belső-Mongólia Autonóm Terület, Senhszi, Sanhszi, Északnyugat-Szecsuan, Csöcsiang 1100-3600 méteren. * Daiswa alnemzetség: vastag rizómájuk van, az egyrekeszű magház parietális placentációjú, bogyószerű toktermésük van pozsgás magköpennyel. 12-16 faj tartozik ide: * Paris birmanica (Takht.) H.Li & Noltie * Paris cronquisti (Takht.) H.Li: Délnyugat-Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület, Kujcsou, Szecsuan, Délkelet-Jünnan 900-2100 méteren. * Paris daliensis H.Li & V.G.Soukup: endemikus faj Nyugat-Jünnanban 2600 méter körül. * Paris delavayi Franchet: Vietnám és néhány kínai tartomány: Kujcsou, Hupej, Húnán, Csianghszi, Szecsuan, Jünnan 1300-2000 méteren. * Paris dunniana H.Léveillé: Kujcsou, Hajnan és Jünnan 1100 méter körül. * Paris fargesii Franchet: Vietnam és néhány kínai tartomány: Kuangtung, Guangxi, Kujcsou, Hupej, Húnán, Csianghszi, Szecsuan, Jünnan 500-2100 méteren. * Paris luquanensis H.Li: endemikus faj Észak-Közép-Jünnanban 2100-2800 méteren. * Paris mairei H.Léveillé: Kujcsou, Nyugat-Szecsuan, Észak-Jünnan 1800-3500 méteren. * Paris marmorata Stearn: Bhután, Észak-India, Nepál és néhány kínai tartomány: Szecsuan, Dél-Tibet, Jünnan 2400-2800 méteren. * Paris polyandra S.F.Wang: endemikus faj Délnyugat-Szecsuanban 1200-1600 méteren. * Paris polyphylla Sm.: Bhután, India, Laosz, Mianmar, Nepál, Szikkim, Thaiföld, Vietnam, Tajvan és néhány kínai tartomány: Anhuj, Fucsien, Kanszu, Kuangtung, Guangxi, Kujcsou, Henan, Hupej, Húnán, Csiangszu, Csianghszi, Senhszi, Sanhszi, Szecsuan, Tibet, Jünnan, Csöcsiang 100-3500 méteren. * Paris stigmatosa Shu-dong Zhang: hármas alapszámú virágokkal. Endemikus faj Kelet-Jünnanban 2500-2600 és 2900 méteren. * Paris thibetica Franchet: Bhután, Mianmar, Szikkim és néhány kínai tartomány: Dél-Kanszu, Kujcsou, Szecsuan, Dél-Tibet, Északnyugat-Jünnan 1400-3800 méteren. * Paris undulata H.Li & V.G.Soukup: endemikus faj Közép-Szecsuanban. * Paris vietnamensis (Takht.) H.Li: Vietnam és néhány kínai tartomány: Guangxi és Jünnan, 1200-1900 méteren. * Paris wenxianensis Z.X.Peng & R.N.Zhao: endemikus faj Dél-Kanszuban 1900-2400 méteren.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Paris_(növénynemzetség)?oldid=20141722&ns=0
dbo:wikiPageLength
8143
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Paris_(növénynemzetség)
Subject Item
dbpedia-hu:Paris_(nemzetség)
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Paris_(növénynemzetség)
Subject Item
wikipedia-hu:Paris_(növénynemzetség)
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Paris_(növénynemzetség)