This HTML5 document contains 129 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
n5https://books.google.com/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n16http://bartleby.com/br/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n8http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n9http://bartleby.com/51/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n7http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:John_Pershing
dbo:battle
dbpedia-hu:Spanyol–amerikai_háború
Subject Item
dbpedia-hu:Spanyol–amerikai_háború
rdfs:label
Spanyol–amerikai háború
owl:sameAs
freebase:m.0700q
dct:subject
n7:1898 n7:Az_USA_háborúi n7:Spanyolország_háborúi n7:Újkori_háborúk n7:Az_Amerikai_Egyesült_Államok_és_Kuba_kapcsolatai n7:Az_Amerikai_Egyesült_Államok_és_Spanyolország_kapcsolatai
dbo:wikiPageID
1078371
dbo:wikiPageRevisionID
22153073
dbo:wikiPageExternalLink
n5:books%3Fid=2f0Gf0DQfmUC%7Cyear=1996%7Cpublisher=U n9:1.html%7Ctitle=The n5:books%3Fid=OVFV4qclY-YC%7Cyear=1998%7Cpublisher=UNC n5:books%3Fid=iIhZAAAAMAAJ%7Cyear=2003%7Cpublisher=Praeger%7Cisbn=978-0-313-30080-6 n5:books%3Fid=0RuPcvc2F4YC%7Cyear=2006%7Cpublisher=Oxford n5:%3Fid=48g116X9IIwC n16:51.html%7Cchapter=I. n5:%3Fid=NXpgQgAACAAJ&dq=carr,+raymond+spain+1808&cd=6%7Ctitle=Spain, n5:%3Fid=PvxFKPI6q_oC n5:%3Fid=Wb53AAAACAAJ n5:%3Fid=Xux-LSxSY6cC
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n8:Fordítás n8:Kuba n8:Hely n8:Jegyzetek n8:Zászló n8:CitLib n8:Cite_book n8:Cite_journal n8:Szám n8:Nagyhatalmak_diplomáciája n8:Commonskat n8:Idézet n8:Katonai_konfliktus_infobox n8:Nemzetközi_katalógusok
prop-hu:alcím
Egységes jegyzet
prop-hu:author
Francisco J. Romero Salvadó Leodivico Cruz Lacsamana Lester H. Brune Donald H. Dyal Louis A. Pérez David F. Trask Timothy Baycroft Raymond Carr Theodore Roosevelt Ted Curtis Smythe Christopher Schmidt-Nowara
prop-hu:coauthors
Mark Hewitson Brian B. Carpenter, Mark A. Thomas Richard Dean Burns
prop-hu:cím
A gyarmatosítás és a nemzeti felszabadító mozgalmak 1870–1918 között
prop-hu:dátum
1898
prop-hu:edition
2
prop-hu:editor
Benjamin R. Beede
prop-hu:eredmény
dbpedia-hu:Párizsi_béke_(1898) * Amerikai győzelem * Protektorátus Kuba felett * A spanyol gyarmatbirodalom összeomlása * Filippínó–amerikai háború
prop-hu:haderő
fő irreguláris fő reguláris és milícia 24
prop-hu:hely
Budapest
prop-hu:helyszín
dbpedia-hu:Kuba dbpedia-hu:Puerto_Rico Fülöp-szigetek, Guam
prop-hu:isbn
978 822959909 0
prop-hu:kiadó
Tankönyvkiadó
prop-hu:konfliktus
Spanyol–amerikai háború
prop-hu:kép
USS Olympia art NH 91881-KN cropped.jpg
prop-hu:képfelirat
A USS Olympia a Manila-öböli csatában
prop-hu:location
New York
prop-hu:ok
A USS Maine felrobbanása
prop-hu:parancsnok
Demetrio Castillo Duany Máximo Gómez 24
prop-hu:publisher
University of Pittsburgh Press Taylor & Francis Charles Scribner's Sons Routledge MacMillan Distribution Ltd Greenwood Press Clarendon Press Phoenix Pub. House
prop-hu:szerző
Salgó László
prop-hu:title
The war with Spain in 1898 The War of 1898 and U.S. Interventions, 1898–1934 The Gilded Age press, 1865–1900 Philippine history and government Arriba España Twentieth-Century Spain Politics and Society in Spain, 1898-1998 Chronological History of U.S. Foreign Relations: 1607–1932 The Conquest of History: Spanish Colonialism and National Histories in the Nineteenth Century Historical Dictionary of the Spanish American War What is a nation?: Europe 1789–1914 The war of 1898: the United States and Cuba in history and historiography
prop-hu:támadó
24
prop-hu:url
https://books.google.com/books?id=2f0Gf0DQfmUC|year=1996|publisher=U of Nebraska Press https://books.google.com/books?id=OVFV4qclY-YC|year=1998|publisher=UNC Press Books n5:%3Fid=48g116X9IIwC n5:%3Fid=PvxFKPI6q_oC https://books.google.com/?id=NXpgQgAACAAJ&dq=carr,+raymond+spain+1808&cd=6|title=Spain, 1808–1975 n5:%3Fid=Wb53AAAACAAJ n5:%3Fid=Xux-LSxSY6cC https://books.google.com/books?id=0RuPcvc2F4YC|year=2006|publisher=Oxford University Press http://bartleby.com/br/51.html|chapter=I. RAISING THE REGIMENT n5:books%3Fid=iIhZAAAAMAAJ%7Cyear=2003%7Cpublisher=Praeger%7Cisbn=978-0-313-30080-6
prop-hu:védekező
24
prop-hu:year
1994 1999 1996 1899 1982 2003 2006 2008
prop-hu:év
1992
prop-hu:veszteségek
