This HTML5 document contains 167 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
n5http://www.carnaval.com/malta/history/knights/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
schemahttp://schema.org/
n17https://www.academia.edu/11197625/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n21http://epa.oszk.hu/00600/00617/00004/
n19https://www.academia.edu/31595092/
n14https://www.pynchon.pomona.edu/v/
n10https://books.google.hu/
n9http://epa.niif.hu/01000/01019/00002/pdf/
n18https://www.academia.edu/12119570/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n11http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n13http://images.library.wisc.edu/History/EFacs/HistCrus/0001/0003/reference/
wikidatahttp://www.wikidata.org/entity/
n16http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Rodoszi_johannita_uralom
rdf:type
schema:Place dbo:PopulatedPlace dbo:Location dbo:Place schema:Country dbo:Country owl:Thing wikidata:Q6256
rdfs:label
Rodoszi johannita uralom
dct:subject
n16:16._század n16:15._század n16:14._század n16:Rodosz
dbo:wikiPageID
1717104
dbo:wikiPageRevisionID
23690705
dbo:wikiPageExternalLink
n5: n5:%7Ctitle=Knights n9:raczrodosz.pdf%7Ctitle=Rodosz n10:books%3Fid=b0cfDAAAQBAJ&pg=PA167&redir_esc=y%23v=onepage&q&f=false%7Ctitle=Islands n13:history.crusthree.i0021.pdf%7Ctitle=The n14:siege.html%7Ctitle=The n13:history.crusthree.i0020.pdf%7Ctitle=The n17:The_Sovereign_Military_Hospitaller_Order_of_St_John_of_Jerusalem_of_Rhodes_and_of_Malta_A_General_History_of_the_Order_of_Malta%7Ctitle=The n18:The_Oxford_History_of_the_Crusades%7Ctitle=The n19:Vigla_a_Dodekan%C3%A9szosz_f%C3%A9nyt%C3%A1v%C3%ADr%C3%B3_h%C3%A1l%C3%B3zata_in_A_f%C3%A9ny_inform%C3%A1ci%C3%B3t%C3%B6rt%C3%A9net%C3%A9hez_Szerk._Z._Karvalics_L%C3%A1szl%C3%B3_F%C3%A1bi%C3%A1n_Borb%C3%A1la_Gondolat_Budapest_2017._ISBN_978_963_693_740_9%7Ctitle=Vigla n21:tsz99_3_4_fodor_pal.htm%7Ctitle=M%C3%A1ltai n14:siege.html
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n11:Cite_book n11:Hely n11:Kiemelt n11:Bővebben n11:Nemzetközi_katalógusok n11:Refhely n11:Jegyzetek n11:Wayback n11:Történelmi_ország_infobox
prop-hu:accessdate
2020-07-23 2020-07-17 2020-08-04 2020-07-26 2020-07-28 2020-07-30 2020-07-14
prop-hu:author
Theresa M. Vann és Donald J. Kagay H. W. hazard Emanual Buttgieg Roger Crowley John Carr Ernle Bradford Emanual Buttgieg, Simon Phillips Hunyadi Zsolt Antony Luttrell Peter Lock A. D. Lacy Rácz András Fodor Pál
prop-hu:date
20161228232335 20070129001321
prop-hu:előd
Bizánci Birodalom
prop-hu:isbn
9789636937409 9781473858886 9781400066247 978 14002106 0
prop-hu:publisher
Faber and Faber Gondolat Pen & Sword Military History Today Digicoll Library Carnaval.com Ashgate Publishing Limited Penguin Books Ltd. Oxford University Press Sic Itur Ad Astra Történelmi Szemle Taylor & Francis Group Pynchon.pomona.edu
prop-hu:státusz
megszűnt
prop-hu:title
The Great Siege The Routledge Companion to the Crusades Empires of the Sea Hospitaller Piety and Crusader Propaganda: Guillaume Caoursin's Description of the Ottoman Siege of Rhodes, 1480 The Siege of Rhodes, 1480 The Knights Hospitallerː A Military History of the Knights of St John
prop-hu:térkép
2011
prop-hu:térképaláírás
Rodosz elhelyezkedése
prop-hu:url
