This HTML5 document contains 51 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
n12https://web.archive.org/web/20140810085034/http:/traction-tribe.com/
n35https://www.bing.com/images/
n28http://startupcafe.hu/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
n19http://insiderblog.hu/
n26http://kreativipar.startupguide.hu/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n4http://www.europreneurs.org/
n34http://drtoth.eu/2013/05/a-startup-jelentese/
n36https://web.archive.org/web/20180526190738/http:/kreativipar.startupguide.hu/wp-content/uploads/2018/04/
n21https://thepitch.hu/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n20http://insiderblog.hu/hazai-palya/2013/12/26/2013szavazas/
n10https://prezi.com/nn0exukxudkc/startup-map-2012/
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n29http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/nem-minden-indulo-vallalkozas-startup-de-akkor-mi-az/
n14https://web.archive.org/web/20160704154632/http:/www.ugyvezetoakademia.hu/indulo-kkv-vs-startup/
n13http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:Országspecifikus/
n11http://startupdate.hu/
n18http://
n6http://www.vg.hu/gazdasag/innovacio/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n17http://www.tozsdeforum.hu/uzlet/kkv/
n9http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n5http://www.digitalhungary.hu/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
n25http://prezi.com/nn0exukxudkc/startup-map-2012/
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n27https://web.archive.org/web/20141129072000/http:/hackathon.hu/
n31https://www.linkedin.com/in/mullertamas/
n24http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:
n7https://web.archive.org/web/20180204195816/http:/getinthering.hu/

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Startup
rdfs:label
Startup
owl:sameAs
freebase:m.0h01f
dct:subject
n24:Cég
dbo:wikiPageID
1020152
dbo:wikiPageRevisionID
23781825
dbo:wikiPageExternalLink
n4: n5: n6:palinkas-ovatossagot-a-start-up-inkubatorhazak-letrehozasanal-446305 n7: n10: n11:Startupdate n12: n14: n17:ennyi-penz-zudult-eddig-a-magyar-startupokra-69224.html n18:www.insiderblog.hu n19:%3Fs=new+age n20: n18:www.suu.hu n21: n25: n25:, n18:www.colabs.hu n26: n27: n28: n18:www.budapestlaunchpad.com n11: n29: n31: n18:www.hackathon.hu n18:www.womenstartupcompetition.com n18:startupper.hu n18:www.techstars.com n18:www.ycombinator.com n34: n35:search%3Fq=company+life+cycle&form=HDRSC2&first=1&scenario=ImageBasicHover n36:sug-art-2018.pdf
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n9:Egyért2 n9:Szám n9:Jegyzetek n13:hu n9:Lektor n9:Részben_nincs_forrás n9:Forma n9:Forr n9:Forrás
dbo:abstract
A startup [angol] (vagy "launch", "incorporation", vagy "existence") kifejezés egy vállalkozás első életszakaszát jelöli, ez után következik a növekedési életszakasz, a bővülés, majd az érettség és a hanyatlás (és esetleg visszafordulás). Több megközelítés létezik az életszakaszok számát nézve, 4-5-6-7 felbontással is lehet találkozni. Egyes modellekben a startup szakasz előtt található a "kigondolás/ötlet", mint külön életszakasz, de jellemzően a startup az első aktív része a vállalkozás életének. Az alapvető és legtágabb értelemben nézve startup-nak (angol, jelentése: elindulni) tekinthető minden induló vállalkozás, amiben a kezdeti kiadásokat jellemzően a tulajdonos saját befektetett, vagy kapott tőkéből fedezi és az első bevételei előtt van még, bejáratott eljárások, ügyfelek és szállítók nélkül. Ennek megfelelően az angol gyakorlatban az üzleti tervben szerepel a "start-up costs" sor. Itt megjelenhetnek gépek, helyszínnel kapcsolatos-, jogi-, személyi- és egyéb költségek. Ezt másképpen I0 (i-null = "initial investment") rövidítéssel is jelölik. Az életszakasz végét az jelenti, amikor a bevételekből üzemel a cég és nem a befektetett javakból, emiatt egy kutatást végző cég sokkal tovább van startup fázisban, mint egy termelő cég, aminek akár rögtön