24 Haditengerészet: 560 halott, 300–400 sebesült Hadsereg: 3000 halott vagy sebesült, 6700 hadifogoly ; megbetegedett, harcban elhunyt, betegségben elhunyt halott
prop-hu:work
Volume 1 of Chronological History of U.S. Foreign Relations, Richard Dean Burns, ISBN 978-0-415-93914-0
prop-hu:területváltozások
Spanyolország elveszíti Kubát, Guamot, Puerto Ricót és 20 millió dollárért eladja a Fülöp-szigeteket az Egyesült Államoknak
prop-hu:chapterUrl
http://bartleby.com/51/1.html|title=The Rough Riders
dbo:abstract
A spanyol–amerikai háború 1898-ban zajlott le Spanyolország és az Amerikai Egyesült Államok között, miután utóbbi beavatkozott a . A háború eredményeképpen Spanyolország elvesztette utolsó jelentős tengerentúli gyarmatait, Kubát, a Fülöp-szigeteket, Puerto Ricót és Guam szigetét, az USA pedig imperialista gyarmattartó hatalommá vált, bár Kuba formális függetlenséget kapott – amerikai gyámság alatt. A rövid harc révén az Egyesült Államok elérte régi céljait: amint azt John Quincy Adams 1823-ban még külügyminiszterként megjósolta, Kuba érett gyümölcsként hullott az ölükbe. A Fülöp-szigetek és Guam pedig Hawaii után újabb ugródeszkát jelentettek Kína felé, az ottani amerikai befolyás elősegítésére. A spanyol uralom ellen évek óta folyt a függetlenségi harc Kubában, az USA pedig korábban is összeütközésbe került Spanyolországgal, például 1873-ban a okán, amikor a felkelők által bérelt amerikai hajó, a Virginius legénységének 58 tagját, köztük több amerikai állampolgárt is kivégeztek a spanyolok. Az Egyesült Államok közvéleményét spanyolellenes propagandával befolyásolták az olyan újságírók, mint Joseph Pulitzer és William Randolph Hearst, akik a sárga újságírás eszközét alkalmazták a kubai spanyol adminisztráció kritizálására. A három hónapig tartó háború közvetlen kiváltó oka a januárban Havannába küldött 260 halálos áldozattal járó felrobbanása volt, amelyet az akkori közvélemény spanyol szabotázs eredményének gondolt. Az amerikai vezető körök túlnyomó része gazdaságilag is érdekelt volt a háborúban, a kubai gazdasági lehetőségek feltárásában. Voltak azonban ellentétes vélemények is. A Kongresszus végül nagy többséggel a háború pártjára állt, de egy republikánus módosító indítvány eredményeképpen arról is határozatot hozott, hogy az amerikai haderő nem létesíthet állandó jelenlétet Kubában. Spanyolország kereste a kiegyezés lehetőségét, ám az Egyesült Államok ezt elutasította, és ultimátumot küldött, Kuba feladását követelve, ezt viszont Madrid utasította el. Április 25-én a Kongresszus deklarálta, hogy a két ország között április 21., az amerikai tengeri blokád életbe lépése óta hadiállapot áll fenn. Bár a fő kérdés Kuba függetlensége volt, a harcok a Csendes-óceánon is folytak. Az amerikai tengeri fölény döntőnek bizonyult, és lehetővé tette az expedíciós erők partraszállását Kubában, ahol a spanyol helyőrséget a felkelők támadásai és a sárgaláz már térdre kényszerítették. A létszámfölényben lévő amerikai, és a velük szövetséges filippínó, illetve kubai csapatok elfoglalták Manilát, illetve Santiago de Cubát, a spanyol egységek némelyikének jó katonai teljesítménye és a például a tanúsított ádáz ellenállása dacára. Miután két elavult spanyol flottaegységet elsüllyesztettek az amerikaiak és és a harmadik, modernebbet visszahívták az anyaország partjait védeni, a spanyol kormány békét kért. A háború az 1898-as zárult le, ahol az Egyesült Államok protektorátust szerzett Kuba felett, a spanyolok pedig lemondtak gyarmati fennhatóságukról Puerto Rico, Guam és a Fülöp-szigetek felett. Ez utóbbi infrastruktúrájáért 20 millió dollárt fizetett az USA. A vereség és a gyarmati birodalom összeomlása mélyen megrázta a spanyol nemzeti öntudatot, ami a társadalom alapos filozófiai és művészeti újraértékeléséhez vezetett.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Spanyol–amerikai_háború?oldid=22153073&ns=0
dbo:wikiPageLength
42470
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Spanyol–amerikai_háború
Subject Item
dbpedia-hu:Spanyol-amerikai_háború
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Spanyol–amerikai_háború
Subject Item
wikipedia-hu:Spanyol–amerikai_háború
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Spanyol–amerikai_háború