http://images.library.wisc.edu/History/EFacs/HistCrus/0001/0003/reference/history.crusthree.i0020.pdf|title=The Hospitallers at Rhodes 1326-1421 n5: https://books.google.hu/books?id=b0cfDAAAQBAJ&pg=PA167&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false|title=Islands and Military Orders, c.1291-c.1798 n14:siege.html http://images.library.wisc.edu/History/EFacs/HistCrus/0001/0003/reference/history.crusthree.i0021.pdf|title=The Hospitallers at Rhodes 1421-1523 http://epa.oszk.hu/00600/00617/00004/tsz99_3_4_fodor_pal.htm|title=Máltai kalózok, török rabok és francia kereskedők a Földközi-tengeren a 17. század elején https://www.academia.edu/11197625/The_Sovereign_Military_Hospitaller_Order_of_St_John_of_Jerusalem_of_Rhodes_and_of_Malta_A_General_History_of_the_Order_of_Malta|title=The Sovereign Military Hospitaller order of St. John of jerusalem of Rhodes and of Malta – A General History of the Order of Malta https://www.academia.edu/31595092/Vigla_a_Dodekan%C3%A9szosz_f%C3%A9nyt%C3%A1v%C3%ADr%C3%B3_h%C3%A1l%C3%B3zata_in_A_f%C3%A9ny_inform%C3%A1ci%C3%B3t%C3%B6rt%C3%A9net%C3%A9hez_Szerk._Z._Karvalics_L%C3%A1szl%C3%B3_F%C3%A1bi%C3%A1n_Borb%C3%A1la_Gondolat_Budapest_2017._ISBN_978_963_693_740_9|title=Vigla – a Dodekanészosz fénytávíró hálózata, in: A fény információtörténetéhez, Szerk. Z. Karvalics László – Fábián Borbála https://www.pynchon.pomona.edu/v/siege.html|title=The Great Siege http://www.carnaval.com/malta/history/knights/|title=Knights of St. John https://www.academia.edu/12119570/The_Oxford_History_of_the_Crusades|title=The Military Orders 1312–1798 http://epa.niif.hu/01000/01019/00002/pdf/raczrodosz.pdf|title=Rodosz 1480-as ostroma – A johannita lovagrend és a török terjeszkedés a Földközi-tenger keleti medencéjében
prop-hu:utód
Oszmán Birodalom
prop-hu:year
1968 2016 2017 1986 1999 2002 2006 2008
prop-hu:előd1Zászló
Flag_of_PalaeologusEmperor.svg
prop-hu:főváros
Rodosz
prop-hu:hivatalosNyelvek
olasz latin
prop-hu:megalakulásÉve
1310
prop-hu:megnevezése
Rodoszi johannita uralom
prop-hu:megszűnésÉve
1523
prop-hu:uralkodó
Philibert de Naillac Giovanni Battista Orsini Piero Raimondo Zacosta Hélion de Villeneuve Philippe de Villiers de L’Isle-Adam Pierre d’Aubusson Fabrizio del Carretto Dieudonné de Gozon Raymond Bérenger Antoni de Fluvià Roger de Pins Robert de Juilly Jacques de Milly Jean de Lastic Guy de Blanchefort Emery d’Amboise Juan Fernández de Heredia Pierre de Corneillan dbpedia-hu:Foulques_de_Villaret
prop-hu:utód1Zászló
Osmanli-nisani.svg
prop-hu:vallás
katolikus ortodox
prop-hu:zászló
Flag_of_the_Order_of_St._John_.svg
prop-hu:államforma
arisztokratikus köztársaság
dbo:abstract
A 1310. augusztus 15-én kezdődött, amikor a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend elfoglalta Rodoszt. Az Égei-tengeri sziget 1522-ig, a sikeres török ostromig volt a johanniták központja. A rend első központja Jeruzsálem volt, onnan a város eleste (1187) után Margatba, majd Akkóba költöztek. 1291-ben onnan is távozniuk kellett. Ciprusra költöztek, ahol birtokaik voltak, de II. Henrik ciprusi király ellenséges magatartása miatt új központot kellett keresniük. Erre a célra a termékeny Rodoszt nézték ki, amely Anatóliához való közelsége miatt kiváló kiindulási pont volt a muzulmánok elleni harchoz. 1306. június 23-án Foulques de Villaret nagymester és serege megtámadta a szigetet, amelyet 1310-ben sikerült teljesen elfoglalni. A következő éveket a rend és a keresztény kereskedők, elsősorban a genovaiak és a velenceiek vitái határozták meg, mivel a johanniták felléptek a muzulmánokkal folytatott árucsere ellen. Ezzel párhuzamosan az ispotályosok megkezdték az Anatólia nyugati partjain elhelyezkedő kisebb emirátusok kikötőiből induló muzulmán hajók elleni akciókat is. A rend először az 1312-es amorgószi ütközetben, majd az 1319-es híoszi csatában mért vereséget a törökökre. A rend perjelségeiben burjánzott a korrupció és a szervezetlenség, Rodosz