tudnak bevételei lenni. A startup időszak magas rizikóval jár piacfajtától függetlenül és a vállalkozások magas százalékú sikertelenségét eredményezi. Ezt a rizikót csökkenti a megfelelő feltőkésítettség (van pénz a bankban, ha kell), alacsonyabb fix költségek, megfelelő szakértelem az alapítók vagy kezdeti munkvállalók oldalán (korábbi munkák) vagy a megvásárolt know-how, mint egy franchise üzleti modell alkalmazása. A vállalkozó elsődleges célja mindig ennek a rizikónak a csökkentése, a vállalkozás életben tartása, és az üzleti célok megvalósítása. Ennek a bizonytalansági helyzetnek a kezelését szolgálja például a Lean startup módszertan, aminek a célja a gyors és kis lépésekben történő termékfejlesztés és piaci validálás a fogyasztók aktív visszajelzése alapján. Másodlagos értelmében a startup megkülönböztető jelző is lehet, és a vállalkozást az elsődleges, alapításkori célja szerint az alábbi csoportokba osztja: 1. * egyéni vállalkozás - egy embert eltartó cég (pl.: cipész) 2. * vállalkozás - néhány alkalmazottat foglalkoztató cég (pl.: pék) 3. * startup - induló szervezet, ami növekedési céllal jön létre 4. * kisvállalkozás - akár több alkalmazotttat foglalkoztat, nem célja rögtön a növekedés, de képes lehet rá (pl.: pék >> franchise) Ez az értelmezés leginkább egy nyelvtani rövidítés eredménye, a következő ismérvei vannak: a startupban az alapító keres, fejleszt, validál egy terméket vagy szolgáltatást és egy növelhető üzleti modellt a (nemzetközi) piaci terjeszkedés céljával. Ezek a cégek sok esetben innovatív megoldásokat keresnek és tesztelnek a piacon, de rengeteg esetben egy meglévő, más országban működő piaci modellt másolnak és adaptálnak saját környezetükre. Az innováció és a növekedési lehetőség jellemzően kedvező befektetési lehetőséget is jelent (magas kockázat mellett), és keresett célpontja lett a kockázati tőke befektető társaságok számára. A hosszú definíció helyett az üzleti és befektetői zsargonban a 2010-es évek körültől ezt a típusú céget befektetési szövegkörnyezetben röviden startup-nak hívják. Harmadlagos értelmében, a cégek innovatív képességét és rugalmasságát is jelezheti a startup kifejezés. A nagyvállalatok rájöttek a 2000-es évek elejére, hogy az új termékek innovációját a szervezeti kultúra gátolhatja. Ezért elterjedt a spin-off módszertana, amiben egy nagy cég a megfelelő tőke- és szakmai hátteret biztosítja egy új ötletnek, azt kiszervezi egy irányított, de önálló költségvetéssel és döntési jogkörrel rendelkező cégbe ("spin-off" = kiszervezett). Egy induló cég az életbenmaradásért küzd (innen a startup életszakasz egyik elnevezése: "existence" = létezés), ezért rendkívül rugalmas szerkezete és döntési mechanizmusai vannak. Ez a standardizált tevékenységek helyett innovatív megoldásokhoz vezet. Az innováció értéket teremt, ami egy KKV-ben, ahol az üzleti folyamatok tökéletesítése a jellemző (t.i. már ki van találva, hogy mi a tevékenység), teljesen le tud lassulni és a kutatás-fejlesztés módszertana és szükséges költségvetése is változik. A változásokra legjobban reagálni tudó cég lesz a leginkább sikeres, és ennek szükséges feltétele az innovációs képesség. Mivel ez a képesség a startup életszakaszra jellemző, sikeres vállalatok ezt a mentalitást, módszertant és vállalati kultúrát próbálják meg későbbi életszakaszaikban is alkalmazni és életben tartani. Ezekre a vállalatokra szokták - nem tudományos környezetben, hanem médiában és PR-ban - használni a startup jelzőt. Ettől még maga a vállalat lehet akár egy nemzetközi piacokkal bíró KKV, vagy egy kutatás-fejlesztési szakaszban lévő több éves vállalat. Ez nem jelenti azt, hogy a vállalat egy startup, csak azt, hogy működésében startup szerű igyekszik lenni.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Startup?oldid=23781825&ns=0
dbo:wikiPageLength
40687
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Startup
Subject Item
wikipedia-hu:Startup
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Startup