a pápa anyagi támogatásától függött. A lovagok úsztak az adósságban, és a Rodoszon megkezdett erődítési munkák is egyre több pénzt emésztettek fel. Az ispotályosok kezdetben a hajózásban is segítségre szorultak, elsősorban a genovaiakéra. Az egész évszázadban ritkán tudtak három-négy gályánál többet adni egy-egy hadjáratba. Mindezek ellenére 1334 őszén a Szent Liga soraiban harcoltak az edremiti csatában, majd elfoglalták Leszboszt, 1337-ben pedig visszaszerezték Koszt. Komoly szerepet vállaltak Szmirna bevételében és megtartásában. Az 1350-es éveket a keresztény hatalmak versengése és az Oszmán Birodalom terjeszkedése jellemezte.A rend 1365-ben részt vett az Alexandria elleni hadjáratban, majd 1376-ben partra szállt Epiruszban. Az utóbbi, az ispotályosok első önálló akciója, súlyos kudarccal zárult. Az évszázad végén a Peloponnészoszon próbálták megakadályozni a török térnyerést. A 15. század elején nagy erődépítések kezdődtek Rodoszon, amelyek aztán az egész évszázadot jellemezték. A latin keresztény területek jelentős csökkenésével párhuzamosan felértékelődött Rodosz. Egyre több kereskedő használta bázisként. Eközben a rend összetétele is megváltozott, és jelentősen csökkent a francia nyelv tagjainak aránya. Rodosz a muzulmánok és a keresztény kereskedők elleni kalóztámadások kiindulópontja lett. A támadások miatt gyakran keveredtek vitába a velenceiekkel és a genovaiakkal. A kalózakciók súlyos károkat okoztak a Mamlúk Birodalomnak, amellyel a rend hol szövetségben, hol ellenséges viszonyban volt. A mamlúkok 1444-ben sikertelenül ostromolták meg Rodoszt. 1453 tavaszán elesett Konstantinápoly. A város és a Bizánci Birodalom bukása egyértelművé tette, hogy alapvetően fognak megváltozni a viszonyok térségben, amelyet egyértelműen a keresztények uraltak a 11. és a 15. század között. II. Mehmed ambíciói ugyanis hatalmasak voltakː azt akarta, hogy a világon „egy birodalom, egy hit és egy hatalom” legyen. Ettől kezdve a lovagok életét az ostromra való készülés és a pénzhiány határozta meg. A szultán flottája 1480. május 23-án horgonyzott le Rodosz előtt. Az ostrom csaknem három hónapon át tartott, és a védők sikerét hozta. A következő másfél évtized viszonylagos nyugalomban telt, mivel a lovagok békét kötöttek a törökökkel, annak vállalásával, hogy őrzik a trónkövetelő Dzsem herceget. Az ellenségeskedés a 16. század elején kiújult, és 1522. június 28-án I. Szulejmán megkezdte a város ostromát. A hat hónapos öldöklés végén a szultán engedte távozni a magukat megadó lovagokat, akik Máltán alakították ki új központjukat.
dbo:foundingYear
1310-01-01
dbo:status
megszűnt
dbo:capital
dbpedia-hu:Rodosz_(település)
dbo:monarch
dbpedia-hu:Robert_de_Juilly dbpedia-hu:Dieudonné_de_Gozon dbpedia-hu:Jean_de_Lastic dbpedia-hu:Emery_d’Amboise dbpedia-hu:Fabrizio_del_Carretto dbpedia-hu:Antoni_de_Fluvià dbpedia-hu:Hélion_de_Villeneuve dbpedia-hu:Giovanni_Battista_Orsini dbpedia-hu:Piero_Raimondo_Zacosta dbpedia-hu:Guy_de_Blanchefort dbpedia-hu:Foulques_de_Villaret dbpedia-hu:Roger_de_Pins dbpedia-hu:Pierre_de_Corneillan dbpedia-hu:Pierre_d’Aubusson dbpedia-hu:Philibert_de_Naillac dbpedia-hu:Juan_Fernández_de_Heredia dbpedia-hu:Philippe_de_Villiers_de_L’Isle-Adam dbpedia-hu:Jacques_de_Milly dbpedia-hu:Raymond_Bérenger
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Rodoszi_johannita_uralom?oldid=23690705&ns=0
dbo:wikiPageLength
52361
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Rodoszi_johannita_uralom
Subject Item
wikipedia-hu:Rodoszi_johannita_uralom
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Rodoszi_johannita